A hét végén újabb túszát végezte ki az Iszlám Állam (IS). Ez a kivégzés azonban csak annyiban hasonlított a korábbiakhoz, hogy szintén vírusmarketinges szempontok alapján rendezték meg. Hiszen nem egy random nyugati túsz, hanem egy hadifogoly volt az áldozat – Jordánia ugyanis az IS elleni koalíció tagja –, és nem lefejezték, hanem élve elégették.
Meg nem erősített hírek szerint a december 24-én F-16-os vadászbombázójából katapultáló Maáz al-Kasszaszbe – ő volt a szövetséges légitámadás eddigi első és utolsó légitámadásban szenvedett vesztesége – kiszabadítására korábban nagy erőfeszítést tettek.
Január elején érkeztek olyan hírek, miszerint kommandósok megpróbálták kiszabadítani túszokat, köztük a jordániai pilótát is Rakkából. Az Iszlám Állam nem hivatalos fővárosában állítólag lövéseket hallottak, és egy helikoptert láttak a város két negyede felett is. Ugyanakkor a Pentagon tagadta, hogy bármilyen olyan akció is lenne, amiben amerikai különleges egységek is részt vennének.
Nem sokkal később a jordán kormány jelezte, hogy megkeresett közvetítőket Törökországban és Irakban, és arra kérte őket, segítsenek a pilóta kiszabadításában. Az Iszlám Állam állítólag látott fantáziát egy fogolycserébe. Az biztos, hogy egy másik fogolyért, a japán Goto Kendzsiért cserébe egy halálra ítélt iraki terrorista elengedését követelték. Sajida al-Rishawinak szerepe volt a Jordánia fővárosában, Ammánban 2005-ben elkövetett terrortámadásban, amiben 60-an haltak meg.
A jordán kormány nyitottnak mutatkozott arra, hogy kiengedjék a nőt, de cserébe saját pilótájuk elengedését kérték. Azonban januárban nem kaptak meggyőző bizonyítékot arra nézvést, hogy al-Kasszaszbe egyáltalán még életben van. És ahogy azt a jordán légierő kiderítette, január 3-án
A pilóta családja hiába kérlelte az IS-t, hogy kímélje meg a férfi életét, hangsúlyozva, hogy elkötelezett szunnita muszlim. Nagyon úgy tűnik, hogy a terroristáknak valójában eszük ágában sem állt szabadon engedni al-Kasszaszbé-t.
Jordániában válaszul kivégezték az IS által kért nőt, és egy másik foglyot is. Mindketten ahhoz az iraki al-Kaidához kötődtek, ami az Iszlám Állam előképének tekinthető. A másik felakasztott rab, Zijad Karboli 2008-ban megölt egy jordán állampolgárt, ezen kívül ő volt Abu Muszab al-Zarkavi, az iraki al-Kaida megölt vezetőjének egyik legfontosabb tanácsadója. Jordánia emellett csütörtökön már folytatta a légi csapásokat az Iszlám Állam állásai ellen.
Az élve elégetett jordán pilóta kivégzése minden korábbinál brutálisabb volt.
Ennek egyik oldala az, hogy a török-szíriai határon fekvő Kobani város elvesztése és szétbombázott hadereje miatt egyre rozogább állapotban lévő Iszlám Állam egyféleképpen tud reagálni az őket ért fenyegetésekre: további radikalizálódással. Még több, még kegyetlenebb, még bombasztikusabb vérengzésekkel és kivégzésekkel. Az IS-nek ugyanis két fő bázisa van: anyagilag a dekadenciától megcsömörlött arab sejkekre, emberanyagban meg a dekadenciától megcsömörlött helyi és nyugati muszlim fiatalokra számíthat. Mindkét csoportot azzal buzdíthatja újabb áldozatokra, ha minél eltökéltebbnek és minél kérlelhetetlenebbnek mutatja magát.
A kivégzés módjának másik oldala a célcsoport – igen, célcsoport, hiszen ezek a kivégzések ugyanannyira szolgálnak gondosan kalkulált PR-szempontokat, mint a harcosok vérszomjának kielégítését. A lefejezés a Nyugat közvéleményének szól, a megégetés a keletnek.
Juan Zarate volt amerikai helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó szerint az Iszlám Állam világos üzenetet akart küldeni az iraki és szíriai légi csapásokba kezdő, Egyesült Államok által vezetett koalíció arab tagjainak, és különösen a szunnita muszlimoknak, akik részt vennének az Iszlám Állam elleni harcban, hogy fognak bánni velük:
Brutálisan, és talán brutálisabban, mint a nyugatiakkal.
Ezt támasztja alá, hogy a terrorszervezet állítólag nagy látványosságot csinált a pilóta brutális kivégzéséből Rakkában, ahol a CNN szerint állítólag a város több pontján kivetítőkön közvetítették a férfi halálát.
Nemcsak a kivégzés módjában különbözött a legújabb videó a korábbiaktól. A végén rendszerint egy másik fogoly kivégzésével fenyegetőztek, ezúttal azonban neveket és lakcímeket mutattak, amik állításuk szerint jordán pilótákat jelölnek. Az Iszlám Állam állítása szerint vérdíjat tűzött ki a fejükre, holtan akarják látni őket.
amivel könnyen megvághatja magát az IS is. A jordán pilóta befolyásos törzshöz tartozott, ami egyértelművé tette, hogy megtorlásnak kell következnie. Ráadásul bár az Egyesült Államok nem különösebben népszerű Jordániában, a kivégzéssel inkább növelték az eltökéltséget a fanatikusokkal szemben, és II. Abdalláh király is sokkal könnyebben tudja igazolni részvételét az amerikaiak vezette légi csapásokban.
A New York Times szerint azonban annyiban célt érhetett az IS, hogy például az Egyesült Arab Emírségek felfüggesztette részvételét a bombázásokban, miután Kasszaszbet elfogták decemberben. Az ő megnyugtatásukat is szolgálta az Egyesült Államok csütörtök esti bejelentése, miszerint a harcokhoz sokkal közelebb, már Irak északi részére küldtek egy kutató és kimenekítő egységet. Ez a repülő azonnal riasztható, ha egy pilóta gépe lezuhanna az Iszlám Állam területe felett, ahogy az a jordániai férfival történt.
Csak találgatni lehet, pontosan hány túsz lehet még az Iszlám Állam fogságában, miután más iszlamista szervezetek által elfogott embereket is átadhattak nekik, és a nyugati kormányok próbálják titokban tartani a foglyok pontos számát.
Az elmúlt napokban kivégzett túszokkal együtt, a New York Times összesítését is alapul véve, legalább 28-an voltak az Iszlám Állam fogságában. Közülük 15-en szabadultak ki, de még mindannyian James Foley kivégzése előtt, az elmúlt hónapokból szabadon engedett fogolyról nem tudni. Az viszont biztos, hogy 8 embert kivégeztek. Közülük az első még 2014 elején egy orosz mérnök, Szergej Gorbunjov volt. A kivégzéséről készült felvétel még nem járta be a világsajtót, viszont bemutatták a többi fogolynak.
Két olyan fogolyról tudunk, akik viszont még biztosan az Iszlám Állam fogságában vannak. A brit fotóst és újságírót, John Cantlie-t még 2012 novemberében fogták el Foley-val együtt, míg a családja kérésére meg nem nevezett amerikai segélymunkás, egy 26 éves nő 2013 júliusa óta van a szervezet fogságában.
John Cantlie sorsát meglehetősen jól ismerjük. A férfit kétszer rabolták el Szíriában. Először szerencsésen megmenekült, a második alkalommal azonban semmit nem lehetett róla tudni, amíg tavaly szeptemberben a rettegést illusztráló biodíszletként nem szerepeltették az Iszlám Állam egyik videójában. Az életét féltő fogoly azóta több videóban is benne volt, az egyiket állítólag a török-szíriai határnál ostromlott Kobaniban vették fel, azóta azonban már elveszítette a várost az IS.
Kemény és bevállalós újságíró hírében áll, korábban tudósított már Irakból, Afganisztánból, Líbiából és Szomáliából is. Már a 2003-as iraki invázió alatt szabadúszóként az országba utazott, azóta írt már a Sunday Timesba, a Sunday Telegraph-ba, az Esquire-be, a GQ-ba és a Top Gearbe, írja róla a BBC.
Először 2012 júliusában rabolták el Szíriában, miután egy holland újságíró és egy szíriai forrásuk társaságában érkezett az országba. A török határ közelében dzsihádisták fogták el őket, akiktől végül a Szabad Szíriai Hadsereg harcosai mentették meg őket. Még az év novemberében visszatért Szíriába, ahol elrabolták, és az IS fogságába került.
De a Huffington Post összesítése alapján a következő emberek is az Iszlám Állam rabságában lehetnek:
Váltságdíj miatt is kellenek a túszok. Az IS ugyanis milliós váltságdíjakat követel túszaitól – pontosabban anyaországaiktól. És bár sokan mondják azt, hogy nem tárgyalnak a terroristákkal, a szervezet az őszi szövetséges offenzíváig már 125 millió dollár bevételre tett szert váltságdíjakból, de a januárban kiváltott Greta Ramelliért és Vanessa Marzullóért összesen 12 millió eurót fizetett az olasz kormány.
Az ideológiai szempontból legértékesebbnek számító amerikai és brit foglyokért azonban az ISIS nem remélhet pénzt, kormányaik ugyanis elvi okokra hivatkozva nem hajlandók tárgyalásokba bocsátkozni, értük adott esetben inkább kommandósokat küldenek a sivatagba.