Félórás exkluzív interjút készített a cseh köztévé Bassár el-Aszad szír elnökkel, amit múlt héten fő műsoridőben adtak le egyszerre Csehországban és Szíriában. Sokan azt a Milos Zeman elnököt látják az interjú mögött, aki az elmúlt időszakban többször is nyilatkozott már a szíriai konfliktus ügyében, és az oroszok álláspontján állt Törökországgal szemben.
Meglehetősen vegyes visszhangot váltott ki a Bassár el-Aszad szíriai elnökkel készített cseh interjú Csehországban, ahol Milos Zeman elnök is egyre látványosabban nyilatkozik meg a szíriai konfliktus ügyében. A korábban Prágát egy békemegállapodás aláírására felajánló Zeman csütörtök este például az orosz állásponthoz hasonlóan már arról beszélt, hogy Törökország az Iszlám Állam szövetségesének tűnik, és olajat vásárol Szíriából.
Közben a csehek általában meglepődtek, a napilapok kommentárjai pedig aggodalmukat fejezték ki a múlt heti exkluzív Aszad-interjú miatt, ami vitákat váltott ki. Amíg az elmúlt néhány évben gomba módra elszaporodó, feltűnően oroszbarát weblapok kivétel nélkül kritikátlanul ünnepeltek, addig az interjút értékelő cseh politológusok és újságírók véleménye is jóval árnyaltabb volt.
Michal Kubal, az interjút készítő cseh közszolgálati televízió szerkesztő-riportere szerint Aszad a helyszínen nyitott volt, már-már kedves. Kubal azt mondta, hogy egy megfélemlített ember benyomását keltette, aki egyáltalán nem tűnt véreskezű diktátornak, ehelyett inkább egy brit szemészorvosra hasonlított.
Nem ez az első alkalom, hogy Bassár el-Aszad illetve stábja úgy döntött, interjút ad egy cseh újságírónak. Az év elején a Literární noviny, kuturális-politikai havilap internetes változatának munkatársa, Tereza Spencerová, a közel-keleti térséggel rendszeresen foglalkozó újságírónő készített Aszaddal interjút. Ellentétben a cseh közszolgálati tévével, akinek a szíriai cseh nagykövet segített, Spencerová önállóan szervezte le a szír külügyminisztériumon keresztül a találkozót és majdnem fél évet várt, amíg időpontot kapott Aszad stábjától a beszélgetésre.
Kubal és stábja az Aszad-rezsim által ellenőrzött területen dolgozott Szíriában és átélhette, hogy miközben az ország nagy része romokban áll, évek óta tart a véres polgárháború, a szír elnöknek még mindig vannak támogatói, akik egészen másképp vélekednek róla, mint Európában. A riporter beszámolója szerint feltűnő volt még, hogy a régi elnöki palotában, ahol a beszélgetést felvették, különösebb biztonsági ellenőrzés nélkül mozoghattak.
Zdeněk Zbořil politológus is azt az álláspontot képviselte a kialakuló vitában, hogy Aszad nélkül egyébként sem lehetne a szír polgárháborús konfliktust békésen lezárni, mivel Oroszország katonai támogatását élvezi, amely ellen csak az USA és a NATO lenne képes fellépni, de az euroatlanti szövetség tétován és zavarosan viselkedik, ráadásul Recep Tayyip Erdogan török elnök sem áll teljes mellszélességgel mellettük.
Egészen más volt a véleménye azoknak, akik amiatt aggódtak, vajon a Nyugat szemében az interjú után Csehország mennyire számíthat továbbra is megbízható partnernek, illetve azt pedzegettek, hogy nem tolódik-e el még jobban az ország Oroszország irányába, miután segítettek egy kvázi propagandaanyagot készíteni az Aszad rezsimnek.
Megszólalt Wolfgang Bauer iszlám ügyekben jártas német újságíró is, aki korábban Afganisztánból tudósított a német Focus magazinnak, és nemzetközi újságírói elismerésben is részesült egy riportsorozatáért, amiben amerikai katonák által bántalmazott afgán foglyokról számolt be. Bauer szerint Aszad sok szíriai ember haláláért felelős és a menekültek egy része pont miatta hagyta el szülőföldjét. „Egy ilyen embernek a Hágai Nemzetközi Bíróságon lenne a helye és nem béketárgyalásokon" – nyilatkozta a cseh állami tévének.
Jan Lipold, az aktualne.cz publicisztikai rovatvezetője szerint “hiba lenne megértően tekinteni egy olyan politikusra, aki azzal hízeleg, hogy ellenállunk a nyugati propagandának, miközben Szíria ma nem Aszadot, hanem a több ezer kétségbeesett menekülőt jelenti már”.
Aszad nem mondott az interjúban semmi újat, amit ne tudtunk volna, állította Petr Ficher a ihned.cz kommentátora a „Cseh televíziónak köszönhetően megtudhattuk, hogy Aszad propagandagépezete még mindig jól működik" című publicisztikájában. Egy biztos, Hynek Kmoniček, az Oroszországgal feltűnően jó kapcsolatokat ápoló cseh köztársasági elnök külügyi tanácsadójának jelenléte a forgatáson jelképesen megerősítette azok véleményét, akik szerint az Aszad-interjú nem a közszolgálati csatorna tájékoztatási kötelezettsége miatt készült, hanem politikai megrendelésre.
Idén egyébként folyamatos támadások érték a Cseh Televíziót a köztársasági elnök részéről állítólagos elfogultsága, vagyis Amerika-barátnak titulált műsorvezetők miatt. Az interjú helyszínén most Kmoniček azt mondta, hogy Csehország mindig próbál a tárgyalóasztalnál nem az egyik vitázó fél lenni, hanem egy közvetítő, akin keresztül bárki üzenhet a legnagyobb vita hevében is.
A keddi interjú hátteréhez tartozik még, hogy a forgatáson a riporteren kívül a cseh tévé munkatársai nem vehettek részt, csak a szír állami tévé operatőre, de a teljes beszélgetést már együtt vágta meg egy szír-cseh munkacsoport. A szír elnök stábja által jóváhagyott végleges változat pedig egy időben adták le a szír és a cseh állami tévében. A politikai kommentátorok szerint szervilisen kérdező Kubal riporter később elismerte a cseh köztévén: Aszad stábja előzetesen olyan kérdéseket is beletett az interjúba, amelyekkel a szír nézők felé tudtak üzenni.
Aszad az interjúban Csehországon kívül egy államot dicsért még, Oroszországot. A Vlagyimír Putyin orosz elnök által támogatott szír rezsim és az oroszbarát politikát képviselő cseh köztársasági elnök Miloš Zeman többszöri kiállása Vlagyimír Putyin mellett azt sugallja, hogy Csehország oroszországi közeledése befolyásolhatta Szíria viszonyát Csehországhoz.
A cseh külpolitikát jól ismerők azonban tudják: a két ország közötti jó viszony még a Milos Zeman elnöksége előtti időszakra is visszavezethető. Aszad mindkét interjúban megemlítette, nagyra értékeli, hogy a Cseh Köztársaság nem szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Szíriával a szír polgárháború kitörése után, mint ahogy azt a nyugati államok többsége megtette. A polgárháború kitörésekor a cseh külügyet Zeman oroszbarát külpolitikájával száznyolcvan fokkal szemben álló, az euroatlanti beállítottságú Karel Schwarzenberg vezette.