Bronisław Komorowski vagy Andrzej Duda? A jelenlegi államfő vagy radikálisabb jobboldali ellenfele lesz a lengyel elnök? Erről szavaznak ma a lengyelek, akik két héttel ezelőtt nagy meglepetést okoztak: Dudára szavaztak többen. Az elmúlt két hétben mindkét jelölt beleadott mindent, Komorowski elnök még egy népszavazást is bedobott, és a magyarországi példák is előkerültek a két jelölt vitájában.
Ilyen komoly küzdelemre a legmerészebb elemzők sem számítottak a lengyel elnökválasztáson. A párharc annyira kiélezett, hogy a kutatások alapos elemzése után sem lehet biztosan megmondani, hogy Bronisław Komorowski jelenlegi államfő, vagy ellenfele, az ellenzéki Andrzej Duda nyeri-e a mai második fordulót.
A lengyel elnökválasztás érdektelen szavazásnak indult: mivel a legnagyobb kormánypárt, a Polgári Platform (PO) által indított Komorowski februárban még simán, 60 százalékkal vezetett, mindenki előre elkönyvelte az eredményt.
Aztán a kampányban minden megváltozott: az elnök népszerűsége zuhanni kezdett, a legerősebb ellenzéki párt, a Jarosław Kaczyński-féle Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjének támogatottsága felfelé kúszott, és berobbant a köztudatba egy elit ellen lázadó rockzenész, Paweł Kukiz is.
És ez lett az első forduló eredménye két héttel ezelőtt:
A második fordulóba csak két jelölt juthat, így most a lengyelek Duda és Komorowski között választhatnak.
Három kutatást is készítettek a két forduló között, de ezek alapján sem lehet megmondani, ki örülhet ma éjszaka. A kutatások ugyanis hibahatáron belüli különbséget mutatnak:
A nagy kérdés persze a részvétel, illetve, hogy a 20 százalékot elérő Kukiz szavazói az utolsó pillanatban hogy döntenek, és ki mellé húzzák az ikszet. A TNS közvélemény-kutató intézet múlt heti felmérése szerint Kukiz választóinak 52 százaléka Dudára, 26 százalékuk Komorowskira szavazna, míg 17 százalékuk nem tudta eldönteni, kire szavazzon, 5 százalék pedig nem is kíván voksolni.
A rockzenész két héttel ezelőtt nem hazudtolta meg magát: mint ígérte, nem állt senki mellé. A választások éjszakáján két hete azt mondta, a szavazói tudják majd mit tegyenek, ő inkább zenél tovább. Komorowski merész húzással rá is startolt Kukiz főként fiatal szavazóira, akiknek feltehetően elegük van a jelenlegi elitből és rendszerből.
Kukiz egyik fő kampányfogásából, az egyéni választókerületek bevezetéséről. (A másik két kérdés a pártok költségvetési támogatásának megszüntetését, illetve az adóhivatalok eljárását érinti.)
Komorowski ki is jelentette: Kukiz választási eredményét úgy értelmezi, hogy a társadalom gyors változást óhajt az egyéni választókerületek ügyében, amit ő szeretne elősegíteni. A népszavazást az MTI beszámolója szerint a szejm a héten megszavazta, az októberi parlamenti választás előtt tartják majd. Nem lenne meglepő, ha sok Kukiz-szavazó meghálálná Komorowskinak a gesztust. Duda pártja ugyanis nem támogatta a népszavazás kiírását.
A két forduló között egyre erősödött a negatív kampány. Komorowski a Dudát támogató PiS világnézeti és politikai radikalizmusától óvott, "politikai középkor" veszélyét is emlegette az MTI szerint. Duda ellenben a hivatalban lévő elnöknek a kormányzó PO-nak való alárendeltségét, az általa jóváhagyott törvények negatív társadalmi és gazdasági hatásait, a politikai ellenfelek iránt tanúsított gorombaságát és világnézeti kétarcúságát hangoztatta.
Két televíziós vitát is tartottak a két forduló között. Komorowski és Duda gazdasági, külpolitikai és világnézeti kérdésekben ütközött egymással. Kiderült, hogy több kérdésben (EU, NATO, orosz-politika) csupán hangsúly- vagy vérmérsékletbeli vita van a két politikus között: a PiS jelöltje nyilván radikálisabb megoldásokat sürgetett minden esetben. Ukrajna esetében Komorowski például jobban támogatná a reformokat, míg Duda az ország uniós csatlakozását sürgetné.
Magyar szempontból a vita legérdekesebb része az volt, amikor Lengyelország gazdasági megoldásairól, lehetőségeiről vitáztak a jelöltek. Itt ugyanis szóba került Magyarország is.
Duda például azt magyarázta, hogy Magyarországhoz hasonlóan új adókat kellene kivetni a – jórészt külföldi tulajdonú – bankokra és nagy szupermarketláncokra a lengyel vállalkozások védelmében. Az elnökjelölt szerint a bolthálózatok bevételeikhez képest elenyésző adót fizetnek. A Reuters tudósítása meg is jegyezte, hogy Duda szólamai a magyar kormányfő, Orbán Viktor által bevezetett adókat idézték.
Komorowski ezeket az intézkedéseket nem támogatja, és azzal akarta hitelteleníteni Duda kampányban tett ígéreteit, hogy ha az ellenzéki jelölt ezeket betartaná,
Magyarország módjára 27 százalékos áfát kellene bevezetnie.
A beszámolók szerint Duda válasz nélkül hagyta ezt a következtetést.
A lengyelek ma este kilenc óráig adhatják le a voksukat. Az ország feltehetően most is kettészakad, de érdemes lesz figyelni, hogy a Kukizt támogató fiatalabb generáció ki mellé áll. A nyertes öt évig lesz Lengyelország elnöke.