"A Külügyminisztérium korábbi vezetése tudta, hogy 2008-ban Katona Magdát kizárták a megfigyelő misszióból" – válaszolt levelünkre a tárca. A kérdéseket azután küldtük el, hogy kiderült: az Afganisztánban vesztegetéssel vádolt Katona Magda Naszrin éveken keresztül kapott állami támogatásokat. Az Afganisztánért Alapítvány vezetőjének egyébként nem a Washington Post cikkében is emlegetett vesztegetés volt az egyetlen kétes ügye. Katona Magda az EU választási megfigyelőjének jelentkezett 2008-ban, de hamarosan onnan is eltanácsolták.

"A saját kapcsolatait használta a munkához, ami érthető, ha valaki hosszabb ideje dolgozik a térségben. Mi így azonban nem tudtunk együtt dolgozni vele" – fogalmazott óvatosan az egyik EU-illetékes. Katona Magda Naszrin ezek után állítólag az ENSZ afganisztáni missziójának (UNAMA) politikai főtanácsadója lett, de munkájáról és feladatairól semmi nem található a szervezet honlapján.

A magyar nő a saját alapítványa nevében 2010-ben választási megfigyelőnek jelentkezett Afganisztánban, ezt a megbízatást megkapta. Ezen munka közben készült az a felvétel, amely a Washington Post szerint kenőpénzek elfogadását rögzíti, Katona Magda szerint viszont pont fordítva: ő maga leplez le egy választási csalást.

A Külügy nem tartotta problémásnak, hogy Katona Magda alapítványa az egyetlen, amelyről semmilyen információ nem szerepel a minisztérium honlapján. Válaszlevelük szerint ez az adatok felvitelének idején még nem volt kötelező, az alapítvány vezetője pedig nem szorgalmazta, hogy információk jelenjenek meg szervezetéről. Vélhetően az alapítványé volt az amerikai lap cikkében is említett honlap, a foundationforafghanistan.com, amely péntek reggeltől azonban már nem elérhető. A honlapon eddig is csupán egy emailcím volt a hasznos tartalom.

Katona Magda Naszrin tevékenysége a tudományos világban is kérdéseket vetett fel. Az MTA szakértői plágiumnak tartották doktori dolgozatát, amelyet a további értékelés előtt a szerző vissza is vont az Akadémiáról.