Hogy történhetett meg a nizzai terrortámadás, miközben rendkívüli állapot van Franciaországban? Hogy ítélhette meg a francia elnök úgy a helyzetet pár órával a támadás előtt, hogy szükségtelen a rendkívüli állapot fenntartása? Nem törődtek eléggé a franciák a fenyegetésekkel? Az elnök a párizsi terrortámadások után jelezte: az ország háborúban áll. Most mégis mintha elfelejtették volna egy pillanatra.
Éppen nyolc hónap telt el azóta, hogy Párizsban néhány terrorista rátámadott néhány békésen vacsorázó vagy koncertező franciára. A tavaly november 13-i támadásban 137-en haltak meg, csak a Bataclan koncertteremben 87-en.
Csütörtök éjszaka, ha az áldozatok számát nézzük, a Bataclanban látotthoz hasonló terrortámadás történt a nizzai tengerparton, ahol egy teherautó könyörtelenül belehajtott az ünneplő tömegbe. Péntek reggeli adatok szerint 84-en haltak meg, de ötvenen megsérültek, és több mint százan kerültek sokkos állapotba.
Franciaország a futball-Európa-bajnokság alatt a stadionokban és a Tour de France helyszínein megúszta a terrortámadást. Most azonban úgy csapott le a terror, hogy mindennél jobban fájjon: a július 14-ét, a szabadság, egyenlőség, testvériség értékeit ünneplő ártatlan felnőtteket és gyerekeket ölt meg egy terrorista, aki a teherautójában fegyvereket, gránátokat is vitt magával. Tehát gyaníthatóan még nagyobb pusztításra készült.
Csupán pár óra telt el a támadás óta, egyelőre egyetlen terrorszervezet sem vállalta magára a támadást, az elkövető kilétéről és a terveiről is keveset tudunk. Azt azonban már most bátran kijelenthetjük, hogy a nizzai támadás teljesen más hullámokat fog vetni, mint a novemberi párizsi tragédia. Feltehetően fejek fognak hullani a francia hatóságoknál, és François Hollande elnök ezúttal valószínűleg kevesebb megértésre számíthat politikai ellenfeleitől és a szavazóktól.
Összeszedtük, miért különösen érthetetlen és megmagyarázhatatlan a nizzai támadás.
Franciaországban nyolc hónappal ezelőtt hirdették ki a rendkívüli állapotot a párizsi terrortámadások után. Ez a különleges jogrend egyebek mellett lehetőséget ad a rendőrségnek arra, hogy házi őrizetben tartson minden olyan embert, aki megzavarhatja a közrendet, éjjel-nappal házkutatást tarthat bírói engedély nélkül, és gyülekezési tilalmat rendelhet el.
A rendkívüli állapotot három hónapra rendelték el először, majd azóta többször is meghosszabbították, legutóbb a futball-Eb, illetve a Tour de France miatt. A hatóságok ugyanakkor eléggé gyengén alkalmazták a különleges jogrendben biztosított eszközeiket.
Simán, minden korlátozás nélkül megtörténhetett, hogy szakszervezetek benzinkutakat és töltőállomásokat zártak le, ezrek vonultak az utcára a munka törvénykönyve ellen tiltakozni, rendőrökre támadtak a huligánok a demonstrációkon. És hiába kiváló célpont egy terrorista merényletre, a rendőrség (és a politikai vezetés) a július 14-i tömegünnepléseket sem akadályozta meg egyszer sem. Erre olyannyira módja van a politikai vezetőknek, hogy a marseille-i polgármester rögtön be is jelentette a nizzai támadás után, hogy betilt minden tűzijátékos ünnepet a városában.
Hollande-nak és a hatóságoknak válaszolniuk kell arra a kellemetlen kérdésre, hogy miért engedtek ilyen tömegrendezvényeket, ha nem voltak képesek megvédeni az évek óta ismert terrorista módszernek számító teherautós támadástól az ünneplőket.
Franciaország háborúban áll – ezt a párizsi támadások után jelentette ki François Hollande. Nem üres szavak voltak ezek akkor, a francia hadsereg akkor kemény harcot indított az Iszlám Állam ellen Szíriában. Az államfő pedig egyértelművé tette, hogy a terroristák ellen azért harcolnak, mert Franciaországban továbbra is nagy a terrorfenyegetettség, és bár mindent megtesznek a tragédiák elkerüléséért, nincs 100 százalékos biztonság.
Most pedig mintha a franciák elfelejtették volna, hogy háborúban állnak. Nem a július 14-ét ünneplő embereké a felelősség, joggal bízhattak abban, hogy csak akkor engedélyeznek egy népünnepélyt a promenade des Anglais-n, ha a hatóságok felkészültek az esetleges támadásokra.
Pláne, hogy a nyugati titkosszolgálatok a kiszivárgott hírek alapján tavasszal úgy értesültek, hogy az Iszlám Állam olasz, francia és spanyol tengerparti üdülőhelyeken tervez merényleteket az idén nyáron. Ráadásul jelzést kaptak arról is a szolgálatok, hogy a terroristák áttérnek az öngyilkos merényletekről az autós és távrobbantásos módszerekre.
Ehhez képest igen meglepő, és Hollande elnök politikai kompetenciáját erőteljesen megkérdőjelezi, hogy pár órával a nizzai támadás előtt bejelentette, hogy feloldják a rendkívüli állapotot július 26-án. „Nem tarthatjuk fenn örökké a rendkívüli állapotot" – indokolta a döntést, majd hozzátette, hogy azért a terrorizmus jelentette fenyegetés továbbra is fennáll. Majd a bejelentés után pár órával elindult a teherautó a nizzai sétányon.
Hollande-nak ezt a lépését persze tekinthetjük szerencsétlen egybeesésnek, de jól jelzi, hogy az elnök nem igazán számolt azzal, hogy a szabadság nemzeti ünnepén újra terrortámadás történhet. Hollande a nizzai gázolás után már újra a rendkívüli állapot meghosszabbítását kérte a képviselőktől.
A Figaro szerint azonban a Zöldek máris beintettek, és jelezték, hogy teljesen fölösleges meghosszabbítani ezt, ha „a nizzai drámát sem sikerült megakadályozni”. Alain Juppé, Bordeaux jobboldali polgármestere, aki akár a jobboldal elnökjelöltje is lehet jövőre, jelezte máris, hogy szerinte a nizzai merénylet „elkerülhető lett volna”, ha minden rendelkezésre álló eszközt kihasználnak a vezetők.
Ezek a beszólások máris jelzik, hogy Hollande elnök ezúttal nem számíthat arra, hogy a politikai ellenfelek csendben maradnak, és bizony fel fogják vetni a politikai felelősségét. Egy külső támadás, egy ilyen válság általában a kormányon lévőknek kedvez, ám most könnyen előfordulhat, hogy a franciák megelégelik azt, hogy nyolc hónap elteltével is láthatóan ugyanott tart a terror elleni harc.
Annál is inkább fontos a francia elnök és a politikai vezetés felelőssége, mert a hatóságok munkatársai az elmúlt hetekben igencsak túlterheltek voltak. Folyamatosak voltak a sztrájkok, tömegtüntetések, emellett a futball-Eb-n a stadionokat és a szurkolói zónákat is kiemelten kellett őrizni (90 ezer ember gondoskodott csak erről). És ehhez jönnek még a Tour de France kerékpáros körverseny helyszínei. A futball-Eb-n a terrortámadást sikerült megelőzni, de a huligánok több városban is nagy pusztítást végeztek, ami jelezte, hogy vannak problémák a hatóságok szervezettségével.
Szimbolikus történés, hogy a Figaro információja szerint Chritian Estrosi, Provence-Alpes-Côte d'Azur (itt található Nizza is) regionális tanácselnöke éppen a nizzai támadás előestéjén küldött egy levelet az elnöknek a rendőrség panaszairól. A tanácselnök arra kérte Hollande-ot, hogy biztosítson plusz erőket és eszközöket a terroristák elleni harchoz.
A halálesetekhez képest mellékes, ám a terror elleni harcot mindennél jobban meghatározza, hogy jövőre elnökválasztást tartanak Franciaországban. Hollande népszerűsége jelenleg olyan alacsony, hogy aligha van esélye a második fordulóba jutni. Már ha a baloldal, a pártja egyáltalán őt indítja a választáson.
Egy külső támadás után, ha a vezető jól és hatékonyan kezeli a válságot, növekedni szokott a népszerűsége. A nizzai támadás azonban nagyobb eséllyel még jobban koptatja majd Hollande-ot. Hiszen most úgy tűnik, elég nagy felelőssége van abban, hogy egy újabb szimbolikus terrortámadás történt Franciaországban: egy merénylő egy szem teherautóval halomra ölhette a szabadságot ünneplő franciákat.