A két évvel ezelőtti tüntetések vezéralakjai közül is többen bejutottak a hongkongi városi törvényhozásba, így pedig könnyen hárompólusúvá válhat a különleges státuszt élvező terület politikája. A Peking-barát vezetés mellett az ellenzékiek között a huszonéves aktivisták érkezésével a következő időszakban felerősödhetnek a nagyobb önrendelkezést követelő hangok, azonban a demokrácia-párti, de a függetlenséget elutasítók szerint csak együttműködve van esélyük.
A területet irányító tanácsba bejutó új arcok között van 23 éves volt egyetemista, de olyan új párt képviselői is, ami például a saját vízellátás biztosításával is lépne a szélesebb autonómia felé. A pekingi vezetés azonban már jelezte, hogy határozottan ellenez bármiféle függetlenségi törekvést a hongkongi törvényhozásban.
Ez volt az első ehhez hasonló választás a területen a 2014-es zavargások óta, amikor Hongkong központi részeit hetekre megbénították főként fiatalokból álló tüntetők, és a Kínai Kommunista Pártnak nem sikerült gondtalanul megünnepelnie a népköztársaság megalakulásának 65. évfordulóját, mert az ünnepséget elnyomták a hongkongi esernyős tüntetésről szóló hírek. Ezek is jelezték, hogy sok hongkongi szemében Peking mégsem tartja magát az „egy ország két rendszer" elvéhez, vagy legalábbis nem úgy, ahogy a területen élők gondolták.
A brit fennhatóság alól 1997-ben visszakerült hétmillió lakosú városállam a világ egyik legfontosabb gazdasági-pénzügyi központja. A visszacsatoláskor azonban Peking megígérte, hogy ötven éven át, egészen 2047-ig nem nyúl Hongkong különleges közigazgatási övezeti státuszához, vagyis a terület megőrizheti eddigi gazdasági és társadalmi rendszerét. Azonban a 2000-es években több intézkedés, többek között a kínai belső területek felé irányuló gyorsvasúthoz szükséges építkezések miatt is sokan utcára vonultak, 2014-ben pedig az ellenérzések egy tiltakozáshullámban csúcsosodtak ki.
A tüntetéseket az váltotta ki, hogy az eredeti tervek szerint 2017-től közvetlenül választották volna a főminisztert, önálló jelöltek közül, azonban kiderült, hogy Peking mégis megőrizné jelöltállítási jogát. Ez azt jelenti, hogy a hongkongiak csak a kínai vezetéshez lojális, 1200 fős bizottság által jóváhagyott három jelölt közül választhatnának – ahogyan addig. Kezdetben még csak százfős tüntetés indult a kormányzati negyedben, de a rendőrség már akkor paprikaspray-t vetett be a tiltakozók ellen, és tucatnyi embert őrizetbe vettek.
Néhány nap alatt már 80 ezresre nőtt a tüntető tömeg a kormányzati negyedben. A tiltakozás randalírozás nélkül zajlott, nem törtek be kirakatokat, a diákok még a szemétszedést is megszervezték. Azonban a rendőrség könnygázt vetett be, megpróbálta erőszakkal kiszorítani a tüntetőket, ez pedig a visszájára sült el. Október másodikán – a Kínai Népköztársaság megalakulásának 65. évfordulóján – már csaknem félmillió ember ment utcára, hogy kiálljon a hongkongi választási rendszer demokratikus szabályait szűkítő pekingi tervekkel szemben.
aki a tüntetésekkel szemben óvatos fenntartással viseltetett. Beszédeiben inkább a tüntetőket figyelmeztette, hangsúlyozva az egy ország két rendszer elvének fontosságát. Peking iránti lojalitása miatt a tüntetők a lemondását követelték. A rendőrök többször nekiálltak a barikádok lebontásának, de teljesen nem számolták fel a tüntetést, tartva attól, hogy az újra a tiltakozások megerősödéséhez vezetne. A közben szintén utcára vonuló Peking-pártiak aláírásokat gyűjtöttek, igazolandó, hogy a megapolisz lakói már a tiltakozások befejezését követelik.
A tiltakozások végül még év vége előtt véget értek, a rendőrség előtte néhány nappal több mint kétszáz tüntetőt vett őrizetbe, akik nem tettek eleget a felszólításnak, és nem hagyták el a buszpályaudvar közelében felhúzott barikádat. A tüntetés közvetlenül nem érte el célját: a most 63 éves Leung Csung-jin jelenleg is Hongkong főminisztere, és 2017 tavaszán a korábbi szabályok szerint, a jelöltek Pekingnek megfelelő megszűrésével fogják megválasztani a főminisztert. Most azonban sokak szerint a hongkongi mértékkel magas, 58 százalékos részvételi arány is jelezte, mennyire erős maradt még a 2014-es demokrácia-mozgalom hatása.
A kampány már hónapokkal a választás előtt felpörgött, és a kemény személyes támadásoktól sem volt mentes, a demokrácia-pártiak szerint komoly ellenszéllel kellett szembenézniük. Egy jelölt inkább kiszállt, és az Egyesült Királyságba menekült, miután fizikai fenyegetések érték, de volt olyan nyertes induló, aki könnyek között beszélt arról, hogy félti a családja biztonságát.
A 2014-es tüntetésekből kinőtt jelöltek nyíltan nem kampányolhattak Hongkong függetlensége mellett, viszont a fiatalok többsége a kereteket feszegetve így is rendszeresen az önrendelkezési jogok erősítését hangsúlyozta. Mérföldkövet is jelenthet majd, hogy közülük hat jelöltnek is sikerült bekerülnie a városi tanácsba.
aki két éve egyetemistaként állt az Occupy-mozgalmak élére, és az esernyős tüntetések alatt el is ítélték polgári engedetlenségért. Law társalapítója a Demosisto pártnak, aminek hitvallása, hogy Hongkongnak joga van az önrendelkezéshez. Nézeteiben azonban korábban – de nem a mostani kampányban – ennél is tovább ment, szerinte a volt brit gyarmatnak egyenesen népszavazáson kellene döntenie a jövőjéről.
Viszont a legnagyobb meglepetésnek a környezetvédőként és az állatok jogaiért is küzdő aktivistaként már a 2000-es évek tüntetésein ismertté vált Chu Hoi-dick győzelmét tartják. Ő függetlenként aratott földcsuszamlás-szerű győzelmet, ráadásul úgy, hogy minimális összeget költött a kampányára, volt olyan plakátja, amire kézzel festették fel a szlogeneket. „Az eredmény is mutatja, hogy a hongkongiak úgy látják, paradigmaváltásra van szükség a demokratikus mozgalomban" – mondta a hongkongi ellenzékről. Azt is hozzátette, hogy nem kellene mindenben a helyi alaptörvényhez igazodniuk.
A nemrég alakult, sokatmondó nevű Youngspiration nevű párt színeiben ketten is bekerültek, egyikük mindössze 25 éves. A Youngspiration egyik szárnya nem örül a Kínából érkező bevándorlók és turisták beengedésének, a párt javaslatai között pedig az is szerepel, hogy törekedjenek független víz- és élelmiszerellátásra, hogy ezzel is csökkentsék függésüket. Azonban kevésbé radikális elképzeléseket valló egykori tüntetők is bejutottak, az egyetemi oktató Lau Siu-lai szerint a teljes függetlenség elnyerése nem reális cél, viszont Hongkongnak kiterjedt autonómiát kellene élveznie.
A választás legnagyobb tétje azonban az volt, hogy megmarad-e a demokratikus erők egyharmada a 70 fős tanácsban, 24 képviselővel ugyanis már blokkoló kisebbséget tudnak alkotni, és megakadályozhatják a fontosabb változtatások áterőltetését. Az ellenzéki erőknek végül az eddiginél hárommal több, 30 képviselőjük lesz, míg a Peking-barát tábor 40 taggal képviselteti magát. Az eredményekhez azonban hozzátartozik, hogy csak 40 képviselőt választottak meg közvetlenül, 30-ról viszont a Peking-barát érdekcsoportok, egyes szakmai körök képviselői, de összességében a lakosság 6 százaléka dönthetett.
A tüntetésekhez köthető jelöltek alapvetően a hagyományosabb ellenzéki pártok kárára törtek előre. A fiatalok közül többen túlságosan passzívnak és visszafogottnak gondolták a demokrácia-párti, de a függetlenséget elutasító mozgalmak képviselőit. Így több eddigi párt annak ellenére teljesen kibukott a városi tanácsból, hogy
A korábbi pártok szerint összességében most ünnepel az ellenzék, viszont a változásnak az az ára, hogy tovább darabolódik a demokrácia-párti tábor. Azonban szerintük az is fontos lenne, hogy próbálják megőrizni az egységüket a legfontosabb kérdésekben, miközben a következő ciklusban az aktivistább hangok miatt az eddiginél több összetűzés várható a kormány és az ellenzéki erők között. Ez azért is kulcskérdés, hogy milyen helyzetben várja majd Hongkong jövő tavasszal a döntést a főminiszterről.
„A függetlenség egyáltalán nem reális. Remélhetőleg nem ez lesz az elsődleges céljuk" – mondta Elizabeth Quat, a Peking-pártiak egyik képviselője a választási eredmények bejelentése után. A hongkongi vezetés alkotmányügyi minisztere, Raymond Tam is úgy vélte, hogy az aktivista irányból érkező új képviselők jobban tennék, ha centristább irányba mozdulnának el.
A pekingi vezetés pedig figyelmeztetett, hogy megbüntethető bárki, aki Hongkong függetlenségét hirdeti. A Hongkong és Makaó ügyeivel foglalkozó hivatal közleménye szerint „határozottan ellenzi", hogy bármiféle függetlenségi törekvés érvényesüljön a helyi törvényhozásban, és azt is pedzegették, hogy a jelöltek meddig mentek el a kampányban.
A South China Morning Post szerint új generáció emelkedett ki, és „még több fejfájást okozhat Leung Csun-jing kormányzatának". Azonban sok állami kötődésű médium egyáltalán, vagy csak minimálisan számolt be a választásról, a BBC szerint nem lehetett elérni több külföldi híradást sem a választásokról, és cenzúrázták a közösségi médiában a demokrácia-pártiakat megemlítő kommenteket.