Szerdán zárult le a norvég tömeggyilkos Anders Behring Breivik ügyének tárgyalása másodfokon. Breivik, akinek kezéhez 77 ember vére tapad, azért fordult a bírósághoz, mert a férfi szerint a fogvatartási körülményei embertelenek. Tavaly áprilisban első fokon megnyerte a pert, ahol a bíró kimondta, "az embertelen és megalázó bánásmód tilalma alapvető érték egy demokratikus társadalomban. Érvényes mindentől függetlenül, még a terroristákkal és gyilkosokkal való bánásmódra is."

Breivik az akkor kormányon lévő Munkáspárt ifjúsági táborára nyitott tüzet 2011-ben, korábban pedig Oslóban robbantott, összesen 77 életet oltott ki. A férfi később nem bánta meg tettét, és komoly neonáci rajongótáborra is szert tett.

A kérdésben másodfokon január 10-én kezdődött a tárgyalás, ahová ezúttal is karlendítéssel lépett be. A döntést február második felében várhatjuk.

Breivik problémája az, hogy a magánzárkája teljesen elszigetelt más raboktól, és ez pszichológiai problémákat okoz neki. Azt is meglebegetette, hogy ez a környezet még tovább radikalizálja a nézeteit. A férfi egyébként heti rendszerességgel találkozik egy pappal, kéthetente látogatja önkéntes, és folyamatosan kapcsolatban van a börtönőrökkel.

Az ügyvédje szerint a magánzárka ilyen hosszú időre nem indokolt (a férfi a Norvégiában kiszabható legmagasabb, 21 éves elzárást kapta, mely akár életfogytiglanig meghosszabbítható), és nem is volt kellően alátámasztva. Ráadásul a döntés ellen csak korlátozottan lehet fellebbezni. 

Az állam azzal támasztotta alá a magánzárka szükségességét, hogy a férfi veszélyes lehet a rabtársaira, vagy ők bánthatnák Breiviket, de az ideológiai radikalizmusa elterjedése is komoly probléma lehet. Attól is eltiltották, hogy szimpatizánsaival tartsa a kapcsolatot személyesen, telefonon vagy levélben. Bár engedélye van rá, hogy családtagjai és barátai látogassák, erre eddig csak egy példa volt: egyedül az édesanyja ment be hozzá 2013-ban, hogy még egyszer megölelhesse, mielőtt rákban meghalt volna.

A védője rácsokkal elválasztva találkozik vele, ami jobb, mint a korábbi helyzet, mikor üveglapon át kellett kommunikálniuk. Breivik zárkája, melyet a korábbi üvegfal helyett már rácsok vesznek körbe (ami jelentősen humánusabb módszernek számít) egyébként másban is is különleges:

Internetkapcsolata értelemszerűen nincsen, de a három cellás, összesen 32.5 négyzetméteres lakhelyhez saját fürdő is tartozik. Breivik nem csak a magányra, hanem a börtönkosztra és a műanyag evőeszközökre is panaszkodott. A motozást és a bilincselést is méltatlannak gondolta.

Ha a bíróság most is Breivik mellé áll, akkor a norvég államnak még egy, a legfelsőbb szinthez van lehetősége fellebbezni, utána már csak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága marad.