Négy évig tartották fogva az amerikaiak, de csak mostanában döbbentek rá, hogy a világ legambiciózusabb dzsihádistáját engedték szabadon 2009-ben. Bin Laden igazi utódjának tartja magát, és feltámasztott egy majdnem száz éve megszűnt államformát. Látványos kivégzéseket rendez, amik bejárják a világsajtót, de újabban pr-akciókban élelmet is oszt a megszállt területeken. Vajon tényleg sikerül működő dzsihádista államot felépítenie Abu Bakr al-Bagdadinak, a teológusból lett láthatatlan sejknek, aki az egész muszlim világ ura akar lenni, mióta kirúgták az al-Kaidából?
Két igazolványkép, saccolt születési dátum, egymilliárd dollárra becsült költségvetés – ennél sokkal többet nemigen tudtunk Abu Bakr al-Bagdadiról, akinek az al-Kaidából kidobott dzsihádista szervezet fejeként minden oka megvan a titkolózásra: hírhedt elődjét, a lefejezéses kivégzéseiről ismert Abu Muszab az-Zarkavit, az al-Kaida iraki szárnyának vezetőjét 2006-ban ölték meg egy bombatámadásban, miután nyomára bukkantak.
Bagdadit láthatatlan sejknek is nevezték, mert videóüzenetekben néhány nappal ezelőttig nem jelent meg, állítólag alvezéreivel is maszkban beszél. Az ISIS-t 2010 óta vezeti, a korábban sok más néven felbukkanó csoport egy 2008-as nagy vereség után kapta össze úgy magát, hogy mostanra eljutott az önálló kalifátus bejelentéséig, ami már egy csapásra világszerte hírhedtté tette őket. Bagdadi a láthatatlanságát csak azért törte meg egy videóval, hogy bebizonyítsa híveinek: a felröppenő hírek ellenére életben van, és nem is sebesült meg.
New Yorkban találkozunk!
– búcsúzott el Svejkbe illő fordulattal fogvatartóitól négy év börtön után az átlagosnak tűnő volt bagdadi PhD-hallgató 2009-ben. Iszlám tanulmányok szakon szerzett doktori fokozatot, vallási vezetőként dolgozott. Tudható, hogy az amerikai megszállás alatt fegyveres ellenállókat szervezett, az nem világos, hogy Szaddám Huszein alatt is dzsihádista volt-e.
Egyes vélemények szerint csak a négyéves fogság alatt radikalizálódott: a dél-iraki Camp Buccában tartották fogva, több al-Kaida parancsnokkal együtt. Szabadon engedésekor senki nem gondolta, hogy néhány év leforgása alatt ilyen nagyravágyó terrorszervezetet épít fel , mely nyilvános keresztre feszítésekkel és a közösségi média tudatos felhasználásával tűnik fel a hírekben és a titkosszolgálati jelentésekben.
Őt csak 2011 óta tartják hivatalosan terroristának az amerikaiak, akik mostanra már 10 millió dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére. Az iraki háború alatt több tízezer irakit tartottak fogva, akiknek alig tíz százaléka látott végül bírósági tárgyalást, tehát nem számít különleges baklövésnek, hogy a fogságban észrevétlen tudott maradni: „Al-Bagdadi tű volt az egyre terebélyesedő szénakazalban” – írja Shashank Joshi, a Royal United Services Institute biztonságpolitikai intézet munkatársa, aki úgy fogalmazott:
A Hidra egyik feje önálló életre kelt.
Rava városát még az al-Kaida színeiben vezette, ahol gyors karriert csinált, üresedések mindig akadtak a nyugati világ legnagyobb ellenségének tartott terrorszervezet ranglétráján. Az al-Kaida vezetője, az egyiptomi származású, eredetileg szemsebész Ajman al-Zavahiri azt várta volna al-Bagdaditól, hogy maradjon ki a szír konfliktusból, és csak Irakban tevékenykedjen, de Bagdadi dacolt állítólagos főnökével, így a szervezetét engedetlensége miatt végül ki is zárták az al-Kaidából februárban.
A kalifátus kikiáltásával al-Bagdadi mindent egy lapra tett fel: megpróbál jelentősebbnek tűnni valódi súlyánál, hogy támogatókat szerezzen – de ezzel egyben ellenségeket is talált.
Bagdadi nem csak kegyetlenségéről és radikalizmusáról ismert: nagyon jó szervezőnek és stratégának tartják, fiatalsága révén is imponál sok fiatal dzsihádistának, akik az óvatos és kevéssé karizmatikus al-Zavahirit túl öregnek tartják, és akár még kamaszok sem voltak a szeptember 11-ei merénylet idején.
Az Abu Bakr al-Bagdadi-vezette dzsihádista ISIS (Iraki és Levantei Iszlám Állam, újabban egyszerűen Iszlám Állam) önálló iszlám kalifátus létrehozását jelentette be Irak és Szíria területén, a szíriai Aleppo és az iraki Dijála kormányzóság közötti területen, ami egyébként kétszer akkora, mint Izrael.
Az öt-tízezer fegyverest, jórészt a szíriai háborúban edzett szunnitákat felsorakoztató ISIS elfoglalta a szunniták legfontosabb városát, Moszult, ahogy Irak legnagyobb olajfinomítóját is Baidzsánál, tehát Bagdad, az Abbászida Kalifátus egykori központja is elérhető közelségbe került. Az Iszlám Államnak nyugaton a velük szemben álló szíriai felkelő csoportokkal, Bassár el-Aszad szíriai rezsimjével, északon a kurdokkal, délen pedig az iraki kormányerőkkel kell szembenézniük. Eközben és ezért:
Mohamed próféta, aki Isten küldötteként (raszúl Allah) létrehozta az arab törzsszövetséget, 632-ben fiúutód nélkül halt meg, a kalifa (szó szerint: „utód”) cím azóta jár az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének. Az első kalifák a próféta legrégebbi társai, Abu Bakr és Omár voltak, akik leverték a beduinok lázadását, akik a próféta halála után semmisnek tekintették hűségesküjüket és megtérésüket.
Az utódok aranykora az omajjád és az abbászida kalifátus idejére tehető, a kalifa címet Vad Szelim óta az oszmán szultánok viselték egészen 1924-ig. A síita muszlimok szerint (akik egyébként a közösség vezetőjét imámnak, azaz „vezérnek” hívják) csak Mohamed próféta egyenes ági leszármazottjának lehet legitim hatalma, a szunniták csak azt kötik ki, hogy a kalifának a kurajs törzsből kell kikerülnie.
Al-Bagdadi kalifátusához hasonlóval próbálkozott korábban a Kaukázusi Emirátus is, amit a néhai Doku Umarov csecsen hadúr alapított 2007-ben, hogy a hitetlenek ellen küzdjön.
A kalifátus kikiáltásának egyértelmű az üzenete: al-Bagdadi Mohamed próféta utódjának és ezáltal az iszlám világ egyetemes vezetőjének tartja magát, akit minden muszlimnak kötelessége követni. Mint a pápa, a kalifa is új nevet kapott: Ibrahim néven szólította fel a muszlimokat, hogy vándoroljanak be a kalifátusba, miközben katonai sikerei mellett magával a kalifátussal vonta magára a muszlim és nem muszlim világ figyelmét, amivel Oszama bin Laden és utódja, al-Zavahiri soha nem is próbálkozott. Ráadásul ha igaz, hogy egymilliárd dollárból gazdálkodnak, akkor ők a történelem leggazdagabb dzsihádista csoportja is egyben.
Szíria nem a szíreké, Irak nem az irakiaké, hanem minden muszlimé. Ha megfogadjátok szavam, Rómát is elfoglaljátok, a világ urai lesztek, ha Allah is úgy akarja.
– üzente a muszlimoknak al-Bagdadi, felszólítva a harcosokat, hogy mivel a ramadán ideje alatt „nincs a dzsihádnál helyesebb tett Allah útján, igaz elődeik útját járva küzdjenek, küzdjenek”.
A jó hír az, hogy ettől még nem kell attól tartani, hogy az ISIS képes tényleg működő dzsihádista államot létrehozni. „Hiába ezerötszáz éves a kalifátus, az utolsó száz éve szűnt meg a szekuláris Törökország létrejöttével. A szervezet céljai nagyzó téveszmék, tagjai tömeggyilkosok, akiknek sikerült előnyükre fordítani a szíriai káoszt és a bagdadi kormány erőtlenségét, és ki fognak fogyni az erőből, mielőtt a céljaik közelébe érnének” – írta például a Telegraph.
A szomszédok eleve nem nézik jó szemmel az önjelölt kalifát, aki más szír lázadók (köztük al-Kaida sejtek) és a felbátorodó északi kurdok mellett délről az iraki hadsereg közé szorult. De még ha össze is omlana az iraki vezetés, esélytelen, hogy az ország síita többsége elfogadja, hogy egy dzsihádista állam kikiáltotta magát az ország északi részén. Törökországot 80 török elrablásával sikerült magukra haragítaniuk, és Irán is egyértelmű fenyegetésnek tekinti a nyugati határánál megtelepedő radikális szunnitákat, ezért egyértelmű lépésekkel támogatják Irakot. Egyébként Bagdad fenyegetettsége esetén borítékolható, hogy Amerika is közbelépne.
Az biztos, hogy al-Bagdadi megpróbál a saját hibáiból tanulni: látványos pr-akcióként élelmiszert oszt és kátyúkat tömet be az elfoglalt területeken, tehát igyekszik pozitívabb képet festeni a vérengző kivégzéseknél. Az elfoglalt finomító felügyeletét is ezért bíznák helyi törzsekre – a kérdés persze az, hogy ez csak elterelő műsor-e, vagy valódi szemléletváltás. De nem biztos, hogy egyáltalán lesz idejük eldönteni: szakértők szerint a kalifátusra pár év múlva hamvába holt képzelgésként fogunk tekinteni. Ennek ellenére sok elemző Bagdadit tartja Bin Laden igazi utódjának, mert „erőszakosabb, hevesebb és Amerika-ellenesebb″, mint al-Zavahiri.