Orosz és nyugati titkosszolgálati játszmák helyszíne lett Görögország és a menekültek által használt balkáni útvonal. A német titkosszolgálati vezetők meggyőződése, hogy Moszkva régi, KGB-s módszerekkel próbálja destabilizálni Németországot és azon keresztül az Európai Uniót, a magyar, az osztrák és a cseh vezetést pedig könnyedén tudják manipulálni az oroszok.
A titkosszolgálatok általában nem arról híresek, hogy nagydobra verik a ténykedésüket. Most mégis ennek lehetünk tanúi. A Bild című német lap nemrég megírta, hogy a német hírszerzés, a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND), valamint az elhárítás, azaz a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) vezetői arról tájékoztatták a szolgálatokat felügyelő parlamenti testületet, hogy Moszkva egyre inkább igyekszik célzott akciókkal befolyásolni a német politikát és a közvéleményt. A német titkosszolgálati vezetők - a Bilden keresztül - az alábbi megállapításokat szivárogtatták ki, szakértők szerint részben azért, hogy a közvéleményt informálják, részben azért, hogy Moszkvát figyelmeztessék: hátrébb az agarakkal!
A németeknek meggyőződésük, hogy az orosz titkosszolgálat úgynevezett aktív intézkedéseket hajt végre a destabilizáció érdekében. De nem csak a németek gondolják így, az utóbbi napokban a NATO európai erőinek főparancsnoka is hasonlóról beszélt. Mi több, legutóbb a cseh külügyminiszter közölte: "Az oroszok nagyon aktívak abban, hogy mindenféle északi utakon, például repülőgépekkel migránsokat szállítanak hozzánk. Bizonyítékaink vannak arra, hogyan segítenek szláv testvéreink abban, hogy minél nagyobb számú migránssal lássanak el minket."
Ha igaz, amit a német titkosszolgálati vezetők, a NATO képviselői vagy éppen a cseh külügyminiszter állít, akkor az oroszok valóban aktív intézkedéseket hajtanak végre. De mi is az az aktív intézkedés? Míg a klasszikus hírszerzésnek az információk megszerzése a célja,
Befolyásolni pedig leginkább a közvéleményt lehet a sajtón, civil szervezeteken keresztül vagy éppen álcivil szervezetek létrehozásával, mozgatásával, álhírek kreálásával, a semmiből előbukkanó pártok támogatásával, propagandaoldalak üzemeltetésével. De aktív intézkedés az is, amikor egy titkosszolgálat befolyásoló ügynökein keresztül próbál manipulálni. Ebben kifejezetten jók az oroszok, magát a módszert annak idején a KGB fejlesztette tökélyre. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nyugati titkosszolgálatok ne élnének ugyanilyen módszerekkel.
Az aktív intézkedésre egy tipikus példa: január 24-én egy kisebb tüntetés volt a kormány, de legfőképp Merkel ellen, a tüntetők azt követelték, hogy a kancellár "védje meg" őket a (menekültek által elkövetett) szexuális támadások ellen. Csakhogy miközben a demonstráción használt táblákon nyelvtanilag tökéletes német feliratok díszelegtek, a tüntetők között alig akadt valaki, aki jól beszélt volna németül. Ráadásul a tüntetést szervező "Orosz-Német Nemzetközi Kongresszus" nevű csoport korábban teljesen ismeretlen volt még az oroszországi németek körében is. Csak úgy a semmiből tűnt elő.
De az ilyen "spontánnak" beállított megmozdulásokon kívül a német kémelhárítás több ponton is érzi az oroszok befolyásolási szándékát.
A németek szerint a válasz egyszerű: a bevezetett gazdasági szankciók fájnak Moszkvának, és Putyinnak azt kell az orosz közvéleménnyel elhitetni, hogy Oroszországban jobb élni, mint a kaotikus Nyugaton, ahol az intézményrendszerek nem tudnak megbirkózni a kihívásokkal, például a menekültáradattal. És mindazok az európai politikusok, akik ezt a nyugatellenes, az Európát a szétesés szélén láttató narratívát fújják, lényegében akarva-akaratlanul is Putyin keze alá dolgoznak. Az orosz elnöknek tehát az az érdeke, hogy minél több illegális migráns és menekült érkezzen Európába, ezzel együtt pedig megerősödjenek azok a szélsőjobboldali pártok, amelyeket Moszkva már hosszú évek óta pénzzel.
A balkáni történéseket elemző független portál, a Balkanalyisis.com nevű oldal a minap részletes cikket közölt arról, miként utasította a Merkel-kabinet a német hírszerzést, hogy az gyűjtsön információkat az orosz befolyásolásról. Arról, hogy az orosz titkosszolgálat miként befolyásolja a görög kormányt, leginkább a migrációs politikában.
A Balkanalysis szerint a német szándék mögött az a politikai cél is meghúzódik, hogy Merkel balul elsült menekülpolitikáját az oroszokon verhesse le. Ugyanakkor a németek meggyőződése, hogy a görögök és az oroszok most már összejátszanak és céljuk, hogy a Görögországban feltorlódott menekülteket tovább tolják, aminek először a görögökkel amúgy is konfliktusos viszonyban lévő Macedónia, majd egész Európa a kárát látja.
A BND mindenesetre kőkeményen beleállt a feladatba. A szervezet jelenlegi vezetőjét, Gerhard Schindlert szakmai körökben olyan akcióemberként ismerik, aki a kockázatosabb titkosszolgálati akciók híve és akinek az alapelve, hogy rizikó nélkül nincs is eredmény. Vagy ahogy ő szokta mondani: "No risk, no fun". Elődjével, Ernst Uhrlauval szemben, aki az irányítása alatt álló BND-t, mint egyfajta elméleti think-tanként kezelte, Schindler stábja havonta legalább háromszáz titkos jelentést küld a német döntéshozók felé, a jelentések nagy részében szereplő információkat pedig a terepen gyűjtik össze a BND emberei.
Schindler vezetése alatt a BND azt az 1958-ban létrehozott "fiókszervezetét" is újra aktivizálta, amelynek létezéséről a közvélemény csak 2011-ben értesült. A HBW (Hauptstelle für Befragungswesen) nevű irodát a hidegháború idején azért hozták létre, hogy az NSZK-ba érkező idegeneket a titkosszolgálat megszűrje, brit és amerikai hírszerzők jelenlétében kihallgassa, az arra alkalmasakat pedig beszervezze. Leginkább annak az ígéretével, hogy ha együttműködnek, akkor kedvező idegenrendészeti eljárásban lesz részük. 2013 novemberében szellőztette meg a német sajtó, hogy az Egyesült Államok által végrehajtott dróntámadások célpontjainak egy részéhez az amerikai hírszerzés a német HBW által begyűjtött információk segítségével jutott el. És bár ekkortájt a német kormány azt állította, hogy a HBW már nem létezik, idén januárban a Die Zeit - titkosszolgálati dokumentumokra hivatkozva - arról számolt be, hogy jelenleg is zajlik a menekülttáborokban ez a titkos kihallgatási program és aktívabb, mint valaha. A németek leginkább azokra a menekültekre utaznak, akik Szíriából, Irakból és Eritreából érkeznek.
Ami azonban újdonság, hogy a BND már nem csak Németországban szerez információkat a menekültektől, hanem külföldön is, elsősorban Görögországban. A német kémek a migránsokból úgy szedik ki az információkat, hogy utóbbiak nem is tudják, kikkel beszélnek. A hírszerzők ugyanis fedésben dolgoznak: nem-kormányzati és civil szervezetek aktivistáiként, vezetőiként, esetleg újságíróként vannak a helyszínen. A Balkanalysis értesülései szerint a német hírszerzők tavaly augusztus óta sikeresen beépültek abba a németországi bázisú, Welcome to Europe nevű hálózatba, amely a menekülteket segíti abban, hogy Nyugat-Európába eljussanak. Persze ez a szervezet csak egy a sok hasonló hálózat közül.
A Balkanalysis emlékeztet arra, hogy a görög rendőrök rendszeresen hagyják, hogy a migránsok megtámadják a kerítést a macedón határnál, ahol az utóbbi időszakban a korábbinál nagyobb erővel van jelen az orosz média. Az, hogy a görög rendőrök miként kezelik a helyzetet, nagy mértékben függ a görög védelmi miniszter, Panos Kammenosz utasításától, akárcsak a görög külügyminiszter, Nikosz Kociasz hozzáállásától. Előbbi a szélsőjobboldali Független Görögök, utóbbi a szélsőbalos Szirizia politikusa, mindkét párt hírhedten oroszbarát. Arra, hogy a két pártot alaposan megkörnyékezte Moszkva, bő egy évvel ezelőtt talált bizonyítékot a Zeit Online, miután egy hackercsoport feltörte és közzétette egy Athénban dolgozó volt orosz diplomata levelezéseit.
A levelezésből derült ki, hogy nem csak Nikosi Kociasz, de Kammenosz is erősen be van kötve az oroszokhoz. Kammenosz 2014-ben részt vett egy esküvőn Putyin egyik legfőbb bizalmasának, Konstantin Malofejevnek a moszkvai luxusvillájában, a meghívottak listáján a görög politikus neve volt az első a menyasszony és a vőlegény után. Kammenosz ráadásul a 2015-ös választások előtt egy olyan stratégiai kutatóközpontot is igazgatott, ami szoros együttműködésben állt egy olyan orosz stratégiai kutatóközponttal, amelynek vezetésében az orosz titkosszolgálat tábornokai ülnek.
A Kammenoszhoz közel álló orosz oligarcha, Malofejev egyébként kulcsfigurának számít az oroszok által végrehajtott aktív intézkedések területén. Az oligarcha kiemelt feladata az EU-val szembeni, európai identitárius (jobboldali) mozgalmak erősítése, illetve a vallási közeledés elősegítése az európai keresztény és az orosz ortodox egyház között - az európai liberalizmus, mint közös ellenséggel szembeni harc jegyében. Még külön alapítványa is van e célból, ez a Szent Balázs Alapítvány. Malofejev ezen kívül Szerbiában is igencsak aktív. A jelenleg Moszkvában élő Bogoljub Karić szerb nagytőkés segítségével a legfrissebb hírek szerint televíziókat és újságokat alapítana.
A német hírszerzés nincs könnyű helyzetben Athénban. Míg Oroszországnak 58 akkreditált diplomatája van jelen a görög fővárosban, addig a németeknek csak 27. A Balkanalyis úgy tudja, a német hírszerzők az athéni orosz Puskin Intézet mellett egy orosz-görög nyelvű újság, valamint a helyi orosz kulturális központ munkatársait és tevékenységeit kísérik kiemelt figyelemmel. Kammenoszon és Kociaszon kívül még a kormányfő, Ciprasz diplomáciai tanácsadóján, Evangeloszon Kalpadakiszon is rajta tartják a szemüket. A németek Kalpadakiszt teszik felelőssé azért, amiért a görögök Merkelt nem tájékoztatták időben a görög-macedón határnál várható eseményekről, emellett a Kammenosszal, Kociaszal és az orosz Malofejevvel közeli kapcsolatban álló tanácsadót is az oroszok embereként tartják számon.
De ahogy az oroszok, úgy a németek is igyekeznek befolyásolni a görög közvéleményt olyan német alapítványokon keresztül, mint például a Konrad Adenauer Alapítvány. Utóbbi 2014-ben például az orosz veszélyekről szervezett egy konferenciát.
Egy, a területet jól ismerő titkosszolgálati forrás az Indexnek azt mondta, hogy bár jelenleg az orosz és a német hírszerzés a legaktívabb a Balkánon, a németeken kívül még svédek, dánok, olaszok, franciák, osztrákok, britek és amerikaiak vannak jelen a térségben.
Noha a terrorizmussal kapcsolatos témákban viszonylag jó az együttműködés az európai titkosszolgálatok között, az oroszokról gyűjtött információkat már kevésbé szeretik megosztani egymással a partnerszolgálatok. Kivételt képeznek a svédek és az angolszászok, ők hagyományosan megosztják az így szerzett értesüléseiket, bár a forrásvédelem esetükben is nagyon erős.
A nyugati hírszerzők ugyanakkor orosz témában nem bíznak a balkáni és a kelet-európai partnerszolgálatokban, tartva attól, hogy ha ezeket az információkat megosztják, akkor azok rossz kezekbe kerülhetnek. Ezt támasztja alá a Frankfurter Allgemeine azon értesülése is, miszerint a német hírszerzés szerint Csehország és Ausztria mellett
Ne maradjon le semmiről!