A menekültválság jelentette kihívásokra, az Iszlám Állam tevékenységére és az orosz katonai politikára – azon belül a szíriai beavatkozásra – is kitértek a NATO védelmi minisztereinek csütörtöki brüsszeli tanácskozásán, közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-vel. A közlemény szerint az értekezletre „egy olyan, biztonságpolitikai szempontból feszült és eseménydús időszakban került sor, amelyet az Európa keleti, déli és délkeleti szomszédságában kialakult súlyos instabilitás jellemez”.
A kontinenst, ezáltal a NATO-t közvetlenül érintő új biztonsági fenyegetések közül a legfontosabbak:
A HM szerint
A közlemény szerint Simicskó István honvédelmi miniszter a migránsválság kezelésével kapcsolatban azt mondta: a szövetség szoros figyelemmel kíséri az eseményeket, és kész hozzájárulni a kiváltó okok kezeléséhez, például a térségbeli országok katonai erőinek fejlesztéséhez nyújtott segítséggel.
A litván védelmi tárca képviselője köszönetet mondott azért, hogy Magyarország szeptember óta négy Gripen vadászgéppel részt vesz a balti országok légterének ellenőrzésében .
Megvitatták még a tanácskozáson, „milyen válaszokat igényelhet a NATO részéről az új orosz nukleáris stratégia vagy a nukleáris képességekre egyre sűrűbben hivatkozó orosz retorika” – tették hozzá.
A védelmi miniszterek áttekintették a szeptember végén kezdődött szíriai orosz katonai beavatkozás következtében kialakult új helyzetet. Egyetértettek abban, hogy az orosz légicsapásoknak számos polgári áldozatuk van, és azok – az orosz állításokkal ellentétben – nem elsősorban az Iszlám Állam ellen irányulnak, ezért nem segítik elő a konfliktus megoldását. Ezzel összefüggésben elítélték, hogy orosz vadászgépek megsértették a Szíriával szomszédos Törökország légterét.
Mivel az észak-afganisztáni Kunduz városát a tálibok rövid időre elfoglalták, a miniszterek soron kívül értékelték az afganisztáni biztonsági fejleményeket is. Tanácskozott a NATO-Grúzia-bizottság is: megvitatták a kaukázusi régió biztonsági helyzetét, valamint megvizsgálták a NATO és Grúzia közötti partnerkapcsolat és védelmi együttműködés szorosabbra vonásának a lehetőségeit.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár még a katonai szövetség védelmi minisztereinek csütörtöki brüsszeli találkozója előtt bejelentette, hogy a NATO kész katonákat küldeni Törökországba, hogy megvédje tagországát a déli irányból érő fenyegetések ellen. Leszögezte, a NATO már reagált is a fenyegetésre kapacitásának, csapásmérő képességének és készültségének fokozásával, hogy katonákat küldhessen déli szárnyára, így Törökországba is – részletek cikkünkben.
A NATO új parancsnoki központokat hoz létre, mégpedig Magyarországon és Szlovákiában –jelentette be csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, a bejelentésről itt olvashat bővebben.