Újra baráti hangulatban találkozott az orosz és a török elnök: Vlagyimir Putyin a Fekete-tenger partján fekvő Szocsiban fogadva viccelődött is Recep Tayyip Erdogannal, ami jelezte, hogy messze már kapcsolatuk 2015 őszén kezdődött válsága, amikor a török légierő lelőtt egy Szíriában szolgálatot teljesítő orosz vadászbombázót.
Ez azonban nem jelenti, hogy a kapcsolat helyreállt – miután tavaly nyáron Erdogan látványosan bocsánatot kért –, azt viszont igen, hogy minden fontos kérdést hajlandó megtárgyalni Putyin, aki láthatóan jól jött ki a konfliktusból, amelynek során több projektet befagyasztott a korábban stratégiai partnernek nevezett Törökországban – kérdéses lett az orosz atomerőmű, és a Török Áramlat gázvezeték sorsa is –, az orosz korlátozások miatt 32 százalékkal visszaesett a kereskedelmi forgalom, és elapadtak az orosz turistaáradatok is, nehéz helyzetbe hozva a rájuk jelentős részben építő dél-anatóliai szállodákat.
„A kapcsolatok helyreállítási folyamata befejeződött. Visszatérünk az együttműködés korábbi szintjéhez” – idézte a Ria Novosztyi Putyint a közös sajtótájékoztatón.
Egy éve elképzelhetetlen lett volna, hogy tárgyaljanak:
Putyin megerősítette, hogy folytatódik a 22 milliárd dolláros keretből épülő akkuyui atomerőmű. (Az erőmű a Roszatom tulajdona lesz, Ankara áramátvételi kötelezettséget vállalva garantálja, hogy Moszkva számára nem lesz veszteséges a projekt. A konstrukció ismét érv amellett, hogy az atomerőművek működtetése nehezen képzelhető el piaci alapon.
Az orosz-török viszonyt meghatározó szíriai helyzetet illetően azonban továbbra is megvannak az ellentétek, noha ezzel kapcsolatban minkét fél az együttműködés fontosságát hangsúlyozták.
Tavaly nyáron – Erdogan bocsánatkérése után – már született egyezség, ennek része lehetett, hogy a törökök végül félrenéztek, amikor Bassár el-Aszad erői az oroszok támogatása mellett visszafoglalták Aleppót tavaly decemberben, cserébe Erdogan pedig létrehozhatta a biztonsági zónáját. El-Báb elfoglalása után azonban a török elnök idén február végén bejelentette, hogy ennyinél nem állnak meg, az új cél már egy ötezer négyzetkilométeres biztonsági zóna létrehozása. "Manbídzs és Rakka következik" – mondta a török elnök. Először Manbídzs ellen indultak meg a török erők, a város azonban a kurdok ellenőrzése alatt állt – az azonban sok volt nem csak Moszkvának, hanem Washingtonnak is így végül ez lett az a pont, ahol egy oldalra kerültek az egyébként Szíria ügyében is vitában álló amerikaiak és az oroszok.
Erdogan azonban szerdán is megerősítette, hogy kiállnak a biztonsági zóna fenntartása mellett, ami a gyakorlatban még sok vitára adhat okot Oroszország és Törökország között, ahogy az is hogy Putyin egyelőre bizonyosan nem engedi el Aszad kezét.
Igaz, ezt elvben nem zárta ki, amikor közölte: vissza kell állítani Szíria területi egységét, egységes vezetéssel, „függetlenül attól, hogy milyen politikai nézeteket vallanak jelenleg bizonyos politikai erők”.
Megvitatták a vegyifegyveres támadást is, az elvek és a gyakorlat azonban itt is eltérhet – hiszen az oroszok vitatják érintettségüket – mindenesetre Putyin és Erdogan is hangoztatta, hogy a felelősségre kell vonni azokat, akik tehetnek a támadásról.
Egyetértettek abban is, hogy biztonsági zónákat kell létrehozni, ahol garantálni kell a tűzszünetet – értelemszerűen nem repülhetnek katonai gépek sem ezeknek a zónáknak a légterében. Ezt Putyin elmondása szerint Donald Trump is támogatja, akivel az orosz elnök egy nappal korábban beszélt telefonon. Putyin szerint azonban kérdés, hogyan és ki ellenőrizheti majd ezeket a zónákat, ám úgy vélte, ezek létrehozása hozzájárulhat a menekültek visszatéréséhez Szíriába.