Az orosz légierő csütörtökön hajnalban aztán napközben is újabb légicsapásokat hajtott végre a Bassár el-Aszad elnök ellen harcoló felkelők és terrorcsoportok ellen Szíriában. Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint a harci gépek nyolc bevetés során a szélsőséges iszlamisták öt állására mértek csapást Hama és Idlíb tartományokban.
A libanoni al-Majadín tévécsatorna szerint az orosz légierő gépei legalább 30 légicsapást hajtottak végre. Támadták például az északnyugati Dzsiszr-es-Sugur városhoz közeli területeket, amit az an-Núszra Front terrorszervezet szövetsége, a Hódítás Hadserege ellenőriz.
De támadások értek más területeket is Idlíb tartományban, köztük a Závija-hegység térségét és a délebbre fekvő Hama tartomány egyes területeit. Az ellenzéki Orient News hírcsatorna szerint Hamában a lázadók állásait lőtték az orosz gépek.
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) szerint a bombázások értek olyan mérsékelt felkelő csoportokat, amiket az Egyesült Államok támogat.
Az orosz védelmi minisztérium délután azt jelentette be, hogy „szigorúan kerülték, hogy lakott területeken pusztítsanak." A minisztérium szerint az orosz gépek „sebészi pontossággal" pusztítottak el egy olyan létesítményt Homsz városának közelében, amely öngyilkos merényletekhez használt autók előkészítésére szolgált.
Az Iszlám Állam ellen addig nem lehet átütő sikert elérni, amíg nem jön létre a megállapodás az Egyesült Államok és Oroszország között a koordinált fellépésről, mondta a hirado.hu hírportálnak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter telefonon New Yorkból. Szijjártó szerint elkeserítő, hogy ahelyett, hogy a koordinált fellépés, az összehangolt együttműködés részleteiről egyeztettek volna, arról folyt a vita az ENSZ-ben, hogy ki, és pontosan mit is bombáz éppen. Abban bízhatnak, hogy a nagyhatalmak „pragmatikusan gondolkodva" a globális érdekeknek megfelelően hoznak döntést, mondta. (MTI)
Az orosz légicsapások szerdán kezdődtek meg, azután, hogy az orosz parlament felső háza rábólintott arra a putyini tervre, hogy az orosz hadsereg külföldön bevethető legyen. Az orosz beavatkozást egyébként hivatalosan Bassár el-Aszar szíriai elnök kérte. Az Interfax azt írta a védelmi tárca közleményére hivatkozva, hogy a szíriai támadásokban több mint ötven harci repülőgép és helikopter vesz részt.
Az orosz légierő a nyugat-szíriai Homsz városnál lévő célpontokat támadott. Orosz közlés szerint az Iszlám Állam állásaira, haditechnikai és szállító eszközeire, fegyver- és üzemanyagraktáraira mértek légitámadást. Ugyanakkor a szír ellenzék szerint Moszkva Aszad ellenzékét, a Szabad Szíriai Hadsereg erőit támadta, és öt városban Zavaraneh, Rasztan, Talbiszeh, Makarmia és Ghanto településeken 36 civil – köztük sok gyerek – vesztette életét.
Ezt erősítette meg Ashton Carter amerikai védelmi miniszter is, valamint az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja is, akik szerint a támadások nem az Iszlám Állam területét érték, hanem mérsékelten ellenzéki csoportokat, illetve az al-Kaidához tartozó an-Núszra Front és szövetségese, az Ahrar as-Sam ultrakonzervatív iszlamista milícia irányítása alatt álló területeket.
Az Egyesült Államok azonban továbbra is meglehetősen óvatosan lavírozva nyilatkozik az orosz beavatkozásról. A Fehér Ház szerint amerikai tisztviselők aggodalmuknak adtak hangot, amiért Oroszország olyan területeken is légi csapásokat hajtott végre, ahol meglehetősen kevés IS-célpont volt. Az USA jobban örülne annak, ha az oroszok a koalíciós támadásokba szállnának be.
Josh Earnest szóvivő csütörtöki tájékoztatóján azt mondta, súlyos számítási hiba Oroszország képtelensége a célpontok megkülönböztetésére, és Moszkva ennek meg fogja fizetni az árát. Nem zárta ki, hogy ennek „hivatalos diplomáciai következményei" is lesznek. Earnest elmondta, hogy megtartották az első katonai konzultációt annak érdekében, hogy ne legyen zavar a szíriai hadműveletekben. Az amerikai és orosz katonai vezetők egy órán át tárgyaltak a kérdésről. A Pentagon szóvivője szerint a megbeszélés „szívélyes és professzionális" volt.
Mindeközben Oroszország szíriai akciójával kapcsolatban a közel-keleti országok is kritikákat fogalmaztak meg, Szaúd-Arábia például az orosz légicsapások azonnali beszüntetését követelte arra hivatkozva, hogy azok nem az Iszlám Állam által elfoglalt területen történtek, és számos civil áldozatuk volt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tagadta csütörtökön, hogy az orosz légi csapásoknak civil áldozatai lennének, szerinte információs támadás folyik ellenük, amikor ezt állítják. Azt mondta, hogy Moszkva összehangolja szíriai tevékenységét az amerikai hírszerzéssel és a Pentagonnal.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy a terrorizmus a célpontjuk, és senkit nem támogatnának saját népe ellen. Azt is hozzátette, hogy a szomszédos Irakban nem terveznek beavatkozást. Mint mondta, az oroszok, csakúgy mint az amerikaiak vezette koalíció, az Iszlám Államot, az an-Núszra Frontot és más szervezeteket tekintik célpontnak. Azt állította, hogy Moszkva nem tartja a Nyugat által támogatott és mérsékeltnek tekintett Szabad Szíriai Hadsereget terrorszervezetnek, annak ezért a szíriai politikai rendezési folyamat részesének kell lennie.
Közben libanoni források szerint több száz iráni katona érkezett az elmúlt napokban Szíriába, hogy bekapcsolódjanak Aszad rezsime mellett egy szárazföldi offenzívába, írja a Reuters. A források szerint a Hezbollah csapatai is támogatnák őket, valamint Irakból érkezett síita milíciák is bekapcsolódnának a harcokba, míg a légi támogatást az oroszok biztosítanák.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem kommentálta ezeket a híreket, de azt mondta, egyeztetnek a damaszkuszi vezetéssel.
Az ENSZ Közgyűlésén résztvevő Haider al-Abádi iraki miniszterelnök a France24 francia hírtelevíziónak adott interjúban azonban azt mondta, Bagdad kész lenne tanulmányozni bármilyen orosz javaslatot az Iszlám Állam iraki területen található állásainak bombázásáról. „Ez egy lehetőség. Ha kapunk ajánlatot, megvizsgáljuk".
Az orosz külügyminisztérium szinte azonnal jelezte, hogy kész megvizsgálni az iraki légi csapások lehetőségét, ha azt az iraki kormány kéri, vagy arra az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata kötelezi.
Azonban alapvetően ezzel nem számolnak, legalábbis egyelőre. „Udvarias emberek vagyunk. Nem megyünk, ha nem hívnak minket" – mondta egy esetleg iraki beavatkozást firtató kérdésre Lavrov. Azt viszont bejelentette, hogy Oroszország fegyverekkel látja el a kurdokat az iraki kormány közvetítésével.
François Hollande francia államfő és Putyin pénteken a szíriai helyzetről is egyeztetni fog, mielőtt tárgyalóasztalhoz ülnek Angela Merkel német kancellárral és Petro Porosenko ukrán államfővel az ukrajnai békefolyamat újraindítása érdekében.
„Franciaország egyértelmű üzenetet küld Oroszországnak: az együttműködés Szíriában csak három feltétel esetén teljesülhet. Először is a légicsapásoknak Szíriában kizárólag az IS-t és az al-Kaidát kell célozniuk, más célpontokat nem, másodszor a vegyi fegyverekkel történő bombázást be kell fejezni, harmadszorra pedig egyértelmű politikai átmenetre van szükség, amelynek végén Bassár al-Aszad elnöknek távoznia kell" – hangsúlyozta az elnöki hivatal. Párizs más nyugati államokhoz hasonlóan úgy véli, hogy az első orosz légi csapások Szíriában nem az IS állásait célozták.
Orosz álláspont szerint szükség van a szíriai elnökre az arab ország helyzetének rendezésében és a terroristák visszaszorításában, az amerikaiak viszont rövid távon sem kívánják elfogadni a háborús bűnök elkövetésével vádolt Aszadot partnerként.