Az ENSZ-főtitkár által felállított vizsgálóbizottság nem tudta megállapítani, hogy kik hajtották végre szeptember 19-én az ENSZ-konvoj elleni légicsapást Szíriában, amelyben 18-an haltak meg, és mintegy 78 ezer embernek szánt élelmiszer- és gyógyszerszállítmány semmisült vagy rongálódott meg.
A szerdán New Yorkban nyilvánosságra hozott jelentés szerint a testület
megállapította, hogy légicsapást mértek a segélykonvojra, de az elkövető vagy elkövetők kilétét lehetetlen meghatározni
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztett dokumentum még odáig is el bírt jutni, hogy a légicsapás tényéből kiindulva szűkítse a lehetséges elkövetők körét:
A bizottság arra azonban már nem talált bizonyítékot, amely alapján egyértelműen ki lehetne jelenteni, hogy szándékos támadás történt, így az eset háborús bűnténynek sem minősülhet. Egyébként a szemtanúk beszámolói és a bombamaradványok alapján elég egyértelműnek tűnik, hogy Aszad vagy Putyin gépei bombáztak.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, szeptember 19-én támadás érte az ENSZ Törökországból érkező segélyszállító teherautóit a szíriai vörösfélhold szervezet egyik központjánál az Aleppótól nyugatra fekvő, Urm al-Kubra településnél. A konvoj 78 ezer ember számára vitt élelmiszert és egészségügyi felszerelést. Az ENSZ-jelentés szerint a támadásban legalább tíz ember - köztük öt sofőr - meghalt, és legalább 22-en megsebesültek. A humanitárius konvojt alkotó 31 teherautóból 17 megrongálódott, és a segélyszállítmány nagy része megsemmisült.
Az Egyesült Államok Oroszországot tette felelőssé a konvoj elleni légicsapásért, Moszkva viszont először a környéken ólálkodó ellenzéki tüzérséget okolta, majd amikor a túlélők beszámolói alapján bizonyossá vált, hogy nem tüzérségi tűz, hanem légicsapás történt, az oroszok a fejükre csaptak, és eszükbe jutott, hogy radarjaik a támadás idején észleltek egy amerikai drónt.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szeptember végén állította fel a vizsgálóbizottságot az eset tisztázására, mely a jelentést a Biztonsági Tanács elé tette volna le, ahol azonban Oroszország - egy kivételével az összes eddigi Szíriával kapcsolatos határozattervezethez hasonlóan - azonnal megvétózta volna a felelősség megállapítását. A döntés felelősségének lepattintása ennek ellenére megdöbbentő, az ENSZ legalább saját halottjaira tekintettel lehetett volna gerincesebb.
Az pedig már vicckategória, hogy a felelősség meg-nem-állapításával egyidőben az ENSZ közgyűlése döntött arról, hogy különbizottságot hoz létre a Szíriában elkövetett legsúlyosabb, nemzetközi jogot sértő bűntények kivizsgálására. A világszervezet 193 tagországa közül csak 105-en támogatták szavazatukkal a határozatot, 15 ellenezte és 62-en tartózkodtak. A Liechtenstein és Katar által előkészített határozat elfogadása ellen szavazott a Biztonsági Tanács állandó tagjai közül Oroszország és Kína, illetve nem támogatta a többi között Szíria, Irán, Kuba és Venezuela sem. Javarészt az Afrikai Unió tagországai tartózkodtak.
(MTI)