Miközben a nemzetközi figyelem az Ukrajnában lelőtt maláj gépre és a gázai offenzívára irányult, az Iszlám Állam megszilárdította befolyását Irak északi részén, és régi-új harcokat indított Szíriában. Sokatmondó, hogy a BBC szerint az előző volt az egyik legtöbb áldozatot követelő hét a három éve tartó szíriai polgárháborúban, több mint 1700 embert öltek meg a harcokban. Egy hónappal a két ország területén kikiáltott kalifátus bejelentése után egyik országban sem tudtak érdemi offenzívát indítani ellenük, a csoport pedig egyre erősebbé vált.
A közel tízezer fegyverest a soraiban tudó Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) nevű szélsőséges szunnita szervezet június elején több város ellen is támadást indított Irakban, és sikerült elfoglalnia a szunniták legfontosabb városának, Moszulnak egy jelentős részét. Az iraki hadsereg csődöt mondott, a katonák fegyvereiket hátrahagyva menekültek el az iszlamista milicisták elől, akik június legvégén kikiáltották az Irak és Szíria határain átnyúló kalifátusukat is. (Az iraki helyzet kialakulásáról itt, az al-Kaidánál is veszélyesebbnek tartott ISIS-ről itt olvashat bővebben>>>)
A magát most már Iszlám Államnak nevező csoport eredetileg Szíriából kiindulva kezdett hódításokba Irakban, most azonban a lényegében megszűnő határon keresztül az iraki hadseregtől megszerzett,
A Daily Beast szerint tankokat, harckocsikat és 1500 Humveet zsákmányoltak, amik mellé szereztek 52 tarackágyút is, amikkel akár 30 km-re is el lehet lőni.
Aszad már csak Szíria egyharmada felett gyakorol ellenőrzést, de a polgárháborús körülmények között is megtartott elnökválasztás után néhány hete újabb hétéves ciklusára szóló esküjét is letette. Habár vadászgépei Irakban mértek hetekkel ezelőtt légi csapást az ISIS harcosaira, de a csoport és a szíriai kormányerők korábban ritkán csaptak össze, ehelyett inkább a többi felkelővel harcoltak Szíriában. A kalifátus kikiáltása és az iraki fegyverek megszerzése óta azonban úgy tűnik, megváltoztak a prioritások.
Az Iszlám Állam állítása szerint múlt hét végén kétnapos ostrom után elfoglalta a legnagyobb északkelet-szíriai katonai bázist a csoport kvázi fővárosa, Rakka közelében. A túlélőket elfogták, aztán nyilvánosan lefejezték, a kivégzésről pedig elrettentésül képeket is közzétettek. Nem mellesleg a fontos katonai támaszpont elfoglalásával újabb fegyvereket és rengeteg lőszert szereztek. Szintén a múlt héten megszereztek egy fontos gázmezőt is az ország középső részén, és ott is a szíriai kormányerőktől, de a hadsereg visszatámadott, és még harcolnak a területért.
Aszad katonái mellett azonban a mérsékeltebb felkelő csoportok, és a szíriai kurdok ellen is újabb offenzívát indított az Iszlám Állam. Irakban a kurdok egyre nagyobb autonómiával bírnak az ország északi részén, hadseregük pedig olyan erős, hogy az iraki katonák menekülése után bevonultak például a vitatott hovatartozású Kirkuk olajvárosba, és az Iszlám Állam fegyveresei sem próbálták megtámadni őket. A Szíriában élő közel kétmillió kurd azonban sokkal kevésbé szervezett keretek között él a polgárháború alatt félig-meddig autonómnak kikiáltott három kantonban, és nincs az iraki kurdokhoz hasonló hadseregük sem.
Az ISIS már korábban is többször támadta például Kobane régiót, most azonban megváltoztak a korábbi erőviszonyok.
Nincs elég fegyverünk, és a rakétameghajtású gránátjaink nem hatásosak az ISIS harckocsijai ellen
– mondta egy kurd a BBC-nek a helyszínről. Kurd források emellett azt állítják, hogy az Iszlám Állam ráadásul vegyi fegyvereket is bevethet ellenük, ezeket az iraki Muthannánál lévő fegyverraktárból szerezhették.
A kalifátus kikiáltása után a szervezet vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi oda szólította a muszlimokat, és az új állam bejelentése is többek között azt a célt szolgálta, hogy vonzóbbá tegye a csoportot a dzsihádisták körében, de becslések szerint az Iszlám Államnak most sincs 15 ezernél több fegyverese. A BBC szerint a kétmilliós Moszult, ahonnan több mint félmillióan menekültek el a harcok elől, valójában 800 harcossal foglalta el az ISIS.
Azért tudnak ugyanakkor újabb frontokat nyitni Szíriában, mert
Hatalmukat a Daily Beast szerint a legkülönfélébb módokon tartják fent: elsősorban brutális erőszakkal, megfélemlítéssel, de akár a vezetők lefizetésével, vagy éppen az olcsóbb üzemanyag és víz ígéretével.
Az Iszlám Állam fenyegetéseinek alapját azok a szinte hollywoodi módszerekkel megrendezett, de brutális és sokkoló videók adják, amiket rendszeresen közzé tesznek csatornáikon. A napokban egy olyan, harmincperces videoklipet hoztak nyilvánosságra, amivel az egyébként is demoralizált iraki hadsereget, vagy akár a szíriai kormányerőket akarják megfélemlíteni. A videón elfogott iraki katonákat végeznek ki, de felvonultatják benne a zsákmányolt Humveekat és tankokat is.
Iraki síita milíciák listákat állítottak össze feltételezett szunnita szélsőségesekről, akiket a listák alapján elfognak, majd nyilvánosan felakasztanak, jelentették be az iraki biztonsági erők. A síita milíciák, például az Iránban kiképzett Aszaib al-Hak nevű csoport a Núri al-Máliki iraki miniszterelnök vezette síita kormány erőinek egyik legfontosabb bástyájává váltak.
A milíciák kegyetlen módszerekkel igyekeznek eltántorítani a szunnitákat attól, hogy csatlakozzanak az Iszlám Államhoz. A Bagdadtól 65 kilométerre északkeletre fekvő Bakúban például szerdán 15 szunnitát akasztottak fel villanypóznára, amiért szimpatizáltak az Iszlám Állammal.
Az elfoglalt területeken kemény törvénykezést vezetnek be: a dohányzásért levághatják bárki ujját, míg a tolvajok a kezükkel fizethetnek – az „árulásért" azonban már keresztre feszítés jár. Rakkában azok a nők, akik férfi kísérő, vagy pedig a teljes testet fedő ruha nélkül lépnek utcára brutális verést kaphatnak, amit gyakran más nők hajtanak végre, írja a The Atlantic.
A szunnitákéval ellentétes hitet valló muszlimokra nyilvános kivégzés várhat, míg a keresztények Rakkában és Moszulban is ultimátumot kaptak: vagy áttérnek az iszlámra, fizetnek nagyjából 14 grammnyi aranynak megfelelő összeget a biztonságukért cserébe, vagy pedig meghalnak. A napokban 1600 évre visszanyúló keresztény közösséget tiltottak ki Moszulból, és egy közeli ősi kolostorból is elűzték a szerzeteseket, akik csak a ruhájukat vihették magukkal. A városból elmenekült több ezer keresztény végül kurd területen talált menedéket.
Ugyanakkor Rakkában kiépítettek egy olyan dzsihádista bürokráciát, amiben a Daily Beast szerint külön emír felügyeli az áramszolgáltatást. Az Iszlám Állam felé hűséges lakosoknak 68 százalékkal olcsóbban kínálnak üzemanyagot, és a víz és a kenyér ára is jelentősen csökkent az elmúlt hónapokban. Többek szerint más településeken is biztonságosabbak lettek az utcák, hatékonyabb a szemétgazdálkodás, élelmet osztanak a szegényeknek, miközben sok szunnita iraki lakos előtt a korruptnak tartott, síita többségű iraki kormányzat, vagy Szíriában a teljes káoszba süllyedő közigazgatás a másik véglet.
Ez nem példa nélküli, többek között a tálibok is hasonló okokból tudtak megerősödni a 2001-es beavatkozás előtt Afganisztánban. Iszlamista szervezetek pedig korábban Afganisztán mellett Pakisztánban, Szomáliában és Maliban is ellenőrzésük alatt tartottak már ehhez hasonlóan nagy területeket.
Az Iszlám Állam arra is odafigyelt, hogy mind Irakban, mind Szíriában elfoglaljon olyan kulcsfontosságú területeket, amik elengedhetetlenek hatalma fenntartásához:
Szíriában a kezükben van a Deir az-Zour olajrégió egy része, és a legnagyobb folyami gát az Aszad-tónál, míg Irakban ők ellenőrzik a legnagyobb olajfinomítót Baidzsánál, és övék a gátrendszer Falludzsánál és Moszulnál is.
Július elején megszerezték Szíria legnagyobb olajmezőjét is al-Omarnál, írja a Daily Beast. Az olajat aztán állítólag jó pénzért rögtön tovább is adják, egyes hírek szerint éppen az Aszad-rezsimnek, valamint iraki vevőknek. Pontos információk nincsenek, de meg nem erősített források szerint az Iszlám Államnak már akár kétmilliárd dollárnyi (kb. 464 milliárd forint) pénz is befolyhatott az elfoglalt területek kiaknázásából. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden nyilatkozatban ítélte el a szélsőséges csoportokkal folytatott kőolaj-kereskedelmet, amit szankciókkal büntethetnek, mivel a BT szerint a vevők terroristákat támogatnak anyagilag.
Az iraki parlament augusztus elején dönt majd a miniszterelnök személyéről, a politikai patthelyzet elmozdulása pedig a katonai hadműveletek szempontjából is előrelépést jelenthet, főleg, mivel az Iszlám Állam elleni erélyesebb fellépés egyszerre érdeke az Egyesült Államoknak és Iránnak is. Ha azonban nem indul külföldi beavatkozás – aminek egyelőre kicsi az esélye, mert úgy tűnik, ehhez senkinek sem fűlik a foga, többek között egy szektariánus háború rémképe miatt sem –, akkor valójában akkor változhat meg alapjaiban a helyzet, ha a szunnita törzsek az Iszlám Állam ellen fordulnának.
A Daily Beast szerint egyértelmű, hogy több szunnita törzs is a síita többségű kormány elleni lázadása részeként adott teret az Iszlám Államnak. A lap szerint azonban törékeny szövetség ez: Irakban Ahmed al-Dabas sejk Iszlám Hadserege már jelezte, hogy szembefordulna az Iszlám Állammal, amint Núri al-Máliki síita miniszterelnök kormánya megbukott. A most is elfoglalt Anbar iraki tartományt például uralta már az ISIS elődje, az iraki al-Kaida, azonban brutális módszereik miatt maguk ellen fordították a helyi lakosokat, ezért kérdés, hogy ez most máshogy történik-e.
amennyiben a kalifátus kikiáltásával és a területszerzésekkel is elszipkázza a dzsihádista harcosokat más rivális szervezetek, például az ISIS-szel korábban szakító, de a kalifátus bejelentését elemzők szerint kevéssé lereagáló al-Kaida elől. Az ENSZ egyik vizsgálata is azt mutatta, hogy a mérsékeltebb felkelők közül is egyre többen pártolnának át az ISIS-hez, és már Hágában is lengtek az utcán a fekete, dzsihádista zászlóik, miután az Izrael ellen, a palesztinok mellett bejelentett egyik tüntetésből többek között az ISIS dicsőítése lett.