Az elmúlt hetekben számos európai politikus döntött Ukrajna bojkottjáról, illetve fenyegetett azzal, hogy távol marad a június elején kezdődő Európa-bajnokság ukrajnai meccseiről. Az országon a bebörtönzött, és a börtönben állítása szerint sérüléseket szerző Julija Timosenko miatt erősödik a diplomáciai nyomás. Az ukrán ügyészség nem indított eljárást a bántalmazás miatt, Viktor Janukovics elnök a novemberi parlamenti választásokra készül.
Kísértet járja be Európát, egy nagy sportrendezvény bojkottjának kísértete. Négy éve a pekingi olimpia előtt beszéltek arról vezető uniós politikusok, köztük Nicolas Sarkozy francia elnök, hogy a tibeti helyzet miatt bojkottálnák az olimpia nyitóünnepségét, sőt, a francia közszolgálati tévé vezetője arról beszélt: lehetséges, hogy nem közvetítik az olimpiai játékokat, ha Kína akadályozná a tudósítást az esetleges tüntetésekről.
Ukrajna most hasonló helyzetbe került – annyi különbséggel, hogy ezúttal a 2008-asnál jóval több politikus beszélt a lehetséges bojkottról.
A 2012-es, lengyel-ukrán labdarúgó Európa-bajnokság jó lehetőséget teremthetett volna Viktor Janukovics vitatott elnökválasztási győzelme és lépései után Ukrajna nemzetközi megítélésének javítására. Azonban egy hónappal az Eb kezdése előtt még mindig főleg rossz hírek vannak az országról, amelyek élén a bebörtönzött Julija Timosenko áll. Így a kiemelt figyelem könnyen a visszájára fordulhat, és szorongathatja az ukrán vezetést.
Miután az elmúlt hetekben több európai vezető politikus is felvetette a június 8. és július 1. közötti sorozat ukrajnai meccseinek esetleges bojkottját (az Eb döntőjét Kijevben rendezik, Ukrajnában lesz az egyik elődöntő, két negyeddöntő, és értelemszerűen a csoportmeccsek fele is), kedden két oldalról is újabb fordulatot vett az ügy.
Egyfelől annyian mondták le a közép-európai államfők péntekre és szombatra tervezett jaltai csúcstalálkozóját, hogy Ukrajna bejelentette: elhalasztja a konferenciát. Timosenko lánya pedig szintén kedden közölte, hogy anyja tizenkilenc nap után felhagy az éhségsztrájkjával. A tervek szerint szerdán ukrajnai kórházba szállítják, ahol a politikusnőt kedden cellájában megvizsgáló német orvos megkezdheti a kezelését.
Julija Timosenko a 2004-es narancsos forradalom győzelme után 2005 szeptemberéig, és 2007-2010 között is miniszterelnök volt. Két éve azonban vitatott elnökválasztáson kikapott Viktor Janukovicstól, akit még a narancsos forradalom távolított el a hatalomból. Az azóta ellenzéki vezető Timosenko tavaly augusztus óta őrizetben van, októberben hétéves börtönbüntetésre ítélték hatalommal való visszaélés miatt. A vádak szerint túl drágán kötött megállapodást Oroszországgal földgázvásárlásról 2009-ben.
A Timosenko elleni eljárást az Egyesült Államok és az Európai Unió is politikai indíttatású koncepciós pernek tartotta, és kifogásolta az ítéletet. A per egyik kulcsa az lehetett, hogy novemberben parlamenti választásokat tartanak Ukrajnában, Janukovics pártjának legerősebb kihívója pedig Timosenko pártja, ráadásul a politikusnő 2010 óta népszerűbb lett egykori legyőzőjénél.
Az 51 éves Timosenko bebörtönzése óta krónikus hátfájdalmakra panaszkodik, azonban nem akarta megengedni, hogy az állítása szerint a hatóságok kezében lévő ukrán orvosok vizsgálják meg. Többen emlékeztetnek arra, hogy Ukrajnában korábban megmérgezték Viktor Juscsenkót, aki Viktor Janukovics elnök egykori ellenfele és a narancsos forradalomban még Timosenko szövetségese volt – akivel később szembefordultak –, így indokolt lehet Timosenko óvatossága.
A politikusnő április 20-án kezdett éhségsztrájkba, miután állítása szerint három börtönőr sérüléseket okozott neki, amikor erővel kórházba akarták szállítani. Az anyja érdekében hónapok óta európai politikusokkal találkozó Jevhenyija Timosenko azt mondta a Daily Beastnek, hogy az egyik börtönőr olyan erősen gyomron vágta a politikusnőt, hogy levegőt sem kapott. Timosenko támogatói a következő napokban olyan fotókat tettek közzé, amelyeken több helyen is zúzódások láthatók az ellenzéki politikuson.
Timosenko ügye miatt újból több ezren vonultak utcára ukrán nagyvárosokban, de a diplomáciai nyomás is erősödött az elmúlt két hétben az ukrán kormányon. A kedden lemondott jaltai konferenciáról távol maradó tíz államfő mellett az osztrák és a belga kormánytagok már jelezték, hogy az összes Ukrajnában játszott meccset bojkottálnák az Eb-n, és nem lesz jelen José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke sem. Aggodalmának adott hangot az ukrajnai helyzet miatt Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is.
A németek különösen kemények voltak, a fejlesztési miniszter már biztosan az összes meccset tüntetőleg kihagyja. A Spiegel információi szerint Merkel az Eb tömeges bojkottjáért kampányol, amennyiben nem engednék el Timosenkót; a kancellár állítólag az utolsó pillanatban dönt majd saját részvételéről.
Egyelőre semmilyen döntés nem született arról, hogy Orbán Viktor ellátogat-e az Európa-bajnokság bármelyik mérkőzésére – nyilatkozta Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő néhány napja. Orbán Viktor 2010 óta a helyszínen nézte végig a dél-afrikai világbajnokság döntőjét, a 2011-es Bajnokok Ligája- és Európa Liga-döntőt, előbbin a Wembley díszpáholyában, Michel Platini UEFA-elnök társaságában kezet is fogott a díjátadáson a nyertes Barcelona játékosaival. Míg Orbán esetleges utazásáról még nincs döntés, a mostanra már lemondott jaltai csúcsra Áder János köztársasági elnök nem utazott volna el. A magyar diplomácia ezt azzal indokolta, hogy Áder még csak megválasztott, és nem hivatalba lépett államfő.
Az UEFA, az európai futballszövetség elutasította, hogy beszálljon a vitába, de több sportoló is megszólalt. Miután Philipp Lahm, a német csapat kapitánya bírálta az ukrajnai helyzetet, Joachim Löw német szövetségi kapitány hétfőn arról beszélt, hogy aggasztó az emberi jogi helyzet Ukrajnában, ugyanakkor nincs értelme bojkottálni a meccseket.
Az ukrán bokszvilágbajnok Vitalij Klicsko arra sürgette a nyugati politikusokat, hogy ne vegyenek részt a bojkottban, hanem menjenek el az Eb-re, szerinte ugyanis a világ jelenléte az országban zajló esetleges visszaélésekre is ráirányítja a figyelmet.
Németország és Oroszország is felajánlotta, hogy Timosenko orvosi kezelést kaphat náluk, a kijevi vezetés azonban ezt elutasította. Az AFP-nek nyilatkozó ukrán források szerint Janukovicsék attól félnek, hogy ha külföldre engedik Timosenkót kezelésre, akkor azonnal számos nekik kedvezőtlen interjút ad különböző újságoknak.
Az ukrán hatóságok pénteken elutasították, hogy bűnügyi vizsgálatot indítsanak Timosenko fizikai erőszakról szóló állításai miatt. Viktor Psonka főügyész szerint nem tudták bizonyítani, hogy Timosenko állításainak megfelelően valóban fizikai sérelem érte volna a politikusnőt. A bírálói szerint az igazságszolgáltatás élére is saját embereit elhelyező Janukovics egyelőre azzal érvelt, hogy nincs beleszólása a jogi ügyekbe.
Az AFP-nek nyilatkozó névtelen ukrán források azt állították, a kijevi vezetés nem számított rá, hogy Németország ilyen keményen képviseli majd álláspontját. A Time szerint az ukrán külügyminisztérium egyik szóvivője arról beszélt, hogy a bojkott hidegháborús taktika lenne, egyben „destruktív a próbálkozás a sportesemény politizálására”. Mikola Azarov ukrán miniszterelnök hétfőn pedig azt mondta, hogy az esetleges bojkottal az ukrán népet is megszégyenítenék.
Egyelőre kérdés, hogy a politikusnő éhségsztrájkjának feladása, és az ukrajnai kórházban német orvos segítségével elvégzett vizsgálat után fokozzák-e a nyomást az európai vezetők Janukovics kormányán. Timosenko bebörtönzésének körülményei a következő hetekben is rányomhatják a bélyegüket az Európa-bajnokságra, és az ügy rontott az integrációs álmokat is dédelgető ország kapcsolatán az EU-val. Timosenko ügyét ráadásul bonyolítja, hogy a Time szerint május végén egy második per is kezdődne ellene, ezúttal sikkasztás és csalás miatt, ezzel pedig akár 12 évre is emelhetik büntetését.
Az Európai Unió ugyan már a Timosenko elleni novemberi ítélet után jelezte, hogy nem akar szadad kereskedelmi megállapodást kötni Ukrajnával, mert koncepciós per áldozatának tartják a volt miniszterelnököt, de nehéz elképzelni, hogy a bojkottal való fenyegetés önmagában szimbolikus lépéseknél nagyobb változtatásokra késztesse Janukovics elnököt. Az is nehezen elképzelhető, hogy az európai vezetőknek sikerülne elérniük Timosenko szabadon engedését, hiszen a politikusnő még külföldről is kemény ellenfél lehetne Janukovicsnak a novemberi parlamenti választásokhoz vezető úton, viszont az elnök semmiképpen sem jöhet ki jól a kialakult helyzetből.
Nem Timosenko ügye volt az egyetlen probléma a lengyel-ukrán Eb körül az elmúlt hetekben. Szinte megfizethetetlen szállodaárak, rossz infrastruktúra, egyes válogatottak több ezer kilométeres utazásokra kényszerülnek meccsenként. Nem csillapodnak a szurkolói félelmek, sőt: a szállodaárak az egekben vannak, az éttermek is többnyire tripla árat számolnak majd fel az Eb ideje alatt.
Két hete négy robbanás rázta meg Dnyipropetrovszk belvárosát, mintegy harmincan megsebesültek. Nem tudni, kik követték el a biztonsági kihívást jelentő támadást. Az Amnesty International szerint pedig az ukrán kormánynak sürgős rendőrségi reformokat kell kezdeményeznie még a hamarosan kezdődő futball-Európa-bajnokság előtt, különben az ukrajnai mérkőzésekre látogató szurkolók is veszélybe kerülnek az ellenőrzés alól kicsúszott ukrán rendőri erők részéről.