Vallási hovatartozástól függetlenül újabb holokauszt fenyegeti a világot, amennyiben a nemzetközi szövetség, beleértve Oroszországot, nem indít egységes katonai akciót az Iszlám Állam ellen - mondta Miloš Zeman cseh köztársasági elnök Prágában, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tartott két napos konferencián. (A hétfői beszédek összefoglalója itt olvasható).
Zeman beszédében az Iszlám Államot a harmincas évekbeli náci Németországhoz hasonlította. Egy térképről beszélt, amelyen az iszlám kalifátus kiterjedése látható 2020-ban, többek között fél Európa és Afrika és Ázsia egy részét is magában foglalva (mint korábban megírtuk, a neten terjedő térkép forrása bizonytalan):
Mondhatnám, ezt a térképet csak egy bolond készíthette el.
Adolf Hitler szintén bolond volt, mégis a "zsidómentes" (Judenfrei) Európáról szóló vízióját csaknem megvalósította. Zeman szerint nem elégséges a terrorizmus ellen nemzetállami szinten, demonstrációkkal és tüntetésekkel fellépni.
Ha 1936-ban, miután a nácik megszállták a Rajna-vidéket, a brit és a francia csapatok a versailles-i béke megsértésére hivatkozva támadásba lendültek volna, nem lett volna holokauszt és második világháború sem
- illusztrálta egy korabeli példával a cseh elnök a jelenlegi nemzetközi helyzetet.
Zeman beszédére többen azonnal reagáltak. Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy amennyiben az Iszlám Állam elleni katonai koalícióban nem vesznek hangsúlyosan részt arab- és iszlám államok, akkor bármilyen katonai akció rövid életű lesz. "A Nyugat nem kaparhatja ki mindig az iszlám államok helyett a gesztenyét", tette hozzá Sobotka a Václav Havel repülőtéren útban a lengyelországi oswietzimi (Auschwitz) megemlékezés helyszínére. Bohuslav Sobotka szerint mindenki látja, hogy a nyugati államok katonai beavatkozása nem vezetett stabilitáshoz Irakban és Afganiszánban.
Nem lehet a nácizmust az Iszlám Állammal összehasonlítani, ezt már Jiří Kocian, a Kortárs Történelmi Intézet munkatársa mondta. A biztonsági kockázat hasonlóan magas, mint egykor a harmincas években, de teljesen más korszakról és nemzetközi összefüggésekről beszélhetünk. Kocian szerint a nácizmus felemelkedése első körben európai probléma volt, míg az Iszlám Állam a kezdetektől globális dimenzióban létezik.
A másik nagy különbséget a történész abban látja, hogy míg az iszlám egy több száz éves hit, addig a náci Németország megjelenése a faji ideológiák megjelenésének következménye volt néhány évtizeden belül.
Az auschwitzi koncentrációs tábort 70 évvel ezelőtt szabadították fel, 2001-ben január 27-e nemzetközi holokauszt-emléknappá vált. Hétfőn Prágában, az Európai Zsidó Kongresszus szervezésében, két napos megemlékező nemzetközi konferencia vette kezdetét. A Nemzetközi Auschwitz Bizottság és az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeum szervezésében a központi megemlékezés az egykori auschwitzi koncentrációs tábor területén kezdődik kedd délután. Beszédet mond Bornislaw Komorowski lengyel elnök és német kollégája Joachim Gauck. A helyszínre várják még Francoise Hollande francia és Heinze Fischer osztrák elnököt. Az USA kormánydelegációt küld a rendezvényre. Magyarországot - Áder János köztársasági elnök képviseletében - Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és az Élet Menete Alapítvány szervezésében induló csoportok képviselik.