Kedden 14 -re nőtt a hétfői szentpétervári metrómerénylet halálos áldozatainak száma – jelentette az Interfax. A robbantás óta eltelt 20 órában rengeteg biztosnak tűnő, majd megcáfolt, hivatalos és szemtanúk alapján megfogalmazott verzió látott napvilágot, az elkövető személyére, a merénylet módjára de még a bombák számára vonatkozóan is.
A hétfői részletekről itt olvashat.
Az első hírek arról szóltak, hogy két szomszédos metrómegállóban lévő szerelvény egy-egy vagonjában robbant bomba. Hétfőn, helyi idő szerint fél kettőkor. Végül kiderült, hogy a Szennaja Ploscsagy és a Tyehnologocseszkij Insztyitut közötti alagútban lévő szerelvény egy vagonjában robbant egy 300-500 gramm trotil erejének megfelelő bomba, mindkét állomást füst terítette be, de a szerelvény a robbanás után elgurult a Tyehnologicseszkij Insztyitutig, a sérülteket és az utasokat innen menekítették ki.
Találtak viszont a közelben, egy másik vonalon, a Ploscsagy Voszsztanyijánál egy fel nem robbant bombát, amelyet egy porral oltóban rejtettek el. Mindkét bomba hasonló szerkezetű volt, csapágygolyókkal voltak megtöltve.
Az első verziók meglepő magabiztossággal zárták ki annak lehetőségét hogy egy sahid – öngyilkos merénylő az arab szemtanú és mártír szóból – követte volna el a merényletet, helyette előre táskába rejtett pokolgépről beszéltek, szemtanúk látni is véltek egy férfit, aki a Szennaja Ploscsagynál a vagonba szállva az ajtónál letette a csomagját, majd az utolsó pillanatban kiugrott.
Hétfő éjszaka már az öngyilkos merénylő verziója jött elő, keddre azonban ez is bizonytalanná vált, továbbra sem tudni, hogy a robbanás epicentrumában lévő maradványok egy áldozattól vagy egy sahidtól származnak. A legfőbb érv emellett, hogy a helyszínen egy fejet találtak, ami legnagyobb valószínűséggel a testre erősített bombától szakadhat le a merénylőről.
Ez persze nem zárja ki, hogy ne más élesítse a bombát távirányítással – a feltételezések szerint mobiltelefon aktiválta a felrobbant és a fel nem robbant bombát is – egyelőre mégis a magányos merénylő verzióját valószínűsítik.
Nevek vannak, érdemi gyanúsított nincs. Hétfőn megjelent egy fotó egy muszlim öltözetű férfiról a metró térfigyelő kamerái alapján, de az illető – bár állítólag jelenleg is kihallgatják – a jelek szerint nem érintett a merényletben. Őrizetbe vettek egy baskíriai oroszt is, ám őt is elengedték.
Ezután megnevezték a lehetséges öngyilkos merénylőt, de a tanácstalanságot jelzi, hogy az egyszemélyes szerepre mindjárt ketten is akadtak: egy kazahsztáni egyetemista, Makszim Arisev, majd egy hat éve Szentpéterváron élő kirgiz, Akbarzson Dzsalilov. (Kedd délután az orosz hatóságok is megerősítették: Dzsalilov genetikai nyomot hagyott a második, fel nem robbant pokolgépet tartalmazó táskán is. Az oroszok szerint így a merénylet és a merényletkísérlet mögött ugyanaz az ember áll.)
Dzsalilov 2011-ben kapott orosz állampolgárságot, még Kirgizisztánban, szülei kérvénye nyomán. Őket jelenleg a krigiz rendőrség hallgatja ki. Az Osban felnőtt fiatalember még 18 sem volt, amikor apjával együtt Oroszországba ment, Szentpéterváron autószerelőként helyezkedtek el – írta a Gazeta.ru.
Legutóbb februárban járt otthon, viszont eltérően a szokásostól repülővel nem közvetlenül Szentpétervárra, hanem Moszkvába ment. A hatóságok azt próbálják kideríteni, kivel találkozhatott a vélhetően Iszlám Államhoz kötődő személyekkel kapcsolatba került Dzsalilov.
Vlagyimir Putyin az első hírek után meglepő visszafogottsággal nyilatkozott a merényletről – a baleset lehetőségét sem zárta ki –, amely épp akkor történt, amikor ő szülővárosa, Szentpétervár közelében, Sztrelnában tárgyalt a belarusz elnökkel. 2010. március 29-én egyébként Moszkvában, 2011. április 11-én Minszkben volt metrórobbantásos merénylet, igaz a kettőnek nem volt köze egymáshoz: a moszkvai, kettős merényletet két, kaukázusi illetőségű fiatal öngyilkos merénylő nő – a sahidból képezve oroszul sahidka – követte el, a szálak az azóta már likvidált Doku Umarov csecsen vezetőhöz vezettek. A minszkit pedig két, 25 éves helyi fiatalember követte el, akiket halálra ítéltek, majd 2012-ben kivégeztek, esetükben terrorista szál nem volt kimutatható.
A második, fel nem robbant bomba megtalálása után azonban már egyértelmű volt, hogy merényletről van szó, és a felmerült információk az Iszlám Állammal szimpatizálókra mutattak. A terrorista szervezet azonban egyelőre nem vállalta magára a merényletet, ami meglepő, ha valóban megtorlásnak szánta az Iszlám Állam Oroszország szíriai katonai szerepvállalásáért. A Sínai-félsziget felett 2015. október 31-én felrobbantott orosz utasszállító után az Iszlám Állam bejelentkezett a merénylet elkövetésével – Putyin eleinte akkor is óvatosan nyilatkozott a terrorcselekmény lehetőségéről.