A gazdaság volt az utolsó brit miniszterelnök-jelölti vita középpontjában, az első felmérések szerint a konzervatív David Cameron szerepelt a legjobban, de egy héttel a választás előtt így is fej-fej mellett a három legnagyobb párt.
A konzervatívok által továbbra is elvetett brit eurócsatlakozásról, a liberálisok által tervezett bankfeldarabolásáról és a kormányzó Munkáspárt szerint még túl korai radikális deficitcsökkentésről szólt a három legnagyobb brit párt miniszterelnök-jelöltjeinek utolsó, gazdaságról szóló tévévitáján.
A recessziós brit gazdaság élénkítésére és a bankok megmentésére fordított összegek előzetes becslések szerint a hazai össztermék (GDP) 12 százalékának közelébe duzzasztották a márciussal zárult előző pénzügyi évben a brit államháztartási hiányt. A deficitcsökkentés üteméről állandó a vita az azonnali konszolidációt követelő konzervatívok és a növekedés serkentését előtérbe helyező Munkáspárt között.
Az első gyorsfelmérések szerint a május 6-i parlamenti választás előtt egy héttel tartott utolsó összecsapást David Cameron, a Konzervatív Párt vezetője nyerte.
A tory vezető szerint nem szabad megengedni, hogy a lakossági bankok "kaszinóként" működjenek, és "vad fogadásokkal" veszélyeztessék a lakossági megtakarításokat. Pártja nem várna a többi országra, hanem önállóan kivetné a régóta tervezett különadót a bankokra, megkezdve annak a pénznek a visszaszerzését, amelyet költségvetési forrásokból költöttek a bankrendszer életben tartására a pénzügyi válság kirobbanása után.
Gordon Brown munkáspárti miniszterelnök szerint ugyanakkor globális szintű megállapodás szükséges a banki különadó ügyében, hogy más országok ne juttathassák előnyökhöz saját bankjaikat. Ha ugyanis a tervezett banki különadót nem nemzetközi szinten összehangolt módon honosítják meg, annak az a kockázata, hogy a bankok a leglazább szabályozású piacokra helyezik át tevékenységüket, mondta már korábban is egy londoni üzleti rendezvényen.
Nick Clegg, a Liberális Demokraták vezetője a lakossági és befektetési banki üzletágak szétválasztásáról beszélt, hogy a felelőtlennek nevezett bankárok többé ne tehessék kockára a betétesek megtakarításait. Clegg tervei szerint emellett a veszteséges bankok egyáltalán nem fizethetnének jutalmakat, és azoknál a bankoknál is, amelyek folyósíthatnának prémiumot, a készpénzes hányad felső határa 2500 font (730 ezer forint) lehetne.
Cameron megismételte, garantálja, hogy ha ő lesz a következő miniszterelnök, akkor Nagy-Britannia soha nem csatlakozik az euróövezethez, elrettentő példaként pedig a görög helyzetet említette. A tory vezető azt is szeretné, ha a pénzügyi szektor felügyeleti jogával ismét a Bank of Englandet, a brit jegybankot ruháznák fel.
A birminghami rendezvénnyel véget értek a választások előtti miniszterelnök-jelölti tévéviták. A választások kimenetele teljesen bizonytalan, mert mindhárom párt nagyjából harminc százalék körüli támogatottsággal rendelkezik. Ez a felállás a brit parlamentáris rendszerben rendkívül ritka koalíciókényszert, vagy új választások kiírásának lehetőséget vetíti előre. Egyelőre kérdéses, hogy mennyire lesz hatással az eredményre Gordon Brown szerdán botrányt kavart megjegyzése, valamint mennyire valós a liberálisok néhány hete tartó erősödése.