Úgy tűnik, a Jobbik retorikája még a nyíltan bevándorló- és muszlimellenes holland szélsőjobboldali politikusnak, Geert Wildersnek is sok. A politikus a hetekben egy páneurópai EU-ellenes pártszövetség gründolásába kezdett, azonban nem mindenkivel tárgyalna szívesen, például nem szeretné, ha olyan „szélsőséges és rasszista” pártok vennének részt a mozgalmában, mint a Brit Nemzeti Párt (BNP) vagy a Jobbik.
Geert Wilders a 2005-ben alakult holland Szabadságpárt (PVV) alapítója és vezetője. A bevándorlók elleni uszítás mellett euroszkeptikus nézeteket képviselő párt egy júliusi közvélemény-kutatás szerint mandátumait megduplázva a legnagyobb parlamenti párt lenne Hollandiában, ha „most” (a felmérés készítésének másnapján) tartanák a választásokat. Wilders a Mark Rutte vezette, tavaly októberben alakult jobboldali liberális-szociáldemokrata nagykoalíció megszorítási programjának köszönheti jelenlegi népszerűségét, amit próbál is kamatoztatni: a holland társadalom tömegtüntetésekre való buzdítása mellett a határokon túl is aktív szövetségkeresésbe kezdett.
Wilders még a jövő májusi EP-választások előtt szeretne minél több európai pártot euroszkeptikus mozgalma mögé állítani, de nem mindenki fogadja lelkesen a meghívását. A politikus tárgyalt a Svéd Demokratákkal, az olasz Északi Ligával (Lega Nord) és a nemrégiben alakult Alternatíva Németországért nevű párttal, de megbeszéléseket folytatott a belga Flamand Érdekkel (Vlaams Belang, VB) és a Le Pen-féle francia Nemzeti Fronttal (FN) is, holott korábban kizártnak tartotta, hogy együttműködne velük.
A 2008-ban Korán-ellenes uszító filmet rendező Wilders azonban most sem szövetkezne mindenkivel. Nem szeretne például olyan „szélsőséges és rasszista” pártokat látni a szövetségben, mint a Jobbik vagy a Brit Nemzeti Párt (BNP). A politikus olyan pártokat szeretne összehozni, amelyek „ellenzik az EU-t és a tömeges bevándorlást”.
„Sok minden szétválasztja a Jobbikot és Wilderst” – tudtuk meg Pál Gábortól. A párt sajtófőnöke az ügy további részletezése nélkül elárulta, elsősorban külpolitikai kérdésekben nem értenek egyet.
Kovács Béla, a párt egyik EP-képviselője már nem fogalmazott ennyire óvatosan. Szerinte Wilders, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a francia Nemzeti Front (FN) „amerikai és izraeli érdekeket képviselnek”, ezt az „új útvonalat” pedig a Jobbik nem tudja követni. Kovács Béla kifejtette: a Wilders által képviselt politikai irány elfogadhatatlan pártjuk számára, ezért „biztos, hogy nem fogunk ebben részt venni” – mondta.
Euroszkeptikus ambíciói ugyanakkor nagyon is vannak a Jobbiknak, de ezek érvényesítéséhez a jelenlegi (Szabadság és Demokrácia Európája – EFD) és az alakulófélben lévő (Wilders szövetsége) formációk helyett saját mozgalmát, a két éve európai szintű pártként bejegyzett Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét használná fel. A mozgalom éppen most várja az EP-től európai szintű pártként való működésének 2014-re szóló meghosszabbítását (ehhez legalább nyolc tagállamban kell, hogy legyen képviselőjük), az EP-frakció alakítástól viszont még messze vannak: ehhez 25 EP-képviselőre lenne szükségük, legalább hét tagállamból.
A párt képviselői várhatóan a 2014-ben kezdődő európai parlamenti ciklusban is függetlenként folytatják munkájukat, Kovács Béla megfogalmazása szerint „nagyon úgy néz ki”, hogy az EFD-hez sem csatlakoznának.
Geert Wilders 2004-ig a holland liberális VVD tagja volt, majd ebből kiválva a következő évben megalapította a Szabadságpártot (PVV). A 2006-os választásokon pártja 5,9 százalékot szerzett, 2010-ben azonban már a voksok 15,5 százalékát kapta meg, amivel a PVV a harmadik legerősebb párt lett a parlamentben, és kívülről támogatta a kereszténydemokrata-liberális kormánykoalíciót. Wilders 2012 őszén a Rutte-kormány 20 milliárd eurós megtakarítási csomagja elleni tiltakozásul visszavonta támogatását, ezért szeptember 12-én választásokat kellett tartani Hollandiában, amelyet követően egy liberális (VVD) - szociáldemokrata (PvDA) kormány állt fel.
Wilders 2008-ban mutatta be Fitna című dokumentumfilmjét, melyben a Koránt a Mein Kampfhoz hasonlítva támadta az iszlámot. 2009 januárjában egy anti-diszkriminációs csoport feljelentése alapján eljárás indult ellene „muszlimok, marokkóiak és nem-nyugati bevándorlók elleni gyűlöletkeltés és diszkrimináció” miatt. Az eljárást Wilders több ízben a szólásszabadság megkérdőjelezésének minősítette.
A politikust 2011 júniusában felmentették a vádak alól, az indoklás szerint azért, mert állításaival magát az iszlámot támadta, nem pedig a muszlim hívőket. Wilders a következőképpen minősítette az esetet: „A jó hír az, hogy törvényes dolog kritikusnak lenni az iszlámmal szemben és a nyilvánosság előtt kritikus hangon beszélni az iszlámról. Erre szükségünk is van, mert az iszlamizáció komoly problémát jelent társadalmaink számára, a szabadságunkat fenyegeti, és ezt jogom van kimondani”.
Wilders pártja a muszlimok mellett a kelet-európai bevándorlók ellen is uszít, 2012-ben arra szólították fel Hollandia lakosait, hogy egy erre a célra létrehozott honlapon jelentsék a kelet-európai bevándorlók által elkövetett törvénysértéseket. A honlap létjogosultságáról az EP-ben is vitáztak. A jobbikos Morvai Krisztina itt azt a kérdést tette fel a szociáldemokrata frakcióvezető Hannes Swobodának, vajon elgondolkoztak-e a szocialisták azon, hogy az európai népek közötti ellenségesség növekedését az Európai Unió mint „teljesen mesterséges” képződmény léte okozza. Úgy látszik, a PVV nem igyekszik viszonozni a Jobbik gesztusát.
A hírek szerint eddig „kevesen” erősítették meg a mozgalomban való részvételüket, a pártvezető azonban őket sem nevezte meg. Azt viszont már tudjuk, kik utasították vissza az együttműködést. „A pártunk nem lépett be a szövetségbe. Találkoztunk különböző pártokkal, hogy több információt szerezzünk, de ezen a ponton nagyon nehéz bármit is mondani, mivel nem tudjuk, melyik pártok vennének részt a mozgalomban” – mondta Martin Kinnunen, a Svéd Demokraták vezetője. Hasonlóan hűvös válasz érkezett az Északi Ligától is, a többiek pedig az Euractiv szerint egyelőre nem kommentálták Wilders ajánlatát.
Az EFD-t is vezető Nigel Farage pártja, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) szintén jelezte, hogy nem akar részt venni a Wilders vezette szövetségben. A párt közölte: „A UKIP nem egy jobboldali, hanem egy libertariánus párt, amely karcsúbb államot, alacsony adókat, személyes szabadságot és felelősséget szeretne egy nemzeti demokratikus kormány, nem pedig Brüsszel uralma alatt. A UKIP nem vesz részt Geert Wilders kezdeményezésében”.
Ez nem az első kísérlet arra, hogy nacionalista pártok együttműködjenek az EP-n belül, de az eddigi próbálkozások többnyire rövidéletűek voltak. Jean-Marie Le Pen a nyolcvanas években próbálkozott hasonlóval, jelenleg pedig az EFD tömörít euroszkeptikus pártokat, azonban mivel a szövetséget egyedül az EU-ellenesség (pontosabban a föderalizmus elutasítása) tartja össze, ideológiailag és külpolitikai kérdésekben rendkívül megosztott.
Wilders pártja, a PVV által delegált EP-képviselők jelenleg egyik frakcióhoz sem tartoznak, így az eddigiek fényében úgy tűnik, ők a leendő új euroszkeptikus szövetség egyedüli tagjai.