„Beütött a horror" – szóltak a cikkek Marián Kotleba, a régi szélsőjobboldalt felváltó, a szlovák Jobbiknak is nevezett Mi Szlovákiánkért Néppárt vezetőjének a Besztercebánya megyében tartott választáson elért meglepetésgyőzelme után. Mindkét politikai oldal a másikat vádolja Kotleba előretöréséért, miközben az elsősorban romaellenes kirohanásairól ismert politikus a megyefőnöki posztba kapaszkodva akár mérvadó erővé építheti pártját a következő parlamenti választásra.

Megháromszorozta a szavazatait

„Mindenki döbbenten figyelte, hogy Kotleba a szavazatok összeszámolásának kezdetétől végig vezetett" – mondta Ravasz Ábel szociológus, a Publicus Slovensko vezető elemzője. „Már az is nagy megrökönyödést keltett, hogy Kotleba bejutott a második fordulóba, de a két héttel korábbi eredményéhez képest csaknem megháromszorozta a szavazatainak számát" – tette hozzá.

Kotleba az első fordulóban a jobboldal jelöltjét, Ľudovít Kaníkot kiütve, a szavazatok 21,3 százalékával végzett a második helyen a kormánypárt Smer jelöltje, az addigi megyefőnök Vladimír Maňka mögött. Robert Fico miniszterelnök pártjának egyik alelnökeként és európai parlamenti képviselőjeként ugyanakkor tetemes volt Maňka előnye, 49,7 százalékával alig néhány száz szavazattal maradt el attól, hogy már az első körben megszerezze a végső győzelmet.

Az országos közvélemény nem tekintette igazából mérvadó jelöltnek Kotlebát, akire inkább egyfajta kuriózumként tekintettek, és a jobboldali ellenzéki pártok csak vonakodva, de végül a kisebbik rosszra hivatkozva beálltak a balos Maňka mögé. Voltak ugyan jelek, amik már utaltak az esetleges meglepetésre, de Ravasz szerint még ekkor sem tűnt igazán reálisnak Kotleba győzelme. Ehhez képest végül szombaton 71 ezer szavazatot és 55,5 százalékot szerzett, míg Maňka néhány ezerrel még első fordulós eredményétől is elmaradt.

Bemasírozta magát a megye élére

A roma- és EU-ellenes retorikával tíz év alatt a megyefőnöki posztig masírozó Marián Kotleba informatikatanárból lett szélsőjobboldali pártvezér. Az Új Szó szerint a szülők már tanár korában tiltakoztak ellene, mivel szélsőséges nézeteit a diákok között is megpróbálta terjeszteni. Kotleba korábban a Szlovák Testvériség nevű, militáns, szintén romaellenes mozgalom tagja volt, mindig ott masíroztak híveivel, ahol valamilyen konfliktust sejtettek a romák körül. Aktivista múltjukat nem feledve ebből nyitottak a pártalakítás felé, és hozták létre a Mi Szlovákiánkért Néppártot.

A Mi Szlovákiánkért Néppárt viszonylag kis országos szervezettel bír, az erőforrásaikat általában egy-egy akcióra koncentrálják, de Pozsonyban rendszeresen vannak megmozdulásaik, amik után Kotlebát általában őrizetbe veszik a rendőrök. Indult már ellene eljárás náci karlendítés, faji uszítás és a demokrácia veszélyeztetése miatt is.

Négy évvel ezelőtt is indult már a párt jelöltjeként a besztercebányai megyeelnöki posztért. Akkor kevesebb mint 14 ezer szavazatot szerzett, és ezzel 10 százalékot ért el, amin a konszolidáltabb erők már akkor is szörnyülködtek. Legemlékezetesebb akciójuk több mint egy éve, tavaly szeptember végén volt a jelentős részben magyarok által lakott Krasznahorkaváralján, amikor egy illegális romatelep ledózerolását ígérték meg híveiknek. Ez nem történt meg, de az ottani konfliktus azóta sem ért véget. Az elmúlt egy évben azonban nem volt ehhez fogható országos figyelmet kiváltó akciójuk.

Minden összejátszott

Kotleba ugyanakkor ugródeszkának akarta használni Krasznahorkaváralját, és a szomszédos megyében, Besztercebányán be is jött ez a számítása. Ennél azonban több összetevőre volt szükség Kotleba meglepő győzelméhez. Ravasz szerint az ellenzéki, jobboldali pártok szavazói közül is sokan rá voksolhattak, illetve olyanok is elmentek szavazni, akik az első körben még nem tettek így, de a legfontosabb a protesztszavazók döntése lehetett. Kotleba is kapcsolt, és az első fordulót követő kampányban megpróbálta megszólítani a szélsőjobboldali táboron kívüli szavazókat is, például katonai terepruha helyett ezúttal inkább inget és sportzakót húzott.

Úgy tűnt, hogy a választások előtt összefognak a jobboldali parlamenti pártok, de sok megyében egyik vagy másik végül kiugrott a közös jelölt mögül. Besztercebányán az MKP és a KDH a Smer jelöltjét támogatta, míg a Híd végül az SDKÚ színeiben induló Kaník mögé állt be. A Dzurinda-kormány „szociális szörnynek" bélyegzett volt minisztere az első fordulóban ugyanakkor romaellenes, segélyalapú populizmusról szóló retorikájával beérte Kotlebát, de ez a szélsőjobboldali jelöltnek állt jobban.

A Szlovák Testvériség és Ján Slota SNS-ének nyílt magyarellenességével ellentétben pártja sokkal ambivalensebben viszonyult a szlovákiai magyarokhoz, a romakérdésben pedig Ravasz szerint egyfajta szimbolikus szövetséget ajánlottak a magyaroknak a romákkal szemben. A korábbi szélsőjobboldali erőkkel ellentétben Kotleba Besztercebányán is kifejezetten kereste a magyar szavazók támogatását, és az eredmények alapján sokukat sikerült is meggyőznie.

Ravasz szerint Kotleba győzelme azt is jelzi, „mennyire kétségbeesetten keresnek megoldást a lakosok a megye problémáira". A megye leginkább a nagy munkanélküliséggel, az infrastruktúra hiányával és a befektetések elmaradásával írható le, a romáknak pedig különösen kevés munka jut. Délen jobban működik az integráció, északon viszont a romák a falvakon kívül, telepeken élnek, itt állandóak a súrlódások, mondta Ravasz.

Mindenki a másikra mutogat

Vasárnap óta aztán az összes politikai erő a másik oldalt vádolja Kotleba győzelméért, amit "a demokrácia szégyenének" neveztek. Fico szerint egyértelműen a jobboldal a felelős a történtekért, mivel Kaník a romaellenes retorikával mozgósította a végül Kotleba mellé álló szélsőséges szavazókat. „Egy rosszarcú náci képes volt arra, amire ők nem: legyőzni a Smert" – írja a Bumm.sk a jobboldalról, ami szerintük nagy pofont kapott Besztercebányán.

Richard Sulík, a jobb-liberális Szabadság és Szolidaritás elnöke viszont épp arról beszélt, hogy Kotleba Fico és pártja alelnökének kudarca, akiknek a szavazók „bemutattak a középső ujjukkal". Pavol Frešo, a kereszténydemokrata SDKÚ elnöke a szélsőjobb előretöréséről beszélve a demokrácia vereségét emelte ki.

A Híd és az MKP is Ficót támadták a kampányban tett magyarellenes kijelentései miatt, amivel a Smer jelöltje ellen fordíthatta a besztercebányai magyarokat. Nagyszombat megyében Berényi József és a független, de Smer által támogatott Tibor Mikuš indultak egymás ellen, végül utóbbi végzett az élen. Mikuš már jelezte, hogy megtenné Berényit alispánnak, és minden jel szerint folytatódik az elmúlt évek informális koalíciója a megyében az MKP és a Smer között.

Mikuš kampányzáróján a tavalyi választási győzelme óta ilyen téren visszafogott Fico kijelentette, hogy „egy szlovák városban nem lehet magyar megyeelnök". Bugár Béla, a Híd elnöke szerint Fico elijesztette a szavazókat, amikor kijátszotta a nacionalista kártyát. Mint mondta, emellett ugyanakkor annak is szerepe volt, hogy megoldhatatlan társadalmi problémák vannak Besztercebánya megyében.

Lecsaphat a lehetőségre

Az még kérdés, hogy a Mi Szlovákiánkért Néppárt mennyi hasznot tud húzni vezére győzelméből. „Kotleba nagyon tudatosan készült erre az ispánválasztásra" – mondta Ravasz. Az elemző szerint feltehetően még túl is teljesített, „nem ez lehetett a terv". Sokkal inkább úgy gondolja, hogy eredetileg a második fordulóba kerüléssel számoltak a Néppártnál, amivel már önmagában erőt demonstrált volna Kotleba.

„Kotleba a mostani eredményt megpróbálhatja őrségváltásra felhasználni a szélsőjobbon" – mondta Ravasz. A tavalyi parlamenti választásokon 1,58 százalékot elért párt a legutóbbi mérésekben 2 százalék körül állt. Az elemző szerint amennyiben a következő hetekben fel tudnak jutni Besztercebányára építva a 4 százalék közelébe, akkor a következő hónapokban esélyük lehet preferenciáik stabilizálására az 5 százalékos küszöb környékén vagy akár felett is.

A megyei képviselő-testületnek és elöljáróknak fontos szerepük van, a legitimitásukat pedig a közvetlen választás is erősíti. A megyefőnökök elsősorban a közigazgatási egység gazdasági életét irányítják, befektetési támogatásokat ítélnek oda, de az utak egy része, valamint több intézmény, például középiskolák, kórházak, szociális otthonok, múzeumok, galériák is megyei fenntartásúak.

A képviselő-testületben azonban nem sok szövetségese lesz Kotlebának, ezért két út áll előtte: vagy tovább ostorozza a parlamenti pártokat, és a romák elleni intézkedéseket próbál foganatosítani, vagy pedig képtelen lesz a képviselő-testületen és a megyei struktúrákon átvágva megmutatni magát. „Ha ez nem sikerül, alá is aknázhatja a pártját" – mondta az elemző, utalva arra, hogy eddig éppen a cselekvés és a mozgalmasság volt a Néppárt és vezetője védjegye. Ha viszont képes áttolni a tehetetlenség miatti felelősséget a többi pártra, akkor megerősödve is kikerülhet az ellenállásukból.

Látszólag Fico ellenpontja lett

Kotleba mozgalma azért is teret kaphat, mert ismét nincs szélsőjobboldali párt a szlovák parlamentben. Ján Slota magyarellenes és romaellenes pártja a tavaly májusi választásokon kiesett a törvényhozásból. Az SNS azóta megszabadult Slotától, és megpróbált egy konszolidáltabb erőként megjelenni, de közben belső súrlódásokkal is meg kell küzdeniük, Slota pedig hatalmas adósságokat és megapadt tagságot hagyott maga után. Ráadásul Fico is gondosan ügyelt arra, hogy időnként egy-egy nemzetiesebb szlogennel megtartsa az SNS-től megszerzett szavazókat.

Kotlebát a krasznahorkai akció után még próbálták eljelentékteleníteni, azonban a jobboldal paradox módon éppen azzal adott neki nagyobb súlyt, hogy retorikájukban nácizmusa a lekommunistázott Fico ellenpontja lett. Ravasz ezzel „egy fals ekvivalenciát sikerült létrehozni", mivel Ficót legfeljebb posztszocialistának és nacionalistának lehet nevezni. Kotleba jövőre, az 1944-es Szlovák Nemzeti Felkelés 70. évfordulóján valóban szembekerülhet Ficóval: a németek elleni harcokat korábban kommunista puccsnak bélyegezte, de a felkelés központjának számító Besztercebányán tartott megemlékezéseken megyefőnökként nem tudják őt kihagyni az eseményekből. A figyelemfelkeltő szónoklatok borítékolhatók.

Az is egy fontos szempont, hogy a rendszerváltás utáni választásokon mindig jutott be egy új párt a törvényhozásba. Most a nagy számú protesztszavazóra számíthat Daniel Lipšic volt belügyminiszter pártja, az Új Többség, amit legutóbb már 5 százalék környékén mértek, de Kotleba is megpróbálhatja megszerezni ezeknek a választóknak egy részét.