A píszít nem szereti, az újságírók likvidálásáról, a muzulmánok által tervezett szuperholokausztról beszélni annál inkább. Milos Zeman Oroszbarátságával is túltesz a magyar kormányon, legalábbis szavakban, Csehország ugyanis a végzetesen drága orosz projektek mellett nem kötelezte el magát. A cseh elnök nagy eséllyel újrázhat a januári elnökválasztáson, köszönhetően annak, hogy a jó gazdasági helyzet ellenére a cseh társadalom leginkább szkeptikus az EU-val szemben.
Messze nem lefutott mérkőzés, de jó eséllyel újrázhat Milos Zeman, Csehország első közvetlenül választott elnöke cseh elnökválasztáson, amelynek első fordulójában pénteken és szombaton szavazhatnak a választók. A felmérések szerint az első forduló nem hoz végleges eredményt, de a szociáldemokrata párt színeiben 1998 és 2002 között kormányfői posztot is betöltött, láncdohányos, az EU Oroszországgal kapcsolatos politikáját Orbán Viktorhoz hasonlóan kritizáló politikus a második fordulóban – január 26-27-én – legyőzheti az ország nyugati orientációját hangsúlyozó, a keleti kikacsingatás lezárását ígérő Jiří Drahošt.
Kettejük mellett még öt jelölt indul, de Zemanon kívül csak a Cseh Tudományos Akadémia egykori elnöke rúghat labdába. A függetlenként induló Drahoš elsősorban Prága és Brno szavazóira számíthat – öt éve nagyjából ugyanez volt érvényes Zeman és Karl Schwarzenberg párharcára, a külügyminiszter végül 45 százalékig jutott –, Zeman mögött inkább a vidék áll.
Bár Zeman a szociáldemokratáktól indult, pártjától elszakadt, viszonya feszült volt a ČSSD-t vezető Bohuslav Sobotka kormányával, amely az őszi választásokon vereséget szenvedett. Az elnök mozgásterét növelte, hogy a parlamenti választást a milliárdos Andrej Babiš nyerte a hat évvel korábban alapított pártjával, az Elégetetlen Polgárok Akciójával (ANO), fél évvel azután, hogy Sobotka kipenderítette őt a kormánykoalícióban elfoglalt pénzügyminiszteri székéből, az ellene felmerült adócsalás gyanúja miatt. Zeman már akkor Babiš védelmére kelt, lassította az elbocsátást, az alkotmánybírósághoz fordulva.
Az ANO azonban a győzelem után csak kisebbségi kormányt tudott alakítani, eddigi túléléséhez kellett Zeman támogatása is. Babiš mentelmi jogát már tavaly megvonták, így ellene és az ANO alelnöke ellen októberben megindulhatott a nyomozás is. A gyanú szerint Babiš a tulajdonában lévő Gólyafarm nevű szabadidő- és kongresszusi központ építésekor visszaélt az EU-s támogatásokkal és ezzel anyagi kárt okozott az uniónak. Január 16-án Babišsal szemben parlamenti bizalmatlansági szavazás lesz, de Zeman nem zárta ki, hogy újra lehetőséget ad az ANO-nak a kormányalakítási tárgyalásokra.
Zemannak könnyebb szót értenie a rászoruló Babišsal, mint az EU-t inkább partnernek tekintő korábbi kormánnyal, még akkor is, ha populista szólamoktól szintén nem távol álló Babiš visszafogottabban állítaná meg Brüsszelt. EU-szkeptikus, ugyanakkor pártja az Európai Parlamentben az EU mélyebb integrációját támogató liberális frakciója (ALDE) tagja, és ha megéri az üzletember-politikus tud szépet is mondani az EU-ról.
Az államfő retorikája nagyban hasonlít Orbánéra, igaz, az illiberális centrális erőtér működtetésére Csehországban nincs olyan olajozott gépezet, mint amilyen a magyar kormányfő kezében van.
Zeman is ellenzi az Oroszországgal szembeni EU-s szankciókat, elutasítja a kötelező kvótákat. EU-szkeptikus nyilatkozatai mellett Kína felé kacsint – igaz, ez nem kerül olyan sokba, mint a Budapest-Belgrád vasút kínai hitelből. És bár környezetében vannak orosz érdekeltségeket képviselő emberek – például a Lukoil cseh leányvállalatának vezetője – Csehország végül letett az oroszok által már szinte biztosra vett újabb csehországi erőmű megépítéséről, így egyelőre legalább súlyos eurómilliárdokba nem került Zeman oroszbarátsága.
A gesztusok arra mindenesetre épp elég muníciót szolgáltattak, hogy Zeman saját szavazatának leadását pénteken, a putyini Oroszországot zavarbaejtő performanszokkal rendszeresen kritizáló Femen akciója színesítse: a meztelen nők támadását védjegyévé tevő ukrajnai eredetű szervezet aktivistája az elnök felé rohant, azt kiabálva, hogy ne szavazzanak „Putyin kurvájára”. Zeman testőrei a nőt lefogták.
Viszont Zeman a magyar kormányhoz képest – talán, mert protokolláris szerepe miatt közvetlen következménye kevésbé van szavainak, mintha a kormányfő mondaná – sokkal tovább megy a píszímentes illiberális világban, mint a Putyin felé gesztusokat szintén bőven tevő magyar kormány.
Míg a budapesti kormányzati nyilatkozatok megállnak az EU által elrendelt szankciók kritizálásában annál, hogy kárt okoznak a magyar gazdaságnak – erősen eltúlozva az összeget –, Zeman arról is beszél, hogy a Krímet el kellene ismerni Oroszország területeként.
Népszerűsége azonban nem az Oroszországgal kapcsolatos állásfoglalásain múlik, hanem elsősorban az iszlámra és a migránskérdésre kihegyezett véleményén, és úgy tűnik, ezzel épp elég embert szolgál ki ahhoz, hogy bőven legyen esélye újabb öt évre a Hradzsinba költözni.
Az iszlámról úgy beszél a migráció kapcsán, ahogy még a magyar kormány tagjai sem, legfeljebb a kormányhű médiumok publicistái. Szerinte a muszlimok „szuperholokausztot” indítanának, és ez ellen a cseh lakosság úgy védekezhet, ha felfegyverzi magát. Csehországban az EU-ban így is az egyik leglazább a fegyverviselést lehetővé tévő törvény, amit még tovább lazítottak volna. Igaz, az EU-val való viták után született megállapodás nyomán erre valószínűleg nem kerülhet sor, politikailag viszont jól jött Zeman választói előtt a migránsterror felemlegetése.
Eközben nála az is belefér, ha becsípve jelenik meg egy protokolleseményen, ahogyan azt már államfősége elején is tette, amikor a cseh koronázási ékszereket tekintette meg bizonytalanul:
De nem zuhant be a népszerűsége akkor sem, amikor a Hradzsinban, egy bortermelőkkel folytatott találkozón azt mondta: az absztinensek és a vegetáriánusokról halált érdemelnének. Mindezt néhány nappal azután bírta mondani, hogy egy fegyveres férfi nyolc embert megölt egy prágai étteremben.
A morbid mókázás később is folytatódott, amikor Vlagyimir Putyinnal Pekingben beszélgetve azt mondta, túl sok itt az újságíró, likvidálni kéne őket. Oroszországban számtalan újságírót öltek meg – nemzetközi szinten a legismertebbet, Anna Politkovszkaját 2006-ban az orosz elnök születésnapján végeztek ki otthona közelében, a gyilkosság szálai az elnökhöz lojális Csecsenföldre vezettek –, ami tovább növelte a viccelődés ízléstelenségét. Putyinnak is sok volt, szerinte a likvidálás helyett elég lenne a számukat limitálni.
Zeman később is továbbvitte a vonalat, egy sajtótájékoztatón egy fából faragott gépfegyverrel pózolt az újságírók előtt, amelyikre rá volt írva, hogy „újságírók felé”. Az elnök megnyugtatta a hallgatóságot, hogy a fegyver nem működik, és mint látható, a tár helyett is egy Becherovka lóg ki belőle. (Hogy ez a likvidálásra felfűzött perverz szójáték is volt-e, nem derült ki.)
Az elnök választasi sikerét segítheti Babis szorult helyzete. A kormányfő tudja, hogy Zeman vereségével csak veszíthetne. Épp ezért a héten bejelentette, támogatja az elnök újraválasztását. Ezt a kezében lévő médiumok miatt az egykori olasz kormányfőre, Silvio Berlusconira utalva Babisconinak csúfolt Babiš az általa irányított sajtóorgánumokkal érdemben is segítheti, egyúttal saját politikai és gazdasági túlélését segítve.
Zeman esélyeit növeli, hogy az ellenfelek nem túl karakteresek. Abból nem lesz választási adu, hogy a fizikatudós Drahos tíz évvel fiatalabb a 73 éves, sokak szerint messze nem kifogástalan egészségi állapotban lévő elnöknél. A Zámannal elégedetlen választók szerint az ellenjelöltek úgy tesznek, mintha elég lenne a győzelemhez pusztán azt hangsúlyozni, hogy ők nem olyanok, mint a jelenlegi elnök – írta a Dw.com Drahoš választási rendezvényéről szóló riportjában.
Zeman például másfél éve felvetette, hogy Csehországnak az EU- és NATO-tagságról népszavazást kellene tartania. Erre nem került sor, viszont az elnöknek a nyilatkozat is épp elég volt, hogy rájátsszon az EU-szkeptikus szavazókra, akik bőven vannak: a jó gazdasági mutatók, az alacsony munkanélküliség, a Portugáliát és Görögországot megelőző egy főre eső GDP – ebben Közép-Kelet-Európában csak Szlovénia adata jobb – ellenére a cseh társadalom a leginkább szkeptikus az EU-tagsággal ellen. Mindössze a választók harmada tartja úgy, hogy a tagság az ország javára válik. Még a brexit utáni Nagy-Britanniában is jobb arányt mutatnak fel az EU-pártiak.
Ennek ismeretében nem valószínű, hogy elég Drahošnak megígérnie Csehország nyugati integrációjának fenntartását ahhoz, hogy látványosan csökkenjenek Zeman győzelmi esélyei.