Két év alatt csaknem tízezer ember halt meg, 21 ezer pedig megsebesült a kelet-ukrajnai konfliktusban. Donyeck megtanult együtt élni a háborúval, amelynek rendezése felé az ukrán elnök szerint egy lépést nem sikerült tenni idén. Szíria és a menekültáradat mögött elhalványul az ukrán kérdés, ami Moszkvának jól jön.
Kiszorította Szíria a kelet-ukrajnai helyzetet a hírekből, pedig semmi jele annak, hogy rendeződne Kijev és a szakadár donyecki (DNR) és luganszki (LNR) népköztársaságok viszonya. Látványos menekültáradat nincs onnan – százezrek így is elhagyták otthonaikat, világnézet és lehetőségek szerint ki Oroszországba, ki Ukrajna nyugatabbi részeire, ki az EU-ba – a kisebb-nagyobb harcok viszont így is folyamatosak az ukrán hadsereg és az orosz támogatást élvező szakadárok között.
Az továbbra is magától értetődő, hogy kárpátaljai magyarok ezrei inkább nem mennek haza, hogy ne kelljen átvenniük a behívójukat. E tekintetben nem változott a kép tavaly óta. A háborúnak – a szerződéses katonákkal együtt – összesen kilenc kárpátaljai magyar áldozata volt.
„Mindennaposak a támadások, tegnap is volt aknatűz Donyeck közelében, Dokucsajevszkben, Gorlovkában, de rendszeresen eléri Donyeck körzeteit is” – adott helyzetképet a városból egy forrásunk a múlt hét végén.
A jelentésekben a szeparatisták és az ukrán hadsereg erői kölcsönösen a tűzszünet megsértésével vádolják egymást. Ukrán jelentések szerint május folyamán 180 szeparatistát semmisítettek meg, akik közül 80 orosz állampolgár volt.
Kijev szerint az elmúlt négy napban egy ukrán katona meghalt, négy megsebesült. A héten 43 alkalommal lőttek a felkelők az ukrán hadsereg állásaira, főként Donyeck és az ukrán ellenőrzés alatt lévő Mariupol térségében, egy esetben pedig Luganszk közelében.
A jelentést ellenőrizni lehetetlen: egyrészt, az ukrán fél érdekelt a minél nagyobb számokban és abban, hogy köztük minél több legyen az orosz állampolgár. A másik oldalon viszont a szeparatisták a túl nagy veszteségeket nem szívesen ismernék el, Moszkva az orosz katonai áldozatokat különösen nem, olyannyira, hogy Vlagyimir Putyin tavaly novemberben titkossá tette a hadsereg békeidőben elszenvedett veszteségeit is. Kritikusok szerint azért, mert így kozmetikázni sem kell azon, hol halt meg valójában az adott katona.
Moszkva azonban visszautasítja, hogy valaha is segítséget nyújtott volna katonákkal, fegyverekkel, bár azt korábban sem tagadta, hogy lehetnek ott orosz állampolgárok, akár szabadságon lévő katonák is. Kölcsönösen rendszeresek a hírek arról is, hogy a felek egymás drónjait szedik le saját területükön.
Önkéntesek azonban nem csak Oroszországból érkeztek a szeparatistákhoz. Szerb, olasz, spanyol, amerikai harcosokról is jöttek beszámolók. Ukrán oldalon is harcolnak külföldi önkéntesek, még tunéziai származású osztrák is.
Az önkéntesek szervezésében a Jobb Szektor (PSZ) a kezdetektől kivette a részét, bár az együttműködés nem mindig összehangolt az ukrán reguláris erőkkel. Volt, hogy fegyvereik leadását követelve egy bázisukat az ukrán hadsereg katonái vették körbe.
A DNR szerint az önkéntesek szítják a konfliktust, esetenként maguk bonyolódnak harcba az ukrán erőkkel, hogy utána az oroszbarát szakadárokat vádolják a tűzszünet megsértésével. Erre bizonyíték nincs, de nehezíti a külföldi megfigyelők tisztánlátását a térségben.
Az azonban tény, hogy tüzérségi harcok is folynak, nem csak puskával lőnek ki egy-egy alkalommal a lövészárkok mögül egymás állásaira. Erről egy donyecki lakás konyhaablakán kikönyökölve is meg lehet győződni. Ezen a felvételen, a megosztó szeparatistapárti szerint, felkelők támadnak ukrán állásokat.
Önkéntesek ukrán oldalon is harcolnak Donyecknél. A reguláris erőkben hivatalosan csak szerződéses katonák harcolnak, sorozottak nem, bár utóbbira mégis akadt példa. Az önkéntes, nem hivatásos katonák tulajdonképpen sokkal többet kockáztatnak, mint a hivatásosak. A szeparatisták szerint ők különösen kemény elbánásra számíthatnak fogságba esésük esetén, mert semmiféle kényszer nem volt rajtuk, hogy Kelet-Ukrajnában harcoljanak.
A szeparatisták szerint az ukrán erők a tavaly februárban megkötött minszki megállapodásban kijelölt választóvonalon folyamatosan megpróbálnak előbbre nyomulni, ezért lángolnak fel újabb és újabb harcok. Az tény, hogy a status quo a szeparatistáknak kedvezőbb, azon inkább Kijevnek lenne érdeke változtatni, megcélozva az ország területi integritásának visszaállítását.
Az ukrán vezetés a fegyveres harcokra hivatkozva azt szeretné elérni, hogy vonuljon be Donyeckbe az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) rendfenntartó erőkkel.
„A rendezés terén idén elért eredményeink a nullával egyenlők” – jelentette ki pénteken Petro Porosenko. Az ukrán elnök szerint a helyzet rosszabbodott a térségben, ahol a konfliktus két évvel ezelőtti kezdete óta az ENSZ adatai alapján 9404 ember halt meg, és 21 ezren sebesültek meg.
Az ukrán vezetésnek ráadásul kellemetlenül jött az ENSZ jelentése, amely szerint Kijev megsérti az emberi jogokat a hadifoglyokkal kapcsolatban. A világszervezet emberi jogokért felelős főtitkárhelyettese, Ivan Šimonović titkos börtönökről beszélt, amelyekben kínozzák is a Kelet-Ukrajnában ejtett foglyokat – írta a Times. A jelentés kifogásolta azt is, hogy Kijev nem adott hozzáférést minden létesítményhez.
Az oroszbarát szeparatista területek apránként tényleg leválnak Ukrajnáról. Már saját útleveleket adnak ki, lecserélik az ukrán iratokat, és lényegében áttértek a rubelre.
„Pénzváltóban elfogadják a hrivnyát is, most három rubelt adnak érte, de a mindennapokban rubellel fizetünk, abban kapjuk a bérünket is. Sok helyen elfogadják a dollárt és az eurót is. Multivalutás rendszerben élünk.”
A fizetések időben érkeznek, bár alacsonyak, ahogyan Ukrajnában is: egy tanár 3-5 ezer rubelt keres havonta (egy rubel 4 forint), a DNR katonái 15-21 ezer rubelt kapnak, a tisztek 25 ezret, azaz százezer forintnak megfelelő összeget.
A nyugdíjak 960 és 10 ezer rubel között vannak, 2200 rubel jár a családfenntartó elvesztéséért, ami a kvázi háborús helyzetben nagyon is aktuális kérdés. „Sokan, akik idejöttek nyugdíjasként a szomszédos területekről az ukrán erők elől, nem tudnak igazolást hozni a ledolgozott éveik után, így ők csupán 1860 rubelt kapnak.”
Ebből megélni lehetetlen. Áruhiány egyébként Donyeckben nincs, csak a forrás változott: tavaly még a konfliktus ellenére is Ukrajnából töltötték meg a donyecki boltok polcait, most már Oroszország felől jönnek az áruk.
Bár a Krím félszigeten az újonnan orosszá lett állampolgárok elégedetlenek voltak helyzetükkel, amivel kellemetlen helyzetbe is hozták az arra járó orosz elnököt, a donyeckiek úgy érzik, anyagilag jobban állnak, mint azok, akik Ukrajnában maradtak. A lakossági gáz ára 2013 óta változatlan, míg Ukrajnában már háromszorosára nőtt.
Az ukrán ellenőrzés alatt álló Kramatorszkban egy 50 négyzetméteres lakás rezsije 1500 hrivnya, míg Donyeckben csak 250 hrivnya.
A szakadás dokumentumokat korábban az orosz fél nem fogadta el a határon átkelőktől, donyecki forrásunk szerint azonban a helyzet megváltozott, a gyakorlatban át lehet vele kelni Oroszországba és az ottani hatóságok a tartózkodási engedély megadásához is elfogadják a Donyecki Népköztársaság iratait.
Igaz, magát a területet - ellentétben a Grúziától elszakadt Abháziával és Dél-Oszétiával - Moszkva nem ismeri el független államnak és nem akarja a területet magához csatolni, ahogyan azt a Krímmel tette.
Oroszország célja továbbra is Ukrajna föderalizálása, hogy az abban nagy önállósággal biró, jelenleg szakadár területek blokkolhassák Ukrajna nyugati integrációs törekvéseit, és saját kelet-ukrajnai befolyása révén kontrollálhassa Kijevet és a nehézipari donyecki térséget, anélkül, hogy szociális kötelezettségeket kelljen mgára vállalnia.
A migránsáradat zajában látszólag elfeledett ukrajnai konfliktus kedvező helyzetet teremt Moszkvának. Így még kevésbé esik szó a visszacsatolt Krímről is, és egyre nehezebb lesz érvelni az EU-ban az Oroszország ellen a Krím annexiója miatt életbe léptetett gazdasági szankciók életben tartása mellett. A szankciókról Jean-Claude Juncker ugyan azt mondta, fenn fognak maradni, ám ez iránt kétséget ébreszt, hogy az Európai Bizottság elnöke június közepén várhatóan egy szentpétervári gazdasági fórumra utazik, ahol találkozni fog Putyinnal is.
A szankciók érvényessége júlis 31-én jár le, Magyarország egyike azoknak – Franciaország, Spanyolország és a V4-ek mellett –, akik nem támogatják a büntetőintézkedések automatikus meghosszabbítását. A francia felsőház szerdán nem kötelező érvényű szavazást tartott, ahol a 335 képviselőből 302 a szankciók feloldás mellett szavazott. „Ez azt bizony ítja, hogy a szenátorok nincsenek tisztában azzal, milyen mértékben sértette meg Oroszország a nemzetközi jogot” - reagált csütörtöki közleményében az ukrán külügyminisztérium.