Műholdképeken mozgolódás látszik annál a létesítménynél, ahol az eddigi ötből négy kísérleti atomrobbantást végrehajtották Észak-Koreában, és a Yonhap dél-koreai hírügynökség amerikai szakértőkre hivatkozó jelentése szerint Kim Dzsongun rezsime az eddigieknél is sokkal nagyobb erejű töltetek tesztelésére készülhet. A Foreign Policy szerint a műholdképekből még nem lehet egyértelműen következtetni arra, mikor végeznek majd újabb próbarobbantást, de nem kizárt, hogy a szokásos dél-koreai-amerikai hadgyakorlatra is válaszul elvégzett rakétakilövések után Észak-Korea tovább emeli a tétet, miközben teszteli a hosszú távú stratégiáján még dolgozó új amerikai vezetés reakcióit.
A héten több fronton is megint feszültebb lett a helyzet Észak-Korea körül, aminek egyik elsődleges célja, hogy a világ egyik legfontosabb problémagócaként tekintsenek rá. Ezek mind a héten történtek, az első három fejlemény mindössze egy napon belül követte egymást:
Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének vezetője szerint sok szempontból öngerjesztő, ördögi kört jelentő folyamatok zajlanak. Miközben Észak-Korea a vélt, vagy valós amerikai fenyegetésre hivatkozva folytatja a rakéta- és nukleáris teszteket, az Egyesült Államok Észak-Koreára hivatkozva telepíti a rakétavédelmet, ami Kína (és egyébként Oroszország) szerint alapvető érdekeiket sérti, és szembefordította Pekinget Dél-Koreával is. A megoldás keresésekor pedig az Egyesült Államok rendre Kínára, Kína az Egyesült Államokra mutogat, miközben mindent befolyásolhat, ha Dél-Koreában a Phenjan felé nyitottabb mostani ellenzék kerül hatalomra.
A kilövésekről Csoma azt mondta, már korábban is csapódtak be Japán különleges gazdasági övezetében észak-koreai rakéták, viszont most először teszteltek egyszerre négyet is, amik a félsziget területe felett átrepülve a japán partoktól csak 321 km-re értek célba. A már korábban is rendszeresen apokaliptikus atomháborút előrevetítő retorikai szinten pedig először jelentették be Phenjanban ilyen nyíltan, hogy azt modellezték, hogyan sújtanának le egy háború esetén a Japán területén lévő amerikai bázisokra (ahol egyébként nagyjából 54 ezer amerikai katona állomásozik).
Észak-Korea állítása szerint a március elején kezdődött, és két hónapig tartó amerikai-dél-koreai hadgyakorlatra válaszul hajtották végre a kilövést. A szokásos éves hadgyakorlatokat a 70-es évek óta folyamatosan megtartják, habár a két Korea közötti enyhébb időszakokban előfordult már, hogy Észak-Korea érzékenységére hivatkozva felfüggesztették azokat. A Pentagon szerint a hadgyakorlatok egyértelműen megmutatják az Egyesült Államok elhivatottságát az USA és Dél-Korea közötti szövetség mellett, Észak-Korea viszont rendszeresen rakétatesztekkel és fenyegetőzésekkel reagál.
A phenjani rezsim lépését az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán is elítélte, emellett az ENSZ Biztonsági Tanácsa is közleményt adott ki a korábbi határozataikat ismételten megsértő kilövés miatt. Szerdára összehívtak egy rendkívüli ülést, de már egy előtte kiadott állásfoglalásban szigorúbb intézkedésekkel fenyegették meg Phenjant, ami ellen ugyanakkor már most is olyan kemény szankciók vannak érvényben, hogy hatékony új korlátozásokhoz Kína erőteljes támogatása is szükséges lenne.
Donald Trump rögtön a rakétakilövések után, hétfőn felhívta Abe Sinzó japán miniszterelnököt, és az is elég sokatmondó, hogy Rex Tillerson külügyminiszter a jövő héten Tokióba és Szöulba megy, mielőtt Kínát is felkeresné. Ezen felül már február elején látszott, hogy a még az Obama-kormányzat alatt lebeszélt rakétavédelmi rendszer telepítésének felpörgetése lehet az új kormányzat egyik célja, és most pont a rakétakilövések után derült ki, hogy
Az akár már nyáron elkészülő rakétavédelemmel az Egyesült Államok megerősítheti elkötelezettségét térségbeli szövetségesei iránt, viszont a THAAD-rendszer komoly szálkát jelent Kína szemében, mivel úgy véli, hogy ezzel az amerikaiak megszilárdítanák katonai jelenlétüket a régióban, a radarernyő pedig az ő katonai érdekeiket is sértené. Ez azért jelent fontos szembenállást, mert közben amerikai diplomáciai körökben pont Kínától várnának nagyobb nyomásgyakorlást Észak-Koreára. „A korábbiaknál húsbavágóbb szankciók bevezetésének lehetősége bizonyos mértékig a kínai együttműködéstől függ" – mondták diplomáciai források.
A pekingi vezetés Észak-Korea egyetlen igazán fontos külföldi támogatója, a diktatúra kereskedelmének 90 százalékát Kínával folytatja, azonban az elmúlt rakétateszteket rendre elítélték, és az egyik intézkedésként februárban év végéig felfüggesztették a szénimportot Észak-Koreából. Kínának azonban végső soron egyelőre a rengeteg potenciális menekült és a geopolitikai helyzet miatt is az az érdeke, hogy a rezsim megmaradjon, miközben egyes elemzők szerint az sem tántorítaná el a fennmaradása zálogának tartott atomprogramtól az északi vezetést, ha leállítanák például az olajszállítmányokat is.
A kínai külügyminiszter mindenesetre szerdán egy aktívabb, de elsősorban közvetítőinek szánt szerepet felvállalva azt dobta be, hogy Észak-Koreának fel kellene hagynia a rakéta- és nukleáris tesztekkel, viszont cserébe az Egyesült Államoknak és Dél-Koreának is be kellene fejeznie a közös hadgyakorlatokat. Ehhez hasonló javaslattal már előálltak az elmúlt két évben is: Kína egy atomfegyvermentes Koreai-félszigetet látna szívesen, de az ő szempontjukból ebbe az is beletartozna, hogy az Egyesült Államok hagyja el a félsziget déli részét.
Ahogy várni lehetett, az Egyesült Államok elég hamar lezárta a kérdést, a BT zárt ülése után Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet elutasította a kínai felvetést, szerinte először valamilyen pozitív gesztust kellene látniuk Észak-Koreától, hogy egyáltalán komolyan vehessék. Az amerikai stratégiáról szólva pedig azt is hozzátette, hogy egyelőre Észak-Korea esetében minden választási lehetőség fennáll.
A Reuters magas rangú forrásai szerint ez egyébként a rakétavédelem telepítése, és a szintén az előző adminisztrációtól örökölt kiberháború felpörgetése mellett azt is jelentheti, hogy keményebb szankciókkal terelnék vissza Észak-Koreát a leszerelési tárgyalásokhoz, esetleg újra amerikai atomfegyvereket telepítenenének Dél-Koreába, de még megelőző légicsapásokat sem zárták ki. Ezek közül azonban leginkább az első megoldásban gondolkoznak – akár úgy, hogy visszarakják Phenjant a terrorizmust támogató országok listájára, ahonnan 2008-ban került le –, mert a másik kettőnek Észak-Koreán is túlmutatva lehetnének nagyon komoly regionális következményei. Egyelőre még semmi sem biztos, Trump stábja várhatóan a hónap végéig mutatja be ajánlásait az elnöknek.
A dél-koreai fejlemények is komolyan befolyásolhatják azonban a hosszú távú amerikai stratégiát, ahogy Észak-Korea újabb lépéseit is. Pénteken a nemzetközi figyelem megint a félsziget déli részére irányult, és Csoma szerint a tavaly október végén megkezdődött, a dél-koreai sajtó által „gyertyás forradalomnak" nevezett tiltakozási hullám eredményeképpen Pak Gunhje ellen megindított bizalmatlansági indítvány sikere a dél-koreai demokrácia szempontjából fontos mérföldkőnek minősül, korábban ugyanis csak felkeléssel (1960) vagy merénylettel (1979) lehetett hivatalban lévő államfőt elmozdítani a hatalomból.
Azonban Pak Gunhje most már hivatalos leváltásával a Dél-Koreát megrázó ügy láthatóan nem ért még véget. A megbuktatott elnökasszonynak az idősebb korosztályok körében vannak még hívei, közülük pedig több százan vonultak a bíróság épülete elé, hárman pedig meghaltak, miközben megpróbáltak áttörni a rendőrkordonon (közülük egy idős férfi infarktust kapott). Közben viszont a botrány kirobbanása óta minden hétvégén megtartott Pak elleni óriástüntetések is folytatódtak, a tiltakozók a Reuters szerint szombaton a leváltott elnök őrizetbe vételét követelték.
A bíróság döntése azt is jelenti, hogy hatvan napon belül új elnökválasztást kell kiírni – a legvalószínűbbnek a május 9-i időpont tűnik –, amin a most ellenzékben ülő baloldali szociáldemokraták vezetője, Mun Dzsein az egyértelmű esélyes. Ő pedig már többször is jelezte, hogy nyitottabb lenne az együttműködésre Észak-Koreával, ami az amerikai stratégia szempontjából sem mindegy.
Viszont az elnökválasztásig hátralévő bizonytalanabb időszak alatt a rakétavédelem a kínai-dél-koreai kapcsolatokat is alapvetően befolyásolhatja, ami újabb frontot jelent a komplex kapcsolati hálóban. Kína nyilvánosan bejelentette, hogy megteszi a szükséges lépéseket saját védelme érdekében, szerintük pedig minden következményért az Egyesült Államokat és Dél-Koreát terheli majd a felelősség.
A héten már csattant is az ostor az egyik dél-koreai nagyvállalaton, a Lotte Csoporton, ami átengedett egy tulajdonában lévő telket a kormánynak, hogy oda telepíthessék a rakétavédelmet. A pekingi vezetés erre – a CNN szerint hivatalosan tűzvédelmi okokra hivatkozva – bezáratott legalább 23 Lotte Mart élelmiszerüzletet Kínában, Szöul szerint ezzel kereskedelmi egyezményeket is megsértve. A dél-koreai sajtó azt is megírta, hogy egyre gyakrabban lehet a déli termékek bojkottjára szólító hangokat hallani Kínában, emellett a kínai turisták is elkezdték lemondani a dél-koreai utakat, ahogy a másik oldalról is érkeznek már ilyen hírek, mondta Csoma.
Az észak-koreai fenyegetőzéseket és rakétakilövéseket azonban nem lehet teljesen leválasztani a Kim Dzsongnam meggyilkolása körüli ügyről sem, hiszen a rezsim Malajziával izmozva is próbálhat erőt demonstrálni. Kim Dzsongun féltestvérét még február 13-án ölték meg VX idegméreggel a Kuala Lumpur-i reptéren, és amerikai tisztviselők és a dél-koreai hírszerzés szerint is egyértelműen Észak-Korea állt a gyilkosság mögött. Egy vietnami és egy indonéziai nő ellen már vádat is emeltek, de rajtuk kívül több észak-koreai állampolgárt is ki akarnak hallgatni a malajziai hatóságok, közülük pedig hárman az észak-koreai nagykövetségre menekültek.
Az egész ügy komoly diplomáciai vihart kavart Észak-Korea és Malajzia között, ami egyike volt az elszigetelt rezsim egyik utolsó dél-ázsiai partnereinek. Múlt héten Malajzia már bejelentette, hogy megvizsgálják az észak-koreai cégeket, miután a Reuters egyik hírében azt írták, hogy a phenjani hírszerzés is beépült az országba. A Kim Dzsongnam meggyilkolása körüli ügyben a hét elejére aztán mindkét ország kölcsönösen kiutasította a másik nagykövetét, ami már önmagában mélypontot jelent a kapcsolatokban.
Csoma szerint messze nem állítható ezzel közvetlen párhuzamba, de 1989 legelején volt már egy erős diplomáciai mosolyszünet, miután Magyarország az első szocialista országként hivatalosan felvette a kapcsolatokat Dél-Koreával, ezért Phenjan 48 órán belül távozásra utasította Kornidesz Mihály nagykövetet. Phenjanban most azonban ennél is tovább mentek,
Ez alapvetően kilenc diplomatát érintett, viszont a másik oldalról több mint ezer, főként bányászként dolgozó észak-koreai van Malajziában. Nadzsib Razak malajziai miniszterelnök az első heves reakció után szerdán kifejezetten visszafogottan nyilatkozott, azt is elmondta, hogy nem tervezik a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Phenjannal, bármilyen tárgyalást pedig nem a médiában akarnak lefolytatni. Malajzia szombaton bejelentette, hogy a következő napokban formális egyeztetéseket kezdenek kilenc állampolgáruk hazaengedéséről.
Ehhez kapcsolódó fejlemény volt a héten, hogy Kim Hanszol, a meggyilkolt Kim Dzsongnam fia rövid videóüzenetben jelentkezett be. A 21 éves Kim ebben arról beszélt, hogy anyjával és húgával egy rejtélyes, észak-koreai menekülteket segítő szervezet, a Csollima Polgári Védelem – a Csollima egyébként egy misztikus észak-koreai táltoslóra utal – segítségével bújtak el apja meggyilkolása után. A csoport a videóhoz csatolt közleményében azt írta, hogy az Egyesült Államok, Hollandia, Kína és Franciaország rendkívüli humanitárius segélyt nyújtott a családnak.
Kim Hanszol még Phenjanban született 1995-ben, de Makaón nőtt fel, majd Boszniában és Franciaországban tanult. Már nyilvánosan is reményét fejezte ki, hogy a két Korea majd egyszer egyesülni tud, nagybátyját, Kim Dzsongunt pedig diktátornak nevezte. Csoma szerint elképzelhető, hogy Kim Dzsongnam meggyilkolásával a rezsim azt akarta elkerülni, hogy Kim Dzsongun féltestvére Dél-Koreába menjen, és a rendszer külföldi kritikusaként jelenhessen meg – így viszont szinte biztos, hogy fia Dél-Koreában, vagy az Egyesült Államokban talál menedéket. Ha pedig unokaöccse a rezsim rendszeres bírálójaként bukkan fel újból, az is borzasztó kínosan érinthetné Kim Dzsongunt.
(Borítókép: Kazuhiro Nogi/AFP)