Szeptember 19-20-án a kelet-ukrajnai Dnyipróban ült össze az ukrán és az Európai Parlament képviselőiből álló EU-Ukrán Parlamenti Társulási Bizottság. A közös testület első alelnöke, a szocialista Szanyi Tibor szerint azért választották a kelet-ukrajnai helyszínt, mert „így EP-s kollégáimmal lehetőségünk volt ellátogatni az ukrán hadsereg és a Moszkva által támogatott szakadárok között húzódó frontvonalra”. Itt „közvetlen benyomásokat szerezhettünk arról a pusztításról és emberi szenvedésről, amit a folytatódó katonai erőszak következtében a térség polgári lakossága – ukrán és orosz nemzetiségűek egyaránt – immár három éve kénytelenek elszenvedni. Az orosz lövedékek, aknák által ez év elején félig lerombolt város, Avdiivka látványa drámai módon emlékeztetett bennünket arra, hogy a nemzetközi közösségnek, legfőképpen az EU-nak sokkal határozottabban kell fellépni a putyini agresszióval szemben.”

A vegyesbizottság tagjai az ülés után kiadott közös nyilatkozatukban is határozottan kiálltak Ukrajna szuverenitásának, valamint területi integritásának helyreállítása mellett. Sürgették a katonai erőszak és az illegális orosz területfoglalások megszüntetését, valamint a minszki békemegállapodások maradéktalan végrehajtását.

A nyilatkozatban az európai és az ukrán törvényhozók alapvetően kedvezően értékelték az EU-ukrán kapcsolatok fejlődését, aminek feltételeit a társulási megállapodás szeptember 1-jei teljes hatályba lépése, valamint az júniustól érvényes vízummentesség jelentősen javította. „A mostani tanácskozásunkon is kölcsönösen megerősíthettük: a független, szabad Ukrajna egyértelműen az európai utat választotta, s demokratikus átalakulásában, szabadsága kiteljesítésében változatlanul az Európai Unió, ezen belül az Európai Parlament a legfőbb politikai és anyagi támasza” – jelentette ki Szanyi Tibor.

A bizottság tagjai kedvezően értékelték az ukrán demokratikus reformok eddigi eredményeit, főleg az igazságügy, a decentralizált államigazgatás, valamint a nemzetgazdaság stabilizálása érdekében tett lépéseket. Ugyanakkor a kiadott dokumentumhoz fűzött ajánlásaikban további erőfeszítéseket sürgetnek. Az EP kritizálta az ukrán kormányzatot többek között a korrupció elleni harc megtorpanása, valamint a kisebbségi jogok kapcsán a bevezetni tervezett új oktatási törvény miatt. Szanyi Tibor szerint az ő javaslatára a bizottsági nyilatkozat külön hangsúlyozta: a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak maradéktalan biztosítása, beleértve különleges kulturális, oktatási és szociális igényeiket, alapvető a közélet demokratikus átalakulásának hitelességéért és eredményességért.

Az oktatási törvény vitájáról a magyar képviselő elmondta: „ülésünk kiváló alkalom volt arra, hogy ukrán kollégáinkat – alkalmasint elég határozott megfogalmazásban - szembesítsem döntésük következményeivel: azzal, hogy az új oktatási törvény gyakorlatilag ellehetetlenítené a kisebbségi nyelven való oktatást, visszavetné az egyébként a demokratikus Ukrajnához hű, hazafiként áldozatokat hozó nemzeti kisebbségek helyzetét. Úgy érzem, EP-s képviselőtársaim támogatását magam mögött tudva sikerült elfogadtatni: aki az ukrán nyelv helyzetén akar javítani, adjon többet az ukrán nyelvtanuláshoz, de ne vegyen el a nemzeti kisebbségi nyelvoktatástól.”  Szanyi Tibor ígéretes, remélhetően áttörés értékűnek bizonyuló eredménynek tartotta, hogy végül az ukrán képviselők által is jegyzett nyilatkozatban rögzítették: az oktatási törvényt még a végrehajtási utasítás kiadása előtt az Európa Tanács Velencei Bizottságának vizsgálatára bocsátják, „annak szavatolása érdekében, hogy az ne érintse kedvezőtlenül a kisebbségek jogait”. (Az ukrán kormány erre már napokkal korábban ígéretet tett.)

Az MSZP európai politikusa elmondta azt is, hogy a parlamenti bizottság ukrajnai programjának utolsó napján Kijevben tárgyaltak Volodimir Hrojszman miniszterelnökkel is, aki a kisebbségi nyelven való oktatás jövőjével kapcsolatos felvetésére reagálva szintén ígéretet tett arra, hogy kormánya a Velencei Bizottság véleményét tiszteletben fogja tartani. Egyben megismételte, hogy semmilyen új intézkedésük nem mehet a kisebbségi nyelvek perspektívájának rovására. Az ügy e fontos fejleményét kommentálva Szanyi Tibor szerint „az ukrán oktatási törvényről folytatott mostani megbeszéléseim újfent azt igazolták, hogy a magyar érdek védelmében csak megalapozott, higgadt érveléssel, uniós szövetségeseinkre támaszkodva lehet eredményesen fellépni, ellentétben a Szijjártó-féle értelmetlen és káros pattogással és fenyegetőzéssel”.

(S&D magyar európai parlamenti képviselőcsoportja)