Továbbra sem tudjuk biztosra, ki lőtte le csütörtök délután a maláj utasszállítót. A Kelet-Ukrajnában harcoló kijevi vezetés és az oroszbarát szeparatisták egymásra mutogatnak. Egy brit biztonságpolitikai kutató szerint az eddigi információk alapján valószínűbbnek tűnik, hogy a szeparatisták követték el a merényletet egy orosz gyártású Buk vagy Sz-300-as légvédelmi rakétával, Moszkva irányítása alatt.

Csak most ért haza a munkából, a telekről avgy a külföldi nyaralásból? Minden, amit tudni akart a lelőtt Boeing utasszállítóról, össze lett gyűjtve ebben a cikkben.

Előzetes adatok szerint legalább húsz civil meghalt pénteken a kelet-ukrajnai Luhanszk városában az ukrán fegyveres erők és a szeparatisták közt reggel óta dúló heves tűzharcokban. Estére a város délkeleti része - az ukrán védelmi miniszter közlése szerint - Kijev erőinek kezére került. (MTI)

Ezen az okostérképen megnézhetik, melyik ország milyen viszonyban van az oroszokkal. Szépen látszik, hogy nem olyan egyszerű dolog ez az elszigetelés.

Miután vége lett a helyszíni vizsgálatoknak, felfegyverzett donyecki szeparatisták állítólag 36 áldozat hulláját lopták el a maláj utasszállító roncsai közül. A helyiek szerint a gépet lelövő terroristák egyértelmű célja az, hogy megakadályozzák a további vizsgálatokat. (via novosti.dn.ua)

Bob Latiff, a Notre Dame-i egyetem katonai szakértője a Guardiannek nyilatkozva arról beszélt, hogy a rakétát automatikusan lőhették ki, vagy annyira agresszív volt, aki kilőtte, hogy nem akarta elszalasztani a lehetőséget, hogy leszedje a kormányerők egy szállítógépét. Latiff szerint a maláj gépnek és a szállítógépnek elég hasonló lehet a radarjele, így könnyen elképzelhető, hogy csak összetévesztették repülőket. (Guardian)

A Pentagon továbbra sem ad fegyvereket az ukránoknak, jelentette be John Kirby ellentengernagy, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője. Viszont a fegyvereket leszámítva újabb felszereléseket adhatnak: eddig közel 33 millió dollár (kb. 7,7 milliárd forint) értékben juttattak a kijevi vezetésnek például rádiókat, golyóálló mellényt, matracokat. (Guardian)

A közlemény szerint összeült a zuhanás okát kivizsgáló bizottság, és arról döntöttek, hogy az áldozatok holttesteit Harkivbe szállítják, illetve Kijevben és Harkivben 300 szállodai szobát bocsátanak az elhunytak hozzátartózói rendelkezésére ingyen. A hozzátartozók kísérőket kapnak, és akiknek vízumra van szüksége, Kijevben és Harkivben is hozzájuthatnak majd. (Guardian)

Az ukrán hatóságok kérésére az Interpol két napon belül kiküld egy csapatot, amivel segítenek majd az áldozatok azonosításában. (BBC)

A szeparatisták egyik vezetője, Oleh Carjov a Rosszija 24 állami hírtelevízióban azt állította, hogy az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) vágta össze azt a hangfelvételt, amin ukrán források szerint arról beszélnek a kelet-ukrán szeparatisták, hogy a lelőtt gépnek egy An-26-os ukrán szállítógépnek kellene lennie.  A teljes beszélgetés leiratát itt olvashatja el>>>

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának pénteki ülésén Ukrajna ENSZ-nagykövete a kezükben lévő bizonyítékok között említette ezt a felvételt is. A Rosszija 24 szerint orosz bloggerel kiderítették, hogy a felvétel még a maláj gép lezuhanása előtti napon, szerdán készült. Carjov arról is beszélt, hogy szerinte Kijevnek jól jött a malajziai repülőgép lelövése, ugyanis az ukrán vezetés nem akar velük a békéről tárgyalni.

Gyertyát gyújtottak a gép utasaiért.

Tizenhárom másodpercnyi felvételt készített percekkel a maláj gép felszállása előtt Md Ali Md Salim maláj utas, aki hazafelé tartott Amszterdamból Kuala Lumpurba, írja a New York Post. A rövid felvételen azt láthatjuk, ahogy az utasok bőröndjeiket pakolják, miközben a felszállás előtti utasításokat halljuk.

Magyarország konkrét segítséget is felajánlott a malajziai légitársaság lezuhant utasszállítójával kapcsolatos vizsgálatokhoz: a repülésbiztonsági területen, a bűnügyi helyszínelésben és a laboratóriumi vizsgálatokban, jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium. (MTI)

Amikor elkezdtek pörögni az események, visszamentem a szerkesztőségbe, és láttam, hogyan kezeljük a sztorit: már akkor tudtam, hogy mennem kell.

– mondta Sara Firth a Buzzfeednek, aki szerint semmi köze nem volt a valósághoz a Russia Times híreinek. 

I resigned from RT today. I have huge respect for many in the team, but I'm for the truth. pic.twitter.com/mZ1g0R7N0D

— Sara Firth (@Sara__Firth) 2014. július 18.

Firth nem az első RT-munkatárs, aki hasonló okok miatt mondott fel: márciusban Liz Wahl mondott fel élő adásban arra hivatkozva, hogy számára "erkölcsileg nem elfogadható

olyan cégnél dolgozni, amelyik Putyin tetteit tisztára mossa", egy másik alkalmazottjuk pár nappal korábban pedig szintén élőben kritizálta Putyint, igaz ő végül nem mondott fel. (Mashable)

A becsapódáshoz közeli faluban lakók többek között nejlonzsákokkal próbálták letakarni a házak közé zuhanó utasok holttesteit.

Kiderült, hogy az EBESZ-esek azután jöttek el a helyszínről, hogy az útjukat álló fegyveres szeparatisták vezetője a levegőbe lőtt. Azt üvöltötte feléjük, hogy egyeztetés nélkül érkeztek, miközben a szeparatisták részéről nem volt ott olyan vezető, akivel tárgyalhattak volna. (Guardian)

Alekszandr Borodaj, a donyecki szeparatisták vezetője a Twitterén azt írta, hogy egy másik szeparatista vezető, Gyenisz Pusilin lemondott minden pozíciójáról. Ennél többet nem árultak el.

A 27 éves Tessa van der Sande, a holland Amnesty International munkatársa volt, szüleivel és testvérével indult Indonéziába. Az Amnesty egyébként alig egy héttel ezelőtt bírálta az ukrán hatóságokat: a jelentésben a fegyveres szeparatista csoportok és a Kijev-párti erők által elkövetett feltételezett emberrablásokról, kínzásokról, és egyéb jogsértésekről számoltak be.

Azt már egyre többen feltételezik, hogy a maláj repülőt valószínűleg egy orosz gyártású Buk vagy Sz-300-as légvédelmi rakétával lőtték le. Az oroszbarát szeparatisták tagadták, hogy rendelkeznek ilyen vagy ehhez hasonló légvédelmi technológiával.

Több jel is arra utalt azonban, hogy az úgynevezett Donyecki Népköztársaság katonái lőtték le a polgári utasokat szállító gépet, tévedésből. A térképen összegyűjtöttük a hivatalos helyről meg nem erősített, de konkrét helyszínekhez kötött fotókat és videó-felvételeket a szeparatisták által június 21-én megszerzett légvédelmi rakétáról.

A térkép pontjai kattinthatók.  

A legfrissebb utaslista alapján:

189 holland

44 maláj

27 ausztrál

12 indonéz

9 brit

4 német

4 belga

3 fülöp-szigeteki

1 kanadai és

1 új-zélandi utazott a gépen.

Malajzia ENSZ-nagykövete azt mondta, négy utas nemzetiségét még nem állapították meg, de Barack Obama amerikai elnök pénteki beszédében azt mondta, egy amerikai is a gépen volt. A holland külügyminisztérium hivatalosan tájékoztatta a magyar külügyet, hogy nem volt magyar áldozat az utasok között.

A szeparatisták elküldték az EBESZ szakértőit és megfigyelőit a becsapódás helyszínéről, jelentette a Guardian tudósítója. Felfegyverzett szeparatisták állták útját a harmincfős csoportnak, az EBESZ-esek végül egy órán át tartó patthelyzet végén adták fel. Azt ígérték, hogy szombaton újra próbálkoznak majd, de az idő sürget.

A Guardian szerint Kijevből érkezett repülésügyi szakértőket beengedtek a roncsokhoz a szeparatisták. Napközben azt ígérték vezetőik, hogy az EBESZ-esek is szabad utat kapnak.

Oroszországnak, a szeparatistáknak és Ukrajnának tűzszünetet kell kötnie, jelentette ki Obama. Szerinte minden szakértőt a helyszínre kell engedni, és ők is minden segítséget megadnak a vizsgálatban.

Szerinte ez a felháborító eset is jelzi, hogy vissza kell állítani a békét és biztonságot Ukrajnában. „Ez egy ébresztő Európának és a világnak, hogy következményei vannak egy eszkalálódó konfliktusnak Kelet-Ukrajnában" – mondta. Az eseményeknek nem csak helyben vannak következményeik.

Putyinnak is jelezte csütörtöki telefonbeszélgetésükön, hogy diplomáciai úton szeretnék megoldani a helyzetet, de ehhez Oroszországnak is lépéseket kell tennie. Obama szerint javult a retorika, de olyan konkrét lépéseket nem láttak a Kreml-től, amik az ukrajnai válság enyhítése felé mutattak volna.

„Nincs idő propagandára, nincs idő játszmákra, pontosan ki kell deríteni, mi történt" – mondta Barack Obama amerikai elnök a maláj gép ügyében a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján. Biztosítani fogjuk, hogy kiderüljön az igazság, jelentette ki hiteles vizsgálatot sürgetve. „A világ most Kelet-Ukrajnára figyel."

Mint mondta, egyelőre arra lehet következtetni, hogy a gépet egy föld-levegő rakétával lőtték le olyan terület felett, amit a szeparatisták uralnak, nem ez az első eset, mert Kelet-Ukrajnában helikoptert, katonai szállítógépet és vadászgépet is lelőttek már a szeparatisták, akik Oroszországtól kaptak támogatást.

Nehézfegyvereik és légvédelmi fegyvereik is vannak. Szerinte a szeparatisták nehezen tudnának lelőni katonai gépeket megfelelő kiképzés és eszközök nélkül, ezeket pedig Oroszország biztosíthatta nekik.

Ugyanakkor nem akart végleges következtetéseket levonni: „Nem akarok előreszaladni." Azt mondta, még túl korai arról beszélni, milyen céllal lőhették le a gépet. Előbb pontosan meg kell határozni, mi történt.

Jurij Szergejev, Ukrajna ENSZ-nagykövete viszont az oroszokat ekézi: "ilyen magasan repülő leszedéséhez komoly technológia kell. A kérdés, hogy honnan került ilyen szofisztikált fegyver az elkövetők birtokába? - mondta Szergejev, majd arról kezdett beszélni, hogy orosz kapcsolatokkal rendelkező lázadók beszélgetéseinek hangfelvételeihez jutottak, amivel bizonyítani tudják, hogy az oroszoktól származnak a fegyverek. Két nemrég letartóztatott orosz állampolgárt is említett, akik szakértőként akartak csatlakozni a terroristákhoz, mielőtt letartóztatták őket. Szergejev szerint ők is elismerték, hogy az oroszok keze van a dologban.

"Oroszoroszág lehetővé tette, hogy az országban toborzóirodákat állítsanak fel, ahol olyan katonákat keresnek, akik jól bánnak a tankokkal és a rakétákkal. Az oroszok sosem tiltották meg az orosz állampolgároknak, hogy ukrajnai fegyveres csoportokhoz csatlakozzanak - mondta a nagykövet, aki szerint ez is azt bizonyítja, hogy az oroszok tehetnek a gép lelövéséről.

Petro Porosenko ukrán elnök brit és német szakértőket is felkért, hogy segítsenek a fekete doboz elemzésében. (Guardian)

Csurkin szerint az ukrán légügyi hatóságok szerepét is ki kell vizsgálni. „Miért küldtek egy repülőt egy olyan terület fölé, ahol harcok folytak?" A Kelet-Ukrajna felett bejelentett légtérzárról azt mondta, nem érti, miért nem előbb léptették életbe.

Vitalij Csurkin, Oroszország ENSZ-nagykövete szerint független, nyílt vizsgálat kell az ügyben. Szerinte az ukrán erők mindent bevetettek, és a tüzérséget, légierőt is bevetették civilek ellen Kelet-Ukrajnában. „Mindenért az ukrán kormányt okoljuk" – mondta Csurkin.

Szerinte sok civil halt meg a támadásokban. A Kelet-Ukrajnából Oroszországba érkező rengeteg menekültre is kitért, mint mondta, már több mint tízezer ember menekült el a harcok elől. Csurkin azzal vádolta az ukrán hadsereget, hogy rendszeresen lőttek határátkelőket és civileket is. Kemény lépéseket várnak az ukrán kormánytól. „Még mindig lehet tárgyalni, de ehhez a helyes döntéseket kell meghozni."

Ők is segítenek a kutatásban a becsapódás helyszínén.