Viktor Janukovics elnök legnagyobb riválisa, Julija Timosenko börtönben van, de új ellenzéki arcok erősödhetnek meg a vasárnapi ukrán parlamenti választásokon, amelyen ugyanakkor a kormánypárt végezhet az élen. Vitalij Klicsko végezne a korrupcióval, Timosenko szövetsége Janukovics leváltását is kezdeményezné, a gazdaságot pedig mindenki felpörgetné.
A vasárnapi parlamenti választások Ukrajnában lényegében referendumot jelentenek majd Viktor Janukovics elnökségéről, míg a nyugati politikusok a lebonyolítást egyben a demokrácia próbájának is tartják. Julija Timosenko a börtönből üzent, miközben az eddiginél is színesebb lehet az ukrán politika, hiszen a bokszvilágbajnok Vitalij Klicsko és a futballsztár Andrij Sevcsenko is beülne a parlamenti padsorokba.
A 2004-es narancsos forradalomban megbuktatott Viktor Janukovics elnök 2010 februárjában került újra hatalomra, azonban sokan csalódtak az elmúlt két évében, ezért a parlamenti választáson a kormányzó Régiók Pártja ellen voksolhatnak. A tavaly 5,2 százalékos gazdasági növekedés lelassult, és a hiány is a magasba csapott. Van olyan közvélemény-kutatás, amelyben a válaszadók csaknem kétharmada úgy vélte, rossz irányba halad az ország. A népszerűtlen intézkedések mellett sokan azt is felróják, hogy továbbra is virágzik a korrupció.
A korrupciót vizsgáló nemzetközi szervezet, a Transparency International 2011-ben a 134.-ről a 152. helyre buktatta le Ukrajnát a 183 országot tartalmazó listájában. Az Ernst & Young pedig a világ három legkorruptabb országa közé sorolta Ukrajnát Kolumbia és Brazília mellett. Emellett több külföldi politikus is számon kérte Kijeven a független igazságszolgáltatást, valamint a szólásszabadságnak és a közelgő választások tisztaságának szavatolását.
Miközben Janukovics Oroszországgal is összetűzésbe került a földgáztartalékok miatt, a nyugati országok egyfajta tesztnek is nevezték a parlamenti választásokat. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint a vasárnapi szavazáson kiderül, betartja-e Ukrajna a demokrácia szabályait. Barroso még szeptember közepén jelezte, hogy az unió nem látja azon feltételek teljesülését, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy aláírják a társulási megállapodást Ukrajnával, amit korábban elhalasztottak.
Az EU többek között a bebörtönzött volt miniszterelnök, Julija Timosenko ügyének rendezését várja az ukrán vezetéstől a kapcsolatok folytatásához. Timosenkót a 2009-es orosz-ukrán gázmegállapodás aláírásáért ítélték hétéves börtönbüntetésre, de gerincpanaszai miatt most a börtön kórházában ápolják. Timosenko ügye miatt több európai politikus is bojkottal fenyegetett a lengyel-ukrán, közös rendezésű labdarúgó- Európa-bajnokság ukrajnai meccsei alatt.
A volt miniszterelnök szerint politikai ítélet született ellene, Janukovics így akarta eltávolítani az útból a parlamenti választások előtt. Az ukrán legfelső közigazgatási bíróság augusztus közepén jelentette be, hogy sem Timosenko, sem a szintén bebörtönzött Jurij Lucenko volt belügyminiszter nem kerülhet fel pártjuk listájára a parlamenti választásokon. 1994 óta ez az első olyan parlamenti választás, amelyen Timosenko nem vesz részt valamilyen formában.
Janukovics állítása szerint a parlamenti választások el fogják oszlatni az Európai Unió minden aggodalmát Ukrajnával szemben. Mint mondta, ők készek megkötni a társulási megállapodást az EU-val, ami szerinte a választások után meg is valósul. Konsztantyin Hriscsenko ukrán külügyminisz ugyanakkor jelezte, nem fogják azért elengedni Timosenkót, hogy az EU aláírja velük a társulási megállapodást.
Janukovics legnagyobb riválisának kiesése mellett az is az elnök Régiók Pártjának kedvezhet, hogy megváltoztatták a választási rendszert, a 450 parlamenti képviselő felét már egyéni körzetekben választják meg öt évre. A Régiók Pártja a 46 milliós ország keleti és déli részén is megőrizte népszerűségét, és azzal kampányolt, hogy a kormány stabilitást teremtett az elmúlt két évben, ellentétben Timosenko 2007-2010 közötti elnökségével.
Programok szintjén alapvetően az összes párt a gazdasági növekedést ösztönző reformokat ígér, magasabb fizetést, és nyugdíjakat, jobb oktatási és egészségügyi rendszert ajánl, de a Régiók azzal is kampányolt, hogy az ukrán mellett az oroszt is hivatalos nyelvvé tennék, amivel a keleten élőket szólítják meg. Hírességekkel is próbáltak erősíteni, rögtön a listájuk második helyére került az ország egyik legismertebb popsztárja, Taisia Povali.
Egy október 14-i felmérés szerint a Régiók Pártja 23 százalékával az élen végezhet a vasárnapi választáson, míg szövetségese, a Kommunista Párt 10 százalék körüli eredménnyel zárhat. Rajtuk kívül még három pártnak van reális esélye arra, hogy átlépje az 5 százalékos küszöböt.
Habár Timosenko egy lánya által felolvasott levélben a börtönből is azzal vádolta Janukovicsot szeptember végén, hogy már előre elcsalták a választásokat, és a szavazáshoz közeledve arra kérte a választókat, hogy akadályozzák meg a küszöbön álló diktatúrát, de a volt miniszterelnök által vezetett Egyesült Ellenzék élére korábbi gazdasági minisztere, Arszenij Jacenyuk állt.
A több pártból álló Egyesült Ellenzék a jó és a rossz küzdelmeként festette le a választást, és azt ígérik, hogy parlamenti többségük esetén kezdeményeznék Janukovics leváltását, írja a BBC. Jacenyuk a kampányban azzal vádolta Janukovicsot, hogy rokonainak és egy szűk körnek játssza át az állami vagyont. „Ebben a befektetői környezetben egész egyszerűen nem tudunk idevonzani külföldi befektetőket” – mondta a Reutersnek adott interjúban.
Sok választó azonban nemcsak Janukovics pártjából, de a legnagyobb ellenzéki erő ígéreteiből is kiábrándult, ezért jó esély kínálkozott új formációk megjelenésére. Az október közepi közvélemény-kutatásban az Egyesült Ellenzék 15 százalékával egyenesen a harmadik helyre szorult, megelőzte az UDAR (Csapás) 16 százalékával, míg 5 százalékkal a szélsőjobboldali, magát az ukrán nyelv és kultúra védelmezőjének tartó Szvobodát is parlamenti tényezőként mérték.
A választás legnagyobb meglepetését okozhatja a stílszerűen nevet választó UDAR, amelyet Vitalij Klicsko, a WBC uralkodó bokszvilágbajnoka vezet a választáson. A párt sikeresen tűzte zászlajára a korrupció-ellenes harcot: „Még az is pénzbe kerül, hogy bekerülj a temetőbe” – mondta Klicsko az egyik rendezvényen.
A bokszoló ugyan nem született szónok, de tapasztalatlansága ezúttal nem jelent hátrányt, mivel jobban elhiszik neki, hogy valami újat nyújtana. „Itt az ideje, hogy mindenkit lecseréljünk, és eljöjjön az új generáció ideje” – mondta egy néző az egyik nagygyűlésén. A Janukovicsot bíráló Klicsko korábban kétszer is sikertelenül indult Kijev polgármesteri posztjáért, ezúttal azonban a megosztott ellenzék egyik legfontosabb vezetője lehet az új parlamentben. Előzetes együttműködési megállapodást azonban nem voltak hajlandóak aláírni Jacenyukékkal.
Az ellenzékiek azért is bizalmatlanok egymással, mert korábban több ellenzéki képviselőjelölt is megvesztegetés vagy zsarolás miatt, de átült Janukovics pártjának soraiba, írja a Reuters. Klicsko Csapás pártja mellett egy másik ukrajnai sztársportoló, a focista Andrij Sevcsenko is indul a választásokon, ő azonban a Timosenko parlamenti frakciójából korábban kivált Natalija Korolevszka által vezetett Ukrajna - előre! nevű pártban politizálna, és több ellenzéki politikus szerint valójában a Régiók oldalára állna.
A Régiók listáját vezető Mikola Azalov miniszterelnök azt mondta, keményen dolgoztak, hogy megfeleljen a választás tisztasága az elvárásoknak. „Ha ezek a választások rendben zajlanak, akkor nem igazán találok bármilyen logikus érvelést arra, hogy azt állítsák, nincs demokrácia Ukrajnában” – mondta a BBC-nek Oleg Volosin, a külügyminisztérium szóvivője.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ugyanakkor már kiadott egy jelentést, amelyben aggasztó jelenségekre hívta fel a figyelmet. Eszerint az állami erőforrásokkal a hatalmon lévő pártok jelöltjeit támogatják, szavazatvásárlások fordulnak elő. Kilencszer többet szerepelt a Régiók Pártja a többinél az ukrán csatornákon, ez az Egyenlő Esélyek Bizottságának elnöke szerint jelzi, hogy a mostani választási kampány messze elmarad az európai normáktól.
A nyugati diplomaták is osztják az ellenzék aggodalmait a választás lebonyolítását illetően, a szavazást több mint 3500 külföldi megfigyelő kíséri majd figyelemmel vasárnap. A szavazóhelyiség este nyolckor zárnak, a végeredményre azonban várhatóan hétfő reggelig várni kell majd. Amennyiben a megfigyelők nem ítélik tisztességesnek a választásokat, akkor újabb nemzetközi bírálatok zúdulhatnak Janukovicsra.
A pontos erőviszonyok megítélését az is nehezíti, hogy az előírásoknak megfelelően október 18-a óta nem lehet nyilvánosságra hozni közvélemény-kutatásokat, de Janukovics pártja várhatóan megőrzi hatalmát. Az eredménytől is függ, mennyire kényszerül Janukovics változtatásokra, a régi és az új ellenzék célja azonban az lehet, hogy a külföldi országok figyelme mellett legalább meggyengítse Janukovics pozícióit, és kitermeljen olyan új arcokat, akik indulhatnak ellene a 2015-ös elnökválasztáson.