Hivatalos magyarázat még mindig nincs arra, hogy Sólyom László államfő gépe miért nem kapott leszállási engedélyt Erdélyben március 15-én, de az eset bizonyára szavazatokat szerzett Basescu elnöknek. Nagy hullámok az ügyben már nem lesznek, de diplomáciai szinten még folyik a huzavona.
Csaknem egy héttel március 15. előtt jelentették be hivatalosan, hogy Sólyom László köztársasági elnök a nemzeti ünnepre Erdélybe utazik. A román hatóságok egy nappal később levélben tanácsolták el a magyar államfőt a romániai látogatástól, ezt Magyarország bukaresti nagykövetségén keresztül közölték.
Az MTI úgy tudja, azért döntöttek így, mert tartottak attól, hogy Sólyom László tervezett látogatása "nem olyan jelzést küld, amely megfelel a két ország közötti stratégiai partnerségi viszonynak".
Két nappal a nemzeti ünnep előtt a román légügyi hatóságok visszavonták a magyar államfőt szállító gép számára korábban már kiadott marosvásárhelyi leszállási engedélyt, ennek okát azonban nem közölték. Sólyom László programja így annyiban változott, hogy vasárnap helyett szombaton látogatott Székelyföldre, repülő helyett pedig autóval utazott.
Beléptetésekor a román határrendészek információink szerint nem alkalmazták a szokásos gyorsított módszert, a konvoj minden autóját, illetve a delegáció minden tagjának útlevelét egyesével ellenőrizték. A lépés üzenete az volt, hogy Sólyom László látogatására szigorúan magánútként tekintenek. Göncz Kinga ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a delegáció a szokásos gyorsított ellenőrzésen esett át.
A külügyminiszter beszélt arról is, hogy szerinte nem technikai oka van annak, hogy az elnököt szállító gép nem kapott leszállási engedélyt Erdélyben. Elfogadhatatlannak nevezte, ha a döntés valódi oka az, hogy egy magyar nemzeti ünnep alkalmából nem szívesen látják a magyar elnököt. Azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy a történésekben szerepet játszik a most zajló romániai elnökválasztási kampány.
"Barátságtalan lépés volt a román fél részéről a leszállási engedély megtagadása. A külügyminisztérium egyelőre nem kapott megnyugtató magyarázatot erre" - mondta Göncz Kinga szombaton. Hasonlóan fogalmazott szombaton Nyergestetőn Sólyom László, furcsának és barátságtalan gesztusnak nevezte utazásának körülményeit.
Hivatalos magyarázatot Magyarország azóta sem kapott, találgatások azonban vannak.
A román fél részéről lapinformációk szerint elhangzott az az érv, hogy mivel Sólyom és delegációja katonai repülővel akart leszállni Marosvásárhelyen, ez bonyodalmakat okozott, ezért nem kaptak engedélyt. Úgy tudjuk, hogy a delegáció valóban egy Antonov-26 típusú repülővel utazott volna Romániába, ez egyébként egy légcsavaros katonai csapatszállító, állapotát egyik forrásunk egy kávédarálóhoz hasonlította.
Az érv ugyanakkor nem állja meg a helyét, hiszen nemzetközi egyezmények alapján a legtöbb állami vezető - függetlenül attól, hogy milyen típusú repülővel utazik - a protokollnak megfelelően katonai rendszer szerinti eljárásban részesül, gépe a katonaság kötelékébe tartozik, rendszerint magas rangú tisztek vezetik.
A magyar diplomaták, így Sólyom László is, egyébként ritkán használják ezt a csapatszállító repülőt, ha tehetik, menetrend szerinti járatokkal utaznak, a kávédaráló csak akkor jön szóba, ha az adott úti célt nem lehet másként repülővel megközelíteni.
Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke kérdésünkre elmondta, hogy személyesen legalább öt alkalommal volt tanúja annak, hogy magyar állami vezetők érkeztek ezzel a repülővel Erdélybe, így Szili Katalin, Mádl Ferenc és több miniszterelnök is.
Az RMDSZ múlt heti közleményében azt írta, meggondolatlan, rossz döntésnek tartja a magyar államfő látogatásának visszautasítását. „Mi továbbra is szívesen látjuk a magyar államfőt is, más magyarországi felelős személyiségeket is, románok és magyarok közös otthonában, Erdélyben, Székelyföldön vagy másutt."
„Ha Romániának sok baja van, Magyarországnak kétszer annyi, de konfliktust egyik fél sem akar" - válaszolta Takács Csaba arra a kérdésre, hogy milyen várható következményei lehetnek az esetnek. Enyhe elhidegülésre számít, de csak diplomáciai szinten, és szerinte Magyarországnak megfelelő válaszlépéseket kell tennie, nem nyelhet le mindent.
A román hatóságok döntésének másik magyarázata lehet egy egyszerű félreértés: Magyarország bukaresti nagykövetsége levélben tájékoztatta a román külügyminisztériumot Sólyom László látogatásáról, azonban a fordításba hiba csúszhatott, írja az Evenimentul Zilei című román lap.
A levélben az áll, hogy a magyar államfő a Hargita megyei és a csíkkozmási önkormányzat ünnepségein vesz részt. Az önkormányzat kifejezést szó szerint fordították románra, így a dokumentumban a román autoguvernare szó szerepelt. Romániában ugyanakkor a helyi és megyei önkormányzati szerveket tanácsnak (consliu) nevezik. A lap szerint a román hatóságok azzal érveltek, hogy érzékeny téma Székelyföld területi autonómiája, ezért tanácsolták Sólyom Lászlónak, hogy ne látogasson most Romániába.
Az Adevarul szerint is az autonómiatörekvések állhatnak a román döntés hétterében. A lap emlékeztet arra, hogy a román és a magyar államfő legutóbb Budapesten is ellentétes álláspontot fogalmazott meg ebben a kérdésben.
Kelemen Attila, a Transindex vezetője a komment.hu-n megjelent cikkében is felhívta a figyelmet Basescu magyarországi látogatására, szerinte a két államfő között akkor nézeteltérés alakulhatott ki. Emellett Basescu az elnökválasztási és az EP-kampányra is gondol már, mikor stratégiát gyárt a magyar államfővel folytatott viszonyhoz. "Basescu nem lecsapott egy magasra dobott labdát, hanem feldobatott magának egyet, és most azon gondolkozik, hogy üsse le" - jellemezte röviden a kialakult helyzet.
A román államfőnek komoly lehetőséget jelent szavazói bázisának növelésére a szélsőséges és magyarellenes Nagy Románia Párt, ami a választásokon kiesett a parlamentből. Ugyan a 100 százezres létszámú magyar támogatói körét ezzel elveszíti (Basescu többször látogatott Székelyföldre, kedvelték a magyarok), de helyette meg tud nyerni 200-250 ezer nacionalizmusra nyitott szavazót, illetve számos kevésbé eltökélt véleményét erősítheti meg az ezekben a körökben népszerű magyarellenes megnyilvánulásaival.
Az irányválasztást egyébként nem a Sólyom László látogatásához köthető események tették nyilvánvalóvá, a csaknem két hónapja tartó elnökválasztási kampányban Basescu rendre nacionalista retorikai elemeket alkalmaz. Kelemen Attila a vasárnap megjelent cikkében úgy jellemzi a román elnököt: „Kiszámíthatatlan, intuitív, spontán, ösztönös és - tegyük hozzá - úgy tűnik, győztes típus".
A várható következményekről Takács Csabához hasonlóan több forrásunk is azt mondta, a diplomáciai szkanderezésen túl várhatóan nem lesznek nagy hullámok, mert a magyar diplomácia inkább óvatos a romániai magyarok miatt. Erre forrásaink szerint nincs feltétlenül szükség, a romániai magyarok eddig is meg tudták védeni magukat, ha erre szükség volt. A románok oldaláról azt a lépést tartják a mélyebb konfliktus elkerülése bizonyítékának, hogy bár a románok rendelkeznek, és gyakran alkalmaznak is provokatív eszközöket, Sólyom szombati látogatásakor ezeket nem vetették be.
A korábban többször is magyarellenes cikkeket megjelentető Ziua című lap szerint a Magyar Polgári Párt (MPP) szintén szombaton tartott kongresszusának is köze lehetett ahhoz, hogy a magyar államfő egy nappal korábban érkezett Székelyföldre az eredeti programjához képest, ezzel a szemponttal azonban sem forrásaink, sem más lapok nem foglalkoznak, kicsi a valószínűsége, hogy ennek valóban szerepe lett volna, hiszen akkor Sólyom eredetileg is szombatra tervezte volna a látogatást.
Emellett az MPP politikai jelentősége csekély, belső harcok dúlnak, mióta a legutóbbi helyhatósági választásokon vereséget szenvedett, és a Tőkés-Markó-megegyezés további gyengítette szerepüket.
A külügyminisztérium kedden jegyzéket juttat el a román társtárcának, ebben reagál Sólyom László romániai határátlépésével kapcsolatos eseményekre, közölte hétfőn Szelestey Lajos külügyi szóvivő.
A külügyminisztérium vezetése hétfőn a bukaresti magyar nagykövet bevonásával értékelte a helyzetet. A diplomata hétfőn tér vissza állomáshelyére, majd kedden átadja a dokumentumot a román külügyminisztériumnak. Ezzel párhuzamosan Budapesten bekéretik a külügyminisztériumba Románia nagykövetét, hogy neki is átnyújtsák a jegyzéket.