Újabb menekültügyi intézkedéscsomagról állapodtak meg a német koalíciós pártok, a Berlinben bemutatott tervek között szerepel, hogy gyorsított eljárással döntenek a biztonságos országokból származó menedékkérők ügyében.
Az Angela Merkel bajor testvérpártja által szorgalmazott tranzitzónákat elvetették, de a koalíciós partner szociáldemokraták által javasolt beutazási központok mellett sem döntöttek, hanem kompromisszumos megoldásként a regisztrációs központ intézményét vezetik be.
„Egy intenzív konzultációs folyamat révén jó, fontos lépést tettünk előre" – mondta Merkel. Sigmar Gabriel, a szociáldemokraták vezetője örült a tranzitzónák elvetésének, a gyorsított eljárást pedig megfelelő, arányos intézkedésnek nevezte.
Horst Seehofer, a bajor CSU elnöke kiemelte, hogy a megállapodás révén felgyorsul az elutasított menedékkérők kitoloncolása, ami kulcsfontosságú a védelemre szoruló emberek ellátáshoz szükséges kapacitások biztosításához. Szerinte sikerült jó megállapodást kötni, és „komoly esélyt nyerni arra, hogy visszaszerezzük az emberek bizalmát politikánk iránt".
A konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) megállapodása szerint az új típusú eljárást az úgynevezett repülőtéri eljárás mintájára folytatják le, ami azt jelenti, hogy a menedékjogi kérelmet egy hét alatt kell elbírálni, a döntés elleni jogorvoslatra pedig legfeljebb további két hét áll rendelkezésre.
A gyorsított eljárás alá vont kérelmezőket külön erre a célra szolgáló állomásokon helyezik el. Összesen öt ilyen intézményt hoznak létre. A menekültválságban leginkább érintett Bajorország tartományban két olyan állomást – a manchingit és a bambergit – jelölnek ki, amelyekben már most is a menekültstátus megszerzésére kis eséllyel pályázó nyugat-balkáni menedékkérőket gyűjtik.
Az intézmények ugyan nem zártak, de megszigorítják lakóik helybenlakási kötelezettségét. A tervezett új szabály szerint nem hagyhatják el az adott járást, ellenkező esetben elesnek a menekültügyi ellátórendszerben járó juttatásoktól.
A koalíciós pártok megállapodtak abban is, hogy a tartományi hatáskörbe tartozó kitoloncolási eljárások felgyorsítása céljából a szövetségi kormány felállít egy koordinációs központot, amely egyebek mellett az elutasított és hazaszállítandó menedékkérők úti okmányainak beszerzésével foglalkozik.
Két évre felfüggesztik a családegyesítés lehetőségét az oltalmazottak, vagyis azon menedékkérők esetében, akik ugyan nem jogosultak menekültstátuszra, de Németországban maradhatnak valamilyen ok miatt, például azért, mert hazájukban halálbüntetés fenyegetné őket.
Bevezetik továbbá a menekültigazolvány intézményét. Az okmány segítségével csökkenthető a bürokrácia, megspórolható, hogy a menekülteket minden egyes hatóságnál és hivatalnál külön nyilvántartásba vegyék. Szintén a menekültekre vonatkozik, hogy aki nem dolgozik, hanem szociális támogatásból él, köteles hozzájárulni a német nyelvi és integrációs tanfolyamok költségéhez.
A német koalíciós pártok egyetértésre jutottak abban is, hogy a kormánynak az uniós szinten minden lehetséges lépést meg kell tennie a külső határok védelmének erősítéséért, az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) fejlesztéséért és azért, hogy az uniós határon létrehozandó regisztrációs gyűjtőpontok, úgynevezett hotspotok mielőbb teljes mértékben működőképessé váljanak.
A válságban központi szerepe van Törökországnak, mondták ki, a német kormánypártok ezért támogatják az EU és Törökország párbeszédét, és ennek fő témái közé kívánják emelni a Törökországra nehezedő terhek megosztásának kérdését, de a harmadik országok állampolgárainak törökországi visszafogadásának ügyét is, mondta Angela Merkel. A megállapodást összefoglaló dokumentumban szerepel, hogy össze kell hívni egy EU-Törökország csúcstalálkozót.
Ugyancsak fontos Afganisztán, ahol a koalíciós pártok meggyőződése szerint a stabilizációt és az ország fejlesztését tovább folytató nyugati erőknek védett övezeteket kell kialakítaniuk, hogy az ország polgárainak ne kelljen elhagyniuk hazájukat, tette hozzá a német kancellár.
A megállapodásnak további elemei is vannak, ezek a menekültek németországi integrációjáról, a német jog- és értékrend elfogadására irányuló erőfeszítésekről szólnak.
Nem jutottak semmire a német kormánypártok a vasárnapi egyeztetésen, aminek az lett volna a célja, hogy elsimítsák a CSU, a CDU és az SPD közötti nézeteltéréseket. Vasárnap csak arról sikerült megállapodni, hogy csütörtökön tárgyalnak majd tovább.
A fő konfliktus Angela Merkel kancellár és a szövetségi kormány menekültpolitikáját élesen bíráló, Orbán Viktorét viszont lelkesen támogató CSU-s Horst Seehofer bajor miniszterelnök között volt, utóbbi ugyanis korábban gyakorlatilag ultimátumot adott Merkelnek, hogy ha vasárnapig nem szigorodik a német menekültpolitika, akkor a CSU visszahívja minisztereit a szövetségi kormányból.
Seehoferék azt szerették volna, ha tranzitzónákat alakítanak ki a német hatóságok az osztrák-német határ mentén, ahol ellenőriznék a migránsokat, és ahol azok megvárhatnák azt, hogy megkapják-e a menekültstátuszt vagy deportálják őket. Hetekig tartó vita után megállapodtak többek között erről is Merkel CDU-jával.
Erről viszont az SPD-sek hallani sem akartak, mert ez szerintük ahhoz lenne hasonló, ha egy csomó börtönt nyitnának a határon, ami nagyon drága lenne és valószínűleg a bíróságokon sem lehetne őket megvédeni. Ehelyett a már most meglévő befogadóközpontokba szórták volna szét a menekülteket Németország-szerte. Szerintük a tranzitzónák helyett sokkal fontosabb lenne most a szíriai helyzet kezeléséről beszélni.
Abban minden résztvevő egyetért, hogy a válságot nem lehet csak a német–osztrák határon megoldani, ehhez egységes európai fellépés kell. Minden eszközzel segíteni kell Törökországnak az ottani kétmillió menekült ellátásában és egy részük átvételében. Az EU külső határainak védelme érdekében pedig a görögországi hotspotoknak az év végéig el kell készülniük.
A menekültválság egyre inkább kikezdi a CDU/CSU választói támogatottságát. A Forsa közvélemény-kutató intézet szerdai adatai szerint a pártszövetségre 36 százalék szavazna, ha most vasárnap lennének a Bundestag-választások. A CDU/CSU támogatottsága így hároméves mélypontra süllyedt, két hét alatt két százalékponttal csökkent, és már 5,5 százalékponttal marad el a legutóbbi, 2013-ban tartott Bundestag-választáson elért 41,5 százalékos eredményhez képest.
Borítókép: Földes András / Index