Soha ennyi gyerek nem járt még iskolába, soha ilyen kevesen nem éheztek még. Angus Hervey közgazdász szerint a világ 2015-ben egy sor kevéssé látványos, de nagyon fontos területen komoly előrelépést mutatott a 25 vagy akár 15 évvel ezelőtti állapotához képest.
Ahogy az lenni szokott, az "év legfontosabb hírei" nem szólnak másról, csak vérről, könnyekről – Európában pedig leginkább a menekültek küszködéséről vagy a szíriai-iraki polgárháború szörnyűségeiről. Pedig idén a világban rengeteg jó dolog is történt.
Ezek közül Angus Hervey közgazdász nem a "megmentettek egy árva kiscicát"-szintű eseményekből, hanem a pozitív irányba tartó globális folyamatokból rakott össze egy minimum elgondolkodtató 11-es listát. És ha úgy gondolja, hogy ezek egy része semennyire nem befolyásolja az Ön életét, akkor gondoljon 2015 legnagyobb tanulságára! A menekültválság mindenkit rádöbbentett (oké, rá kellett volna döbbentenie) arra, hogy elemi érdekünk a jómód és biztonság egyenletes megoszlása. Mert ha Közép-Afrikában vagy a Közel-Keleten nagyon rossz az élet, akkor nekünk is nagyon gyorsan rossz lesz.
De lássuk a Jó Hírek Listáját!
Ma már az Iszlám Állam is igyekszik legalább alapfokú oktatásban részesíteni saját polgárait/alattvalóit, és az oktatásba való globális befektetésnek meg is van az eredménye. Az UNESCO áprilisban közölt felmérése szerint az elmúlt 15 év alatt 100 millióról 67 millióra csökkent azon gyerekek száma, akik semmilyen alapfokú oktatásban nem részesülnek. A világbank pedig úgy véli, egy generáció választja el a világot a teljes írni-olvasni tudástól.
A Világbank szerint 2015-ben 702 millió ember, a világ népességének 9,6 százaléka keres napi 1.90 dollárnál kevesebbet. És bár ez elég soknak tűnik, a Világbank mégis ünnepelt, hiszen a 2012-as adattal összevetve őrületes javulás látható: három évvel ezelőtt még 902 millió mélyszegénységben élő ember volt, ami akkor a Föld lakóinak 12,8 százalékát tette ki. Jim Yong Kim, a Világbank elnöke a trend láttán azt is meg merte kockáztatni:
Mi vagyunk az első generáció a történelemben, amely felszámolhatja a mélyszegénységet.
2012 és 2014 között felvett adatok szerint 805 millió embernek kell szembenéznie az éhezés fenyegetésével, ami 200 milliós csökkenés a nyolcvanas évek végéhez képest (amellett, hogy nem kevéssel nőtt közben a Föld népessége). Száz évvel ezelőtt még a világ népességének 23,3 százaléka éhezett, ma már csak 12,9 százaléka. 1990 óta a 129 fejlődő országból 79-ben sikerült megfelezni az éhezők számát.
2015-ben már 3,2 milliárd ember netezett, ebből kétmilliárdan fejlődő országokból. A Google ballonjai vagy a Facebook drónjai miatt a földrajzi elzártság is egyre kevésbé lesz akadály. És bár a Facebook-huszárok és Candy Crush Saga-bajnokok nem tűnnek a fejlődés motorjainak, a közgazdászok mégis kimutatták, hogy közvetve ők is a Fejlődést szolgálják: számítások szerint minden 10 új netező 1 új munkahelyet teremt és kiemel 1 embert a szegénységből.
2011 óta 700 millió ember számára váltak elérhetővé olyan banki szolgáltatások, mint a számlavezetés, átutalás vagy a hitelezés. Ez a magyar szemmel semmitmondónak tűnő adat is egy óriási fejleményt takar, hiszen bankrendszer híján nagyon nehéz feltőkésíteni egyes ágazatokat, vagy átlátható és visszakövethető módon támogatásokat folyósítani. Ezért ennek a 700 millió embernek 2015-ben sokkal nagyobb esélye van egy jobb életre, a jövő tervezésére, mint négy évvel ezelőtt volt.
2015-ben már a világ lakóinak több mint 90 százaléka (egészen pontosan 91, ami 6,6 milliárd embert jelent) jut jó minőségű ivóvízhez, ami óriási ugrás 25 évvel ezelőtthöz képest, amikor még minden negyedik embernek gondjai voltak az iható vízzel. Ugyan az éghajlatváltozással ez a fejlődés könnyen a visszájára fordulhat, de az mindenesetre biztató, hogy a világon ma már csak három ország van - Angola, Egyenlítői Guinea és Pápua Új-Guinea - ahol a tiszta ivóvízhez jutók aránya 50 százalék alatt van.
A kilencvenes évek elején azt hitték, hogy világjárvány lesz, 2030-ra már a teljes megszüntetését sem tartják lehetetlennek. Az ENSZ szerint 2014-15-ben csak 2 millió új HIV-fertőzöttet regisztráltak, ami ebben az évezredben a legalacsonyabb szám. Negatív rekordot döntött a halálozások száma is.
A trópusok egyik legmakacsabb betegségének – mely egymagában több halálesetet okoz, mint a világ összes autóbalesete - elszigetelésében és gyógyításában is rekordokat döntött a 2015-ös év: a 2000-es 839 ezerről 2015-re 438 ezerre csökkent a malária áldozatainak száma az irtószerekkel preparált szúnyoghálóknak és korszerű gyógymódoknak köszönhetően. 2040-re ezen a területen is el akarják érni a teljes járványmentességet.
25 évvel ezelőtt még napi 1000 gyerek kapta el a polio vírust, és 350 ezer gyerek szenvedett a gyermekbénulástól. Ma már egész Afrika mentes a kórokozótól, sőt – az Ukrajnában váratlanul felbukkant esetektől eltekintve - egyedül Pakisztánban és Afganisztánban mutattak ki megbetegedéseket. De ez is összesen 334 esetet jelent, ami jó eséllyel néhány év alatt a nullára csökkenthető.
2015 az első olyan év, amikor a gyerekhalandóság a hatmilliós szám alá esett. Ez sorrendben már a 43. olyan év, amikor a világban javulnak az öt évnél fiatalabbak életben maradási esélyei. A járványok elleni harc előbb említett sikerei, a vitaminok széleskörű elterjedése, a tüdőgyulladás vagy hasmenés gyógyításának fejlődése mind hozzájárult ahhoz, hogy
Ami jóval több, mint ebben az időszakban a háborúk vagy erőszakos cselekmények áldozatainak összlétszáma. És itt is érdemes előhúzni a sokszor lesajnált fejlődő országok teljesítményét: Afrika 12 legszegényebb országból 10-ben 25 év alatt legalább kétharmadával sikerült csökkenteni a gyerekhalandóságot.
2015 különleges év volt az éghajlatváltozás szempontjából. Egyfelől ez volt a modern kor legmelegebb éve (a rekordot várhatóan egy évig fogja tartani), másfelől azonban Hervey szerint több téren is pozitív fordulópontot jelentett: