Semmi sem utal arra, hogy terrortámadás következtében zuhant le október végén a Sínai-félszigeten a Kogalymavia (nemzetközi nevén Metrojet) orosz légitársaság utasszállító repülőgépe – állapította meg a katasztrófa körülményeit vizsgáló egyiptomi vizsgálóbizottság.

Az Egyiptomból Oroszországba tartó orosz  Airbus A-321-es  október 31-én zuhant le  224 emberrel a fedélzetén. Senki sem élte túl a becsapódást. Röviddel felszállás után a pilóta engedélyt kért, hogy leszálljon a legközelebbi reptéren, majd elveszítették vele a kapcsolatot, a gép 9500 méterről meredeken süllyedni kezdett.

Egyiptomi biztonsági források szerint műszaki hiba történhetett, az Iszlám Állam (IS) viszont magára vállalta a történteket.

Eleinte Oroszország is visszautasította a terrortámadás lehetőségét, amelyet először Nyugaton vetettek fel. Oroszország spekulációnak, nyomásgyakorlásnak nevezte a gyanút. Hosszasan érkeztek a beszámolók arról, hogy a vizsgálatok során nem találtak a roncsokon robbanószerre utaló nyomot, míg végül fokozatosan eljutott oda Moszkva, hogy egyértelműen terrorista merényletként kezelje a tragédiát. Ez a pont a párizsi terrorista akciók után jött el négy nappal, épp akkor, amikor az addig Nyugaton kifogásolt szíriai orosz beavatkozást már kevesebb kritika érte.

Innentől kezdve egészen hamar kirajzolódott a tragédia: eszerint Sarm-es-Sejk repülőterén az IS egy beépített embere – akár egy takarító vagy az ételeket felszállító személyzet – juttatta fel az egy kilogramm TNT erejének megfelelő bombát és rejtette el egy ablak melletti ülés alatt, a gép hátsó részében.

Egyiptom már akkor is visszautasította a feltételezést, amely igen érzékenyen érintette az ország legfontosabb bevételi forrását jelentő ágazatot, a turizmust. Oroszország meg is szüntette a közvetlen légi összeköttetést a két ország között. A kormányfő közölte, a döntés nem rövid távra szól.

Kairó nem sietett a vizsgálattal, a sarm-es-sejki repülőtér biztonsági kameráit is csak egy héttel a merénylet után kezdték vizsgálni, és nem is találtak rajta semmi gyanúsat – írta a Newsru.com.

Politikailag is kedvezőtlenül hatott a terrortámadás gyanúja Abdel Fatah Asz-Sziszi elnökre, mert ez azt jelentette, hogy a vezetés nem képes kontrollálni a Sínai-félszigetet.