Ennél rosszabb nem is történhetett volna Moszkva szempontjából.
– írta a repülőgép-szerencsétlenségről a Királyi Egyesített Haderők Intézete munkatársa, Shashank Joshi, aki azt elemezte: ugyan nem vallják be, az oroszok hónapok óta burkoltan támogatják a szakadárokat, ezért nekik jön igazából rosszul, hogy egyre valószínűbb, az oroszpárti lázadók lőtték le az utasszállítót.
Joshi nincs egyedül: „A maláj gép lelövése, ami majdnem 300 halálos áldozatot követelt, megváltoztatja az egész konfliktust, mely a Nyugat és Oroszország között dúl Ukrajna sorsa körül” – összegzett Ben Aris a Bne.eu-n.
A Kremlnek szembe kell néznie az egyre valósabb kilátással, hogy állami terroristaszponzorként bélyegzik meg, ami a hónapok óta húzódó kelet-ukrajnai véres felkelés végének kezdetét jelentheti.
Egy ilyen súlyú, az egész világot megrázó agresszió után ugyanis a Kreml egyre kevésbé odázhatja el, hogy elhatárolódjon az oroszpárti szakadároktól – elég arra gondolni, hogy több mint 80 gyerek utazott a lelőtt utasszállítón. „A parázsló roncs közelében egy fekete pulóvert viselő nő a hátán fekszik, véres az arca, a bal karja felemelve, mintha csak jelezne valakinek. Egy másik áldozat meztelen, csak a melltartója maradt rajta, ősz haja elkeveredik a zöld fűvel, egyik lába eltört” – a világsajtót futótűzként járták be az ehhez hasonló leírások, a világ megdöbbent, a közvélemény és a politikusok egyaránt magyarázatokat és következményeket követelnek.
Persze az elzárkózás nem várható egyik napról a másikra: a világ vezetőinek többsége óvatosan fogalmazott, hiszen a hivatalos vizsgálat még el sem kezdődött, és az sem véletlen, hogy a legtöbben már az első megszólalásaikban azt emelték ki, hogy független vizsgálatra van szükség – a Nyugat attól tart, hogy Oroszország manipulálni fogja, amit csak tud, hogy elkenje az együttműködése nyomait a szakadárokkal. A legtöbben arra is utaltak, hogyha bebizonyosodik, ki a felelős, nemzetközi jogi következményei kell, hogy legyenek a tragédiájának, amit egy szakértő máris Európa legnagyobb terrortámadásának nevezett, mivel többen haltak meg benne, mint a madridi vonatrobbantásban.
Minden érintett fél együttműködésére és nemzetközi vizsgálatra van szükség.
– hangsúlyozta például Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi főképviselője.
Persze nem csak a Nyugat van a világon, a Xinhua kínai hírügynökség a kínai álláspontot közvetítve például arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad megalapozatlan következtetéseket levonni az eddig ismert körülményekből. Az írás kritizálja a nyugati médiát, amiért egyoldalúan támadja a kelet-ukrajnai szakadárokat és Oroszországot, egyben arra figyelmeztet, hogy a meggyőző bizonyítékok nélküli vádaskodás csak felerősíti a térségben a feszültséget és „nem segít az igazság megtalálásában″.
Természetesen az oroszok is előálltak egy bűnbakkal, maga Putyin is kijelentette, hogy a tragédia nem történt volna meg, ha Kijev nem kezd újabb katonai akciókba Ukrajna keleti részén a felkelők ellen.
Kétségtelen, hogy az a kormány felel ezért a tragédiáért, amely országának területén történt
– mondta az orosz elnök, hozzátéve, hogy utasította az orosz hatóságokat arra, hogy minden lehetséges módon segítsék a történtek kivizsgálását. Egy orosz légügyi illetékes erre azzal kontrázott rá, hogy „függetlenül attól, hogy mi történt, Ukrajna viseli a felelősséget a tragédiáért, mert le kellett volna zárnia légterét a harci cselekmények érintette délkelet-ukrajnai terület felett″. Damon Wilson amerikai külpolitikai szakember szerint Putyin a „szokásos taktikát használja, amikor fog valamit, amiért óriási felelőssége van, és Ukrajnát kezdi vádolni vele″.
A Vox arról közölt elemzést, hogy a katasztrófa végre felrázhatja Nyugat-Európát, hiszen Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország is jellemzően szavakban keményebb, mint tettekben. A legismertebb a francia példa: ők két Mistral-osztályú helikopterhordozót szállítanak Oroszországnak, amitől sem a Krím megszállása, sem a lelőtt maláj gép nem térítette el őket.
Egy ilyen hajó 16 harci helikopter mellett tankokat és 450 katonát tud szállítani, mi itt írtunk bővebben arról, hogy NATO-tagállam Oroszországnak még nem adott el ilyen komoly katonai felszerelést.
Ezek a különbségek az EU-ban is a felszínre jönnek: a Bizottság összeállításakor például az olasz külügyminiszter kezében azért nem látnák szívesen az EU-s külügyi tárcát a keleti államok, mert kifogásolják Olaszország oroszbarát külpolitikáját. Most több elemző abban bízik, hogy a katasztrófa hatására
A volt béketáborban a Balti államokat és Lengyelországot sem kell emlékeztetni az orosz birodalmi törekvések árnyoldalára, de a Krím elfoglalásának és a mostani szerencsétlenségnek is az a fő tanulsága, hogy Oroszország közelebb van, mint gondolnánk – nemcsak az Ukrajnával szomszédos Magyarországhoz vagy éppen Romániához, Szlovákiához, hanem ezzel az egész EU-hoz, ráadásul a lelőtt gép utasainak nagy része európai volt, kétharmaduk holland (mivel a Schiphol repülőtérről indult a járat).
Érthető, hogy a holland és a szintén érintett ausztrál miniszterelnök adta ki a legkeményebb közleményeket, miközben például Merkel nagyon óvatosan fejezte ki megdöbbenését, vigyázva arra, hogy Oroszország felelősségét egyelőre ne pedzegesse nyíltan. Obama keményen odaszólt:
Nincs idő propagandára, nincs idő játszmákra, pontosan ki kell deríteni, mi történt, biztosítani fogjuk, hogy kiderüljön az igazság
– mondta, hozzátéve, arra lehet következtetni, hogy a gépet egy föld-levegő rakétával lőtték le olyan terület felett, amit a szeparatisták uralnak, akiknek nehézfegyvereik és légvédelmi fegyvereik is vannak. Azt is hozzátette, hogy a szeparatisták nehezen tudnának lelőni katonai gépeket megfelelő kiképzés és eszközök nélkül, ezeket pedig Oroszország biztosíthatta nekik, de nem állította, hogy biztos benne, hogy ők tették:
Nem akarok előreszaladni
– fogalmazott, bár a CNN-nek egy amerikai védelmi szakember, akinek hozzáférése van a legfrissebb kormányzati információkhoz, már pénteken megerősítette, hogy minden jel arra mutat, hogy oroszpárti szakadárok lőttek. Lengyelország arra emlékeztette a nemzetközi közösséget, hogy Radosław Sikorski külügyminiszter már korábban figyelmeztetett arra, hogy föld-levegő rakétát vethetnek be az ukrajnai szakadárok.
Hollandia Frans Timmermans külügyminiszter Ukrajnába küldésén túl arra is építhet érdekei képviseletében, hogy orosz oligarchák kedvelt adóparadicsoma. Az EU pedig, mivel már másfél nappal a gép lelövése előtt elfogadta az Oroszországgal szembeni keményebb szankciókat, kénytelen lesz új eszköz után nézni, ha elszánja magát, hogy egyesülve elutasítsa a feltámadó orosz medvét.
Ahhoz, hogy megértsük, milyen helyzetben van a Kreml, fontos látni a legfontosabb törésvonalat Ukrajna és Oroszország között, akik olyan kritikátlanul terroristázzák le egymás embereit, ahogy a szocialista rendszerek kiáltottak ki fasisztának mindenkit, aki az útjukban állt. Oroszország Viktor Janukovicsot tekinti Ukrajna jogos vezetőjének, akit terrorista csőcselék üldözött el, de néhány derék, a jog uralmában hívő csoport megpróbál visszaültetni az elnöki székbe.
Ezek azok a csoportok, akiket a Nyugat és Ukrajna általuk elismert vezetése szakadárokként tart számon, és akik tisztességére legutóbb éppen az az árny vetült, hogy ők gyilkolhattak tévedésből halomra majdnem háromszáz civil légiutast. Az ukrán kormány az utasszállító lelövését tartja terrorcselekménynek, ahogy a már idézett Shashank Joshi is Európa modern történetének legnagyobb terrorcselekményeként beszélt az eseményről.
Az utasszállító lelövése azért fordulópont, mert egész más, mint az eddigi összeütközések: egy ártatlan, sok országból összeálló nemzetközi csoport kivégzése bármilyen konfliktusban vállalhatatlan. Ha bebizonyosodik, hogy lelőtték, pláne, hogy ki tette, Oroszország sem teheti meg, hogy nem határolódik el az elkövetőktől.
A Standard Bank vezető kutatója arra emlékeztetett, hogy komoly pénzügyi szankciók elé nézhetne az ország, ha bebizonyosodna, hogy terroristákat támogat, például a FATF (Pénzügyi Akció Munkacsoport) listájára is felkerülhetne, aminek pénzmosási feketelistáján tizenegypár éve még Magyarország is rajta volt. Ezért sem lenne meglepő, ha miközben Oroszország hivatalosan azt kommunikálja, hogy mindent megtesz a független vizsgálat elősegítéséért, közben megpróbálná megakadályozni azt. Közben pedig várhatóan visszafogja magát:
A Kreml a heves szájhősködés ellenére határozottan és nyíltan fel fog hagyni a lázadók felfegyverzésével és védelmével
– jósolja Mark Galeotti, a New York-i Egyetem kutatója. Várhatóan az oroszok akkor is mossák majd a kezüket, ha bebizonyosodna a lázadók felelőssége, de nem támogatnák, hogy háborúvá fajuljon az eddigi vérengzés. Porosenkót akkor is vádolhatják azzal, hogy az ő katonai fellépése okozta a konfliktust (ahogy eddig is tették), hogyha közben kivonulnak. Kijev eltökélt, hogy Keleten rendet teremtsen, Porosenko feltételezhetően attól tart, hogy gyengének tűnne, ha tűzszünetet vagy más megegyezést kötne. A fejlemények viszont arra sarkallhatják az ukrán közvéleményt, hogy támogassák a NATO-csatlakozást, ami az EU-val szemben eddig nem volt különösebben népszerű, és ami Oroszország szemében óriási szálka lenne, Ukrajna egyelőre nem is készül rá.
A legnehezebb a lázadók helyzete, akik orosz segítség nélkül védtelenek, ráadásul egy ekkora, tragikus baklövés után Galeotti szerint az is kérdéses, hogy Oroszországban menedéket találhatnak-e. Ukrajnai jelentések szerint a szakadárok Donyeckben várják az ukránok várhatóan elsöprőnek szánt támadását, amit a kutató így kommentált: