Magyarország diplomáciai választ is ad az ukrán oktatási törvény elfogadhatatlan módosítására, ugyanakkor folytatja a humanitárius segítségnyújtást is – mondta Soltész Mikós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton Budapesten, az utolsó turnusban Magyarországon nyaraló ukrán gyerekcsoport búcsúztatásakor.
Soltész szerint a külgazdasági és külügyminiszter által bejelentett diplomáciai lépésekben "nem fogunk megtántorodni", amíg a szomszédos állam nem tér vissza az elmúlt években követett útra, ugyanakkor ha Ukrajna vagy a magyarországi ukrán közösség azt kéri, folytatódik a humanitárius segítségnyújtás.
"Magyarország és a magyar kormány minden segítséget megad és megadott Ukrajnának" az uniós integrációban, a gazdasági helyzet javításában és az uniós vízummentesség elérésében, illetve humanitárius téren – hangsúlyozta az államtitkár. A humanitárius segítségnyújtás elemeként említette az utóbbi években kijuttatott, több mint kétszáz tonnányi élelmiszert, orvosi segédeszközt, az sebesült ukrán katonák magyarországi rehabilitációját, illetve a sérült vagy elesett katonák gyermekeinek nyaraltatását. Jelezte, hogy utóbbi programban három év alatt közel kétezer – idén hétszáz gyerek – tölthetett egy hetet Magyarországon.
Soltész szerint a program azt is mutatja, Magyarország nem azt figyeli, hogy "Ukrajna milyen lépéseket tesz a nemzetiségeivel szemben, hanem azt néztük, hogy a rászorultakon, az elesetteken segítsünk", különös tekintettel a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyerekekre, fiatalokra.
Az az út, amelyen Ukrajna most elindult, az nem egy európai út, nem egy közösségi út – mondta Soltész, megemlítve, hogy Ukrajnának a jogszabály jövő szeptemberi életbe lépéséig van módja visszalépni a módosítástól.
Kravcsenkó György, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke azt emelte ki, nem értenek egyet az ukrán oktatási törvény kisebbségeket érintő módosításával, mert az "nem európai szellemiségű", és ő is reményét fejezte ki, hogy visszavonják a döntést. Kravcsenkó szerint nemzetiségek magyarországi önkormányzatisága révén régóta teljes az önrendelkezésük az oktatás terén, "és ez másképpen Európában nem is lehet".
A kisebbségi oktatást is érintő új ukrán nyelvtörvényt a magyar politika szinte minden szereplője már azelőtt elutasította, hogy a részletei ismertté váltak volna. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Ukrajna ezzel hátba szúrta Magyarországot, a magyar parlament egyhangúan elítélte a tervezetet, és az Európai Parlament is beszólt miatta az ukrán kormánynak. Közben Petro Porosenko ukrán elnök azzal nyugtatta a kritikusokat, hogy senkinek nem akarják megtiltani a kisebbségi nyelvtanulást, csak emellett az ukrán államnyelvet is vissza akarják hozni minden iskolába.
A nyelvtörvény körüli vitáról, illetve a téma kárpátaljai magyar kisebbséget érintő tágabb kontextusáról ebben a cikkben írtunk részletesebben.
Borítókép: Simon-Árpa Zsuzsanna magyar nyelvórát tart a 9. a osztály tanulóinak az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvû Középiskolában 2017. szeptember 11-én.
fotó: Nemes János / MTI