Sötét pletykák szerint Magyarország jobboldali kormánya megkísérelheti blokkolni a konszenzust a szankciók meghosszabbításával kapcsolatban
– áll a Newsweek egy szombati véleménycikkében, ami az EU megosztására irányuló orosz törekvésekről szól. Hasonló találgatásokból egyre több van, ahogy közeledik az Európai Tanács nyári ülése: itt kell majd az európai állam- és kormányfőknek konszenzussal dönteniük a 2014 júliusában bevezetett, majd később módosított büntetőintézkedések további sorsáról.
A hivatalosan hangoztatott magyar álláspont elvileg az, hogy Budapest szeretné elérni, legalább ne automatikusan hosszabbítsák meg a szankciókat, hanem legyen arról vita az Európai Tanács ülésén. Szijjártó Péter korábban arról beszélt, nem járulunk hozzá az automatikus meghosszabbításhoz. Ha pedig tényleg vitára kerül sor, akkor Magyarországon kívül a Moszkvával szintén szorosabb viszonyt ápoló államok, Olaszország, Görögország és Ciprus fejthetik ki határozott ellenvéleményüket, illetve erősen szkeptikus az intézkedésekkel még Spanyolország, Franciaország, Szlovákia és Csehország is. De hozzájuk akár még Ausztria is csatlakozhat.
A magyar diplomácia reálisan azt szeretné elérni, hogy a szankciók féléves, nem-automatikus meghosszabbítása után fokozatosan vezessék majd ki azokat. Az Orbán-kormány Putyin-barátságáról alkotott külföldi képet azonban jól mutatja a Newsweek mostani cikke is. A lap által is idézett „sötét pletykák" – a konszenzus blokkolása egészen durva lépés lenne, óriási politikai károkkal a blokkoló félre nézve – azonban a túloldalon is feltűnnek. A Kreml-barát orgánumokban, így például a Russia Today-en sorozatosan olyan vélemények jelennek meg, melyek azt próbálják hangsúlyozni, hogy technikailag akár csak egyetlen EU-s tagállam ellenszegülése is elegendő lehet, Magyarországot ugyanakkor nem nevesítik.
Szijjártó Péter Szergej Lavrov orosz külügyminiszter budapesti látogatásakor többször kijelentette, hogy Magyarország az ellenvéleményekkel szemben nem Moszkva trójai falova Brüsszelben.
Mivel az EU a szankciók feloldását a tavaly februári minszki békemegállapodás betartásától teszi függővé, és mivel az oroszok azt máig nem tartják be – az elfelejtett kelet-ukrajnai háborúról legutóbb itt írtunk –, ezért korábbi híradások teljesen biztosra vették, hogy hat hónappal mindenképp kiterjeszti az EU a szankciókat. Továbbra is ez tűnik igen valószínűnek, azonban a moszkvai nyomásgyakorlásnak köszönhetően az elmúlt hetekben egyre több országban érezni megingást: a német szocdem alkancellártól a francia felsőház nem kötelező érvényű szavazásáig több helyen is bírálták a szankciók kiterjesztését. Zavart keltett az is, hogy Jean-Claude Juncker egy szentpétervári gazdasági fórumra utazik, mégpedig az Európai Tanács döntése előtt; Juncker azonban a hír megjelenése után kijelentette,
Ezt amúgy, intenzív lobbizás ide vagy oda, az oroszok is biztosra veszik – legalábbis Medvegyev miniszterelnök május végén már bejelentette, hogy a nyugati országokat sújtó orosz élelmiszerembargót 2018-ig meg fogják hosszabbítani. Az orosz kormány mellett működő egyik elemzőközpont nemrég közzétett számításai szerint a nyugati országoknak eddig 9,3 milliárd dollárnyi kárt okozott az orosz gazdasági válaszcsapás.
A gazdasági szankciókhoz és az embargóhoz vezető ukrajnai harcoknak egyébként eddig legalább kilenc magyar nemzetiségű áldozata van, ők mind az ukrán seregben, az oroszok ellen harcoltak.