A szír és az orosz kormány bejelentése szerint csütörtök éjféltől tűzszünet lép életbe Szíriában, melyet a múlt heti moszkvai tárgyaláson részt vevő, a polgárháborúban közvetlenül érdekelt Oroszország, Irán és Törökország garantál. A tűzszünet nem vonatkozik az Iszlám Államra és az Dzsabhat Fatah as-Sám (korábbi nevén an-Núszra Front) terrorszervezetekre, és minden „hozzájuk kötődő szervezetre” (ez utóbbi kitétel igen fontos, majd meglátják, miért).

Ezek a feltételek emlékeztetnek az év során többször is bejelentett helyi vagy országos tűzszünetekre, melyeket a felek leginkább a nemzetközi nyomás kedvéért hoztak tető alá, és soha nem gondolták komolyan – főleg nem a nyerő szériában lévő orosz–iráni támogatással harcoló kormánykoalíció.

A mostani tűzszünetet a moszkvai találkozó résztvevői csak az első lépésnek tekintik a békefolyamatban. A második a fegyvernyugvás betartásának ellenőrzését célzó intézkedésekről szól, a harmadik pedig magáról a tartós béke feltételeinek megteremtéséről.

Ez a szándék a korábbi próbálkozásoknál is megvolt. Nagy különbség azonban, hogy az ellenzéki milíciák egyik legnagyobb támogatójának számító Törökország öt év után elfogadta, hogy a jelenlegi elnöknek, Bassár el-Aszadnak is lehet szerepe az átmenetben. Kérdés, hogy a közvetlen felügyelete alatt harcoló észak-szíriai milíciákon kívül ezt a kompromisszumot mennyien osztják az ellenzéki oldalon (a török kormány ígérete szerint 62 ezer fegyveres csatlakozik majd a tűzszünethez), és az is kérdés, mekkora valódi hatással lesz a fegyverszünet a Damaszkusz térségében folyó súlyos harcokra.

Ráadásul a tűzszünet sikere nemcsak az ellenzék egyetértésén és az Aszad-rezsim (eddig nem túl sokszor bizonyított) jó szándékán múlik, hanem azon is, hogy pontosan mit is értenek a felek „terrorista” alatt, azaz mely szervezetek ellen folytatják majd a harcot. Az Aszad melletti szövetségre mindig is jellemző volt, hogy az ellenzéket en bloc leterroristázta, másfelől viszont az an-Núszra több fronton is együtt harcolt mérsékeltebb ellenzéki milíciákkal. Az mindenesetre valószínű, hogy a tűzszünet nem jelent akadályt a legerősebb ellenzéki ellenállási góc, az északnyugati Idlib tartomány elleni harcban. A tartományt ellenőrző Dzsais al-Fatah (kb: Győzelem Hadserege) iszlamista koalíció egyik vezető ereje ugyanis pont az al-Kaidától békében elváló dzsihadista milícia.

Ezt a feltételezést az is alátámaszthatja, hogy miközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Donald Trump leendő kormányának tagjait, illetve Egyiptom képviselőit is meghívta a jövőben tartandó békekonferenciára, az ellenzéki – főleg az iszlamista – milíciák legnagyobb támogatóiról, Szaúd-Arábiáról és Katarról említést sem tett.

Mark Toner, az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt közölte csütörtökön, hogy Washington reméli, hogy a csütörtök éjfélre beharangozott szíriai tűzszünetet teljes mértékben betartják, írja az MTI. Toner szerint az orosz-török megállapodáson nyugvó tűzszünet kedvező fejlemény, az Egyesült Államok üdvözöl bármilyen olyan erőfeszítést, ami véget vet az erőszaknak, életeket ment, és megteremti a feltételeket az eredményes politikai párbeszédhez.