Egyre feszültebb a helyzet a calais-i menekülttábor környékén, ahol most is rekordszámú, 6-9 ezer menekült zsúfolódik össze. Sokan továbbra is elfogadhatatlan körülmények között élnek, és várnak arra, hogy kamionokra felkapaszkodva Nagy-Britanniába juthassanak. A héten az útakadályokat emelő és egyre agresszívebb embercsempészek miatt is egyre idegesebb kamionosok és helyi gazdálkodók maguk is a tábor felszámolását követelve zártak le utakat, míg a brit bevándorlásügyi miniszter megerősítette, hogy hamarosan felhúznak az eddigi kerítések mellé egy négy méter magas falat is a kikötőbe vezető utaknál.
A francia belügyminiszter és a hatóságok a dzsungelnek nevezett, szinte külön településsé terebélyesedő tábor végleges felszámolását ígérik, de civil szervezetek szerint pusztán a mostani bódék, sátrak és konténerek lebontásával messze nem oldanák meg a problémákat. Ahhoz legalább 6 ezer férőhelyet kellene kialakítani Franciaország más befogadótáboraiban, amik közül egy kifejezetten humanitáriusnak nevezett új központot egy hónapon belül adnak át Párizsban.
Calais egy francia kikötőváros, a település peremén elterülő, dzsungelnek nevezett sátortáborban várakozó menekültek abban reménykednek, hogy a Franciaországot és Nagy-Britanniát összekötő, 50 km-es Csalagúton át eljuthatnak Angliába. Több mint egy éve minden éjszaka több százan, volt, hogy ezren próbálták kijátszani a biztonsági ellenőrzéseket. A menekültek komppal vagy az alagúton keresztül próbáltak átjutni, de miután ezek őrzését megerősítették, maradtak a Nagy-Britanniába tartó kamionok.
Korábban is érkeztek migránsok Calais-hoz – a Csalagutat üzemeltető Eurotunnel vállalat szerint 2015 januárjáig 37 ezer embert tartóztattak fel illegális áthaladás közben –, tavaly viszont már kilenc tábor üzemelt a városban és környékén. Ezek közül a legnagyobbá nőtte ki magát a dzsungel, ahova a város polgármesterének javaslatára tavaly tavasszal terelték át a városon belüli kisebb táborokból az embereket, és sokáig azt ígérték nekik, hogy ott nem nyúlnak az illegálisan felállított sátraikhoz sem. A táborban vannak zuhanyzók, vécék, felállítottak saját iskolát, könyvtárat, és még egy színházat is, erről itt írtunk részletesebben.
A tavaly leginkább Etiópiából, Eritreából, Afganisztánból és Szudánból érkezett menekültek közül sokan egy év vagy több hónap óta élnek itt lehetetlen körülmények között, kiszolgáltatva az embercsempészeknek. Különösen azután alakultak ki embertelen állapotok, hogy a menekülttábor megtelt, több ezren pedig a táborral összenövő, közeli szeméttelepen voltak kénytelenek sátorozni. Azonban a felszámolás ellen is többen felléptek, hiszen a nyomortelep nélkül csak még kiszolgáltatottabbak lehettek volna a migránsok.
A dzsungelt sokáig megtűrte Calais vezetése, február végén azonban úgy döntöttek, hogy a szeméttelepen kiépült déli részt teljesen meg kell szüntetni. Ezen a 18 hektáros területen több mint ezren éltek, a rendőrség által biztosított felszámolás pedig összetűzésektől sem volt mentes, de végül két és fél hét alatt a francia állam által felkért magáncég emberei két és fél hét alatt elbontották. Az itt élők közül többen a tábor maradék részébe költöztek át, ahol januárban felállítottak 1500 ember fogadására alkalmas több mint száz lakókonténert fűtéssel. Viszont ezekbe is csak úgy költözhettek be, ha regisztráltak, ami azt is jelenti, hogy később visszaküldhetik őket máshonnan Franciaországba. Mások inkább a kisebb táborokba szivárogtak át Bretagne-tól Rotterdamig.
Arról nincs egyetértés, hogy mennyien élnek még a dzsungel megmaradt részén, de azóta új rekordokat döntött a tábor lakóinak száma. A francia belügyminisztérium szerint 6900-an lehetnek, de segélyszervezetek szerint 9 ezernél is többen vannak. Az elmúlt időszakban főként Irakból, Afganisztánból és Szudánból érkezett menekültek egy része elfogadta, hogy nem megy át Angliába, a táborba június óta kezdtek megint nagyobb számban érkezni azok az illegális migránsok, akik menni akarnak. Egy friss felmérés szerint 80 százalékuk mindenáron át akar jutni a csatornán, egyesek még át is úsznák.
A Le Monde szerint a kiemelt rendőri jelenlét ellenére szinte minden éjjel át tudnak jutni néhányan Nagy-Britanniába. Az is kiélezte az elmúlt időszakban a feszültséget, hogy a menekültek még a tél beállta előtt át akarnak jutni a csatornán. Emellett pedig a brexit is befolyásolta az eseményeket. Az Eurotunnel egyik vezetője szerint a brexitről szóló népszavazás világos üzenet volt a menekülteknek, miszerint az angol–francia határ majd egy olyan áthatolhatatlan fal lesz Európán belül, mint amilyen a berlini fal is volt.
A helyi politikusok és gazdasági szereplők már régóta követelik a tábor felszámolását, hétfőn azonban a helyzetet tarthatatlannak érző francia kamionosok, kereskedők és farmerek torlaszolták el a legfontosabb utat Calais felé a dzsungel bezárását követelve, egy másik helyszínen pedig élőlánccal is tiltakoztak a tábor ellen.
A tiltakozások egyik oka, hogy az embercsempészek egyre agresszívebb módszerekkel próbálkoznak, közülük többen éjszakánként szemétből, törmelékből és fatörzsekből összerakott útakadályokat emelnek. Ezeknél a kamionoknak fékezniük kell, és a BBC riportja szerint botokkal felfegyverzett embercsempészek közben menekülteket terelnek fel. A hatóságok plusz rendőrök kivezénylése mellett többek között úgy próbáltak fellépni a helyzet ellen, hogy azt javasolták, éjfél és hajnali 6 között a kamionosok és autósok kerüljék el az érintett utakat.
Végül csak estére szüntették meg a lezárásokat, miután találkozhattak a helyi prefektussal, aki megígérte nekik, hogy állami segítséget és kedvezményeket kaphatnak. További kétszáz rendőrt vezényelnek ki a környékre, és már sokadszorra azt is belengették, hogy elbontják a tábort, azt viszont nem közölték, mikor. Az AFP szerint a kamionosok szakszervezetei nem voltak teljesen elégedettek, és további tiltakozásokat is kilátásba helyeztek.
A hétfői tüntetést annak ellenére is megtartották, hogy pénteken Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter is váltig állította, folytatják a tábor fokozatos felszámolását. Az elképzelések alapvetően arra épülnek, hogy a 6-7 ezer migráns önként hagyja el a tábort év végéig. A terv lényege, hogy új befogadóhelyeket hoznak létre, és így próbálják meg enyhíteni Calais-nál a helyzetet. A tábor korábbi lakói közül hatezer embert már elhelyeztek 161 különböző központban, ők mind beadták a menekültkérelmüket, és vállalták, hogy nem mennek majd tovább a csatorna másik oldalára.
A Le Monde szerint az a kérdés szorosan összefügg a párizsi humanitárius tábor megnyitásával, amit szeptember végén vagy október elején adhatnak át. Anne Hidalgo párizsi polgármester azt tervezi, hogy a Párizstól északra lévő kisebb táborokból is ide lehet majd költöztetni a migránsokat. A francia fővárosnak 5,2, az államnak 1,33 millió eurójába kerülő projekt keretében szabályos negyedekbe szervezik a különböző színűre gyártott konténereket, és külön részen laknának az egyedülálló férfiak, valamint a családdal érkezők. Első körben azonban csak négyszáz és egyelőre később is kevesebb mint ezer menekültet fognak itt elhelyezni.
A calais-i dzsungel felszámolásának híre megosztja a menekülteket. Korábban hasonló hírekre tiltakozásul többen Molotov-koktélokat kezdtek dobálni az út irányába. A FranceTV Infónak most azt mondták migránsok, hogy nem tudják, lehetséges-e a tábor elbontása. „Őszintén szólva, nem nagyon tudom, túl sokan vannak itt" – mondta egyikük.
Hát, akkor elmegyünk Dunkerque-be. Vagy nem tudom, az ehhez hasonló helyekre
– mondta egy másik nyilatkozó férfi.
Egy migránssegítő szervezet elnöke, Christian Salomé azt mondta, hogy annyiban teljesen egyetértenek a hétfőn az úttorlaszokhoz nyúló tüntető kamionosokkal és földművesekkel, hogy ők is a calais-i tábor felszámolását szeretnék látni, viszont ez csak akkor lehetséges, ha megfelelő módon tudják elhelyezni az ott lakókat. „Ha csak lerombolják a bódékat, és az emberek visszamennek a calais-i városközpontba, vagy az utak mellé, akkor az nem oldja meg sem a menekültek, sem a kamionosok, sem a földművesek, sem a kereskedők problémáit" – mondta. Civil szervezetek azért is aggódnak, hogy mi lesz a táborban lévő több száz, sokszor szülei nélkül ott tartózkodó gyerekkel.
Azonban az is jelzi, hogy a legfelső szinteken sem bíznak feltétlenül a gyors megoldásban, hogy a jobboldali elnökjelöltségért küzdő politikusok is a megoldás ígéretével kampányolnak. A köztársaságpártiak először döntenek majd amerikai mintára előválasztáson a jelöltjükről. Nicolas Sarkozy volt elnök egy zárt befogadóközpontot állítana fel, míg Jean-Francois Copé azt állította, hogy három hónap alatt rendezi a calais-i helyzetet, amennyiben elnöknek választják 2017 tavaszán. Ezekre is reagálva Bernard Cazeneuve elítélte az ellenzéki politikusok demagógiáját, írja a 20minutes.fr.
Több ellenzéki politikus is szorgalmazta már a 2003-ban Le Touquet városában aláírt határőrizeti egyezmény újratárgyalását, szerintük ugyanis akkor még senki sem gondolta volna, hogy ennyire egyenlőtlen lesz a menekültáramlat. Azonban François Hollande francia elnök a brexitről szóló népszavazás után is azt mondta, hogy a referendum eredménye nem kérdőjelezi meg a Párizs és London közötti kétoldalú megállapodást az Egyesült Királyság felé tartó illegális bevándorlás visszatartásáról.
Az biztos, hogy szeptemberben a britek megkezdik egy fal építését, amivel Robert Goodwill brit bevándorlásügyi miniszter szerint idén el is akarnak készülni. A fal 1 km-en át határolja majd mindkét oldalról a főutat a kikötő felé, és ugyan teljesen sima lesz, de növényeket is akarnak rá telepíteni, hogy ne üssön el annyira a környezettől. A két állam közösen már felépített egy kerítést is, de ez a britek szerint nem hozta be a várt elvárásokat. Azt nem tudni, pontosan mennyibe kerül majd, de a BBC szerint majd 1,9 millió font lehet az ára, ami része egy 17 millió fontos (kb. 6,25 milliárd forintos) angol–francia közös biztonsági csomagnak.
Goodwill azt is elmondta, hogy javítottak a kikötő biztonsági intézkedésein. A britek a brexit után már bejelentették, hogy hőkamerákkal felszerelt drónokkal erősítik meg az angol–francia határt, de ezek elsősorban azt segítik majd, hogy gyorsabban tudjanak segíteni A robotrepülőkkel egy 29 km-es biztonsági zónát fednének le az alagút francia oldalán.
A britek Calais-i Nagy Falát azonban rengeteg bírálat érte.
Ez egy átgondolatlan lépés, amitől nem várható, hogy hosszú távon túl sokat jelentene. Főként, hogy a Calais-ba vezető utat most is kerítés és szögesdrót veszi körül
– mondta Vikki Woodfine jogvédő. François Guennoc, az Auberge des Migrants francia menekültsegítő szervezet képviselője szerint teljes pénzkidobás lesz, mert aki akarja, valahogy úgyis kikerüli, miközben csak felsrófolja az embercsempészek horribilis tarifáit. A brit Közúti Fuvarozó Szövetség (RHA) szerint pedig hasznosabb lenne a falra szánt pénzt inkább a Calais-hoz vezető környező utak fokozottabb ellenőrzésére fordítani.