Ha tetszik, ha nem, a mesterséges intelligencia belátható időn belül a mindennapjaink része lesz – vallja a magyar szülőktől Los Angelesben született Zoltan Istvan, aki többször járt Magyarországon, és egy kicsit tud is magyarul. A National Geographic munkatársaként bejárta a világot, most a Transzhumanista Párt alapítójaként azért indul az amerikai elnöki posztért, hogy minél előbb megértesse a világgal: az emberiség befolyásolni tudja saját evolúcióját, és ha pár techmilliárdos beszáll, simán legyőzhetjük az öregedést és a halált.
Aki azt hitte, George Pataki lesz az egyetlen magyar származású induló az amerikai elnökválasztáson, tévedett. A saját maga alapította Transzhumanista Párt színeiben Zoltan Istvan is ott lesz a ringben, bár az ország vezetését egész más kezekben látná hosszú távon jó szívvel:
Kiállok amellett, hogy egy nap akár az amerikai elnököt is mesterséges intelligenciával váltsuk fel, akárcsak a többi politikust. (...) Most én indulok az elnöki posztért, de akár 30 éven belül lehetséges, hogy egy mesterséges intelligencia-rendszer már jobban fogja tudni irányítani az országot, mint egy ember.
– nyilatkozta az Esquire-nek. Hozzátette: létre lehet hozni egy teljesen önzetlen entitást, amit tényleg semmilyen lobbicsoport nem képes befolyásolni.
Hogy megértsük Istvan nézeteit, a transzhumanizmus fogalmát kell körüljárnunk. Bár nincs egységesen elfogadott definíciója, nagyjából arra utal, hogy a tudományos-technológiai fejlődés segítségével az ember képes jelenlegi fizikai, kognitív és érzelmi keretein túllépni.
Istvan szerint téved, aki azt hiszi, mozgalma elitista: szerinte a kapitalista világrend alapvető érdeke, hogy a szegényeket felzárkóztassa, már csak azért is, mert így többet fogyasztanak, napjaink milliárdosai ráadásul kifejezetten filantrópok. A melegek, transzneműek, bőrszínük miatt elnyomottak is fellélegezhetnek.
Nincs bőrszín, nincs nem – akár hallá is átváltozhat, aki szeretne.
– magyarázta, miért áll távol a gondolkodásától bármiféle rasszizmus vagy bigottság.
A transzhumanizmus olyan formálódó filozófia, amely szerint az emberi faj nem korlátozódik arra, amit a biológiai evolúció eddig létrehozott. Azt teszi fel, hogy az emberiség belépett egy új korszakba, amelyben módjában áll irányítania a saját evolúcióját.
– idéz egy definíciót egy tízéves Beszélő-cikk.
A hívek egyik legfőbb célja az emberi élet meghosszabbítása – akár több száz vagy több ezer évre. Ezért máris vannak, akik haláluk után közvetlenül lefagyasztatják a testüket, hogy ha a jövőben a technológiai fejlődés lehetővé teszi, felolvasztassák és újraélesztessék magukat. Ugyanígy érdeklik őket az őssejtek, a génmanipuláció vagy a félszintetikus szövetépítés (elöregedett szövetek mesterséges pótlása).
Bár az ezeréves élet receptjét még nem találták fel, tény, hogy a tudomány és techvilág fejlesztései elárasztják mindennapjainkat. Hogy csak pár példát idézzünk:
Egyszóval porból lettünk, géppé leszünk, és közben előbb-utóbb mindenki spicli lesz.
„A transzhumanizmus, transzhumán kifejezéseket először a biológus Julian Huxley (Aldous Huxley bátyja) használta 1956-ban megjelent New Bottles for New Wine című kötetében. Mai értelmében a transzhumán kifejezést a fent leírt transitional human rövidítésére vezette be F. M. Esfandiary 1966-ban. Esfandiary később FM-2030-ként lett a transzhumanisták egyik korai főideológusa, és nem érvén meg az életkor-meghosszabbító technológiák jótékony hatását, ma elveivel messzemenőkig összhangban, lefagyasztva várja a poszthumán jövendőt. 1989-es, Are You a Transhuman? című műve az evolúciós gondolat korai manifesztációja” – írta tanulmányában Csordás Attila.
Istvan azzal a fő érvvel támasztja alá terveit, hogy az emberek természetüknél fogva önzők. „Ha lesz egy programozható gép, amit a lehető legjobb elérésére programozunk, akkor tényleg ezért fog ténykedni” – mondta.
Több évig vitorlázott a világ körül egyedül 500 könyvvel a fedélzeten – állítja magáról az 1973-ban született, amerikai magyar Zoltan Istvan, aki önéletrajza szerint a National Geographic újságírójaként több mint száz országba eljutott, munkái megjelentek többek közt a CNN-en és a New York Timesban is. Mindkét szülője magyar, lánytestvérei Magyarországon születtek, ő már az Egyesült Államokban, és csak egy kicsit tud magyarul.
Lelkes környezetvédőként vezetett állatvédő szervezetet, de foglalkozott ingatlanfejlesztéssel, filmezéssel és bortermeléssel is. A Columbián filozófiát és teológiát tanult, orvos feleségével és lányaikkal San Franciscóban él. Érdeklődése az után fordult az élet meghosszabbítása felé, hogy Vietnamban majdnem meghalt, miután az utolsó pillanatban vett észre egy taposóaknát. A transzhumanizmusról bestsellert írt, az elnökválasztáson is azért indul, hogy nézeteit népszerűsítse és hosszú távon sikeres politikai mozgalommá szervezze.
Nyilvánvaló ellenvetés, hogy nemcsak jó, hanem gonosz robotot is megválaszthatnak elnöknek. Istvan szerint ez valós veszély: a robot akár megválasztása után gonosszá válhat, vagy meghackelhetik, esetleg elromolhat. „De a távoli jövőben nem egy szem számítógépben lakó mesterséges intelligenciáról lesz szó, hanem egymással összefüggő gépek sorával, ami teljesen más helyzetet jelent” – fejtegette Istvan, hozzátéve, hogy szerinte a legjobb megoldás egy ki-be kapcsoló gomb, amivel minden mesterséges intelligenciát fel kell szerelni.
„Számomra az a legérdekesebb, hogy 15-20 év múlva koponyába ültetett agyhullámolvasó eszközeink lesznek, valószínűleg teljesen össze fognak minket kötni: a gondolatainkat, elménket, emlékeinket. Ekkor a döntéshozás kettős lesz: bele leszünk gabalyodva a mesterséges intelligenciába, de továbbra is gondolkodó biológiai lények leszünk – a mesterséges intelligencia segíteni fog, hogy jó döntéseket hozzunk.”
Mindig ott lebeg majd valami az erkölcsi rendszerünk felett, ami figyelmeztet, hogy „Hé, ne bánts másokat, ne tegyél a társadalom érdekeivel ellentétes dolgokat!”.
A 2016-os elnökválasztásra a Huffington Poston jelentkezett be a Transzhumanista Párt színeiben, „hogy a tudomány és technológia segítségével radikálisan fejlesszük az emberi lényt és a társadalmat, melyben élünk”. Programja címszavakban:
„Fenntartva az amerikai értékeket, jólétet, és biztonságot, fő céljaim a következők:
1) Mindent erőforrást megadni országunk kiváló tudósainak és mérnökeinek, hogy legyőzzék az öregedést és a halált 15-20 éven belül – egyre több tudós szerint reális ez a célkitűzés.
2) Elfogadtatni az amerikai közfelfogásban, hogy a radikális technológia felkarolása, felhasználása nemzetünk és fajunk legjobb érdekében történik.
3) Országos és globális védelmi programot felállítani a technológiával visszaélő emberek és más, az egész bolygót fenyegető veszély ellen, melyekkel a transzhumanista korba való átmenet útján találkozunk.”
Talán nem túlzás azt mondani, hogy politikai programnak ez elég merész – a nagy szavakat természetesen a kampányokban elengedhetetlen sallang követi a programban: „Az ember azt hihetné, hogy minden politikus elköteleződik e célok mellett, pedig nem. Csak a szavazatodra pályáznak, miközben Kínában gyártott csiricsáré mütyüröket vásárló boltkóros rabszolgaként dolgoztatnak alulfizetett állásokban. Rákényszerítik az emberre az egészségügyi rendszert és a halál kultúráját, és annyi adót sarcolnak, amennyit csak tudnak, hogy messze földön vívott háborúkat finanszírozzanak.”
Istvan már manifesztójában elismeri: teljesen esélytelen az elnöki posztra, jelöltségét inkább kezdetnek tekinti. „Elég jogász és politikus, álszent képviselő fojtogatta az országot, karosszékből irányítva az eseményeket. A transzhumanistáknak közbe kell lépniük, hogy megvédjék, és egyben beharangozzák a jövőjüket.”
„A The Transhumanist Wager (Transzhumanista fogadás) egy regény, de tényleg aggódom, hogy a politikai pályám kerékkötője lehet. Ahol csak tudom, hangsúlyozom, hogy mekkora különbségek vannak a főhős és köztem, filozófiai értelemben, ahogy abban is, mennyire fontosak nekünk az emberek. Ez egy kitalált történet, ami mindent drámaian mutat be, a főhős háborús környezetben él, ami nagyban befolyásolja tetteit.
A valóságban a vallás és a nyugati civilizáció nem tűnne el egyik napról a másikra.
Úgy vélem, hogy a vallásnak, kultúrának és a történelemnek fontos szerepet kell játszania az új világban, amit létrehozunk, de kell, hogy legyen egyensúly. Az emberi fajt az elmúlt tízezer évben uralta a vallás. A tudományt is megfelelően kell képviselni. Ugyanígy az értelmet és a humanitárius gondolkodást is. Nem akarjuk, hogy csak a gazdagok éljenek túl és boldoguljanak″ – magyarázta Istvan, miért nem kell szó szerint venni a könyvben leírtakat.
Bár az eddigiek alapján csupa jó is származhatna a mozgalomból, sokatmondó Istvan regényének cselekménye. A részben önéletrajzi ihletésű Transzhumanista fogadás főhősének célja a halhatatlanság elérése. „Mit lehet mondani egy olyan regényre, amelyben a pozitív főszereplő lebombáztatja a Szent Péter teret az ott lévő, több száz imádkozó hívővel és a katakombában imádkozó pápával együtt, majd megsemmisíti a Kába-követ Mekkában, ezután a jeruzsálemi Templom-hegyet törli el, de nem kerüli el a pusztulást a Buckingham-palota, a Notre Dame és a brüsszeli EU-központ sem?” – írta kritikájában az Sfmag.hu. Az ismertető szerint az írásaival sikereket elérő főhős azért gyűjt pénzt, „hogy egy kompromisszum nélküli, globális transzhumán szervezetet hozzon létre, amely megváltoztathatja a földi történelmet”.
„A könyvem talán besorolható a tudományos fantasztikum kategóriájába, de nagyon is a közeljövőben játszódó olvasmány. Úgy vélem, a transzhumanizmus olyan téma, amely egyre közelebb kerül a megvalósuláshoz. Hamarosan fősodorbelivé fog válni. Szerintem a közeljövőben több százmillió ember fogja transzhumanistának tartani magát” – nyilatkozta Istvan a könyvről.
A 2016-os választásra készülve már most heti száz órákat kampányol hetente saját bevallása szerint. Célja, hogy 2020-ban vagy 2024-ben már több esélye legyen:
Ha 2020-ig ismertté tesszük a pártot, meg fogunk tudni győzni egy milliárdost is – vannak tehetős barátaim.
Istvan reméli, hogy a techvilág nagykutyái közül lesz, akinek megtetszenek az ötletei. „Eldönthetne egy választást, ha néhány gazdag ember felismerné, hogy hé, itt van valaki, aki nem háborúra, hanem közvetlenül kutatás-fejlesztésre költené a pénzt.” Közben pártja tagjai helyi szinten aktívak: helyhatósági választásokon fel-feltűnnek transzhumanista jelöltek.
Az idő pedig Istvan szerint biztosan nekik dolgozik: „Egyelőre próbáljuk megvetni a lábunkat, de 2020-ban már egész más lesz a helyzet. Négy év múlva nem úgy beszélünk majd a mesterséges intelligenciáról, mint egy távoli jövőbeli fogalomról, hanem úgy, mint valamiről, ami a következő elnöki hivatali időn belül megvalósul. Mindenkinek állást kell majd foglalnia, mert végül ez lesz a civilizáció történelme″ – mondta, hozzátéve:
A legfőbb ígéretem: ha rám szavazol, örökké fogsz élni.
„Tudom, kicsit őrülten hangzik, de igaz. Legalábbis mindent megtennék, hogy garantáljam az örök életet. Egybillió dollárra és 10 évre lenne szükségünk, hogy előálljunk az öregedés és betegség elleni technológiákkal.”