Angela Merkel 63 éves, 27 éve aktív politikus, 12 éve Németország kancellárja. Ha minden jól alakul, hamarosan elkezdheti negyedik ciklusát, de sokak szerint már most elkezdte előkészíteni utódlását. Sokan legalábbis ezt olvassák ki a most alakuló német nagykoalíciós kormány és pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetésében végrehajtott személyi változásokból.
Hétfőn a CDU már megszavazta a koalíciós megállapodást, azonban a szociáldemokraták pártszavazása még tart, ott majd csak a hét végére lesz eredmény. Ha ezen elbukik a koalíció, akkor kisebbségi kormány, vagy pedig előrehozott választás jöhet, és akkor végképp felerősödhetnek a Merkelt bíráló hangok, és bizonytalanná válik politikai jövője. A többség azonban azt tippeli, hogy a szocdemek tagsága minden ellenérzését félretéve megszavazza majd a nagykoalíciót, mivel ők is irtóznak egy előrehozott választástól pont akkor, amikor a párt támogatottsága történelmi mélypontra zuhant.
Ha a szociáldemokraták meg is szavazzák a nagykoalíciót, Merkel jelentősen meggyengülve vághat bele pályája negyedik és valószínűleg utolsó kancellárságába. A szeptemberi választást ugyan megnyerték, de a CDU-CSU 1949 óta a legrosszabb eredményét érte el. Merkel ezután komoly pofont kapott, amikor nem sikerült koalíciót kötnie az eredetileg kiszemelt Zöldekkel és liberálisokkal (FDP). Ekkor kerültek elő a korábban egyértelműen ellenzéki szerepre készülő szociáldemokraták, akikkel kínkeservesen sikerült megegyezni az újabb nagykoalíció feltételeiről.
Csakhogy a konzervatívok közül sokan háborogtak. Azzal vádolták Merkelt, hogy túl sok engedménybe ment bele, és a nagyon fontos pénzügyminiszteri tárcát is átengedte az SPD-nek. Ezek a bírálatok nem teljesen alaptalanok. Egy politikai elemző cég is azt mutatta ki, hogy a koalíciós megállapodás 70 százalékban a szocdemek választási programjából merít.
„El kell gondolkoznunk egy új felálláson – Merkel nélkül" – mondta Klaus-Peter Willsch, Merkel egyik régi kritikusa a párton belül. Azonban a korábban a kancellárt a görög segélycsomagok és a menekültválság kezelése miatt rendszeresen bírálókon kívül is megjelentek új, kritikus hangok.
„Meg kell fiatalítanunk a pártot. Új arcok, új, tehetséges fiatalok kellenek"
– mondta Daniel Günther, a CDU egyik feltörekvő sztárja, aki tavaly váratlanul nyerni tudott a Schleswig-Holsteinben tartott tartományi választáson. „Ez lenne az első lépés a szervezett hatalomátadás irányába" – mondta Daniel Hackenjos, aki a CDU egyik üzleti szervezetét vezeti Baden-Württembergben. Két hete Günther Oettinger, a német EU-biztos is arról beszélt, hogy mindenki szemében világos, Merkel utolsó ciklusának vág neki, és a négy év alatt majd megkezdi az utódlás előkészítését.
Miközben a Financial Times szerint Merkel világosan jelezte, hogy ki akarja tölteni a következő négyéves ciklust, ő maga is kijelentette: meghallotta a kritikus hangokat, és esélyt akar adni a fiatalabb politikusoknak. Ez persze taktika is lehet, hogy időt nyerjen. A most formálódó új kabinet CDU-s miniszterei közül Merkel az egyetlen, aki 60 év feletti, de az is látszik, hogy a kancellár próbálja kézben tartani az eseményeket, és látótávolságban tudni a lehetséges utódokat vagy riválisokat.
Mindenesetre a német sajtó leginkább két pozíciónál figyelt fel arra, hogy Merkel most próbálhatja meg felépíteni utódját és/vagy kordában tartani pártbeli ellenlábasát. A CDU főtitkári posztjára a Saar-vidéki tartományi kormányfőt, az 55 éves Annegret Kramp-Karrenbauert jelölte, és nagy meglepetésre egészségügyi miniszteri posztot adott egyik legnagyobb pártbeli riválisának, a 37 éves Jens Spahnnak. Rajtuk kívül is megindult a Merkel utáni időkre készülő helyezkedés a párton belül.
A CDU főtitkári pozíciójának azért lehet nagy jelentősége, mert Merkel is innen emelkedett fel – nem utolsó sorban egykori pártfogója, a párfinanszírozási botrányba keveredett Helmuth Kohl nyilvános bírálatával és pártbeli kiszorításával. Annegret Kramp-Karrenbauer személyében Merkel után most második alkalommal fogja női politikus betölteni ezt a posztot. A párt február 26-i rendkívüli kongresszusán a csak AKK-nak rövidített politikusnőt 98,9 százalékos támogatottsággal szavazták meg a posztra. Ilyen magas támogatottsággal még senki nem lett főtitkár a CDU-ban, mióta 1962-ben létrehozták ezt a posztot. A Forsa decemberben végzett közvélemény-kutatásán a megkérdezettek legnagyobb arányban (45 százalék) őt tartották a legalkalmasabbnak Merkel utódjának.
Merkel eddig egy kézben tartotta a kancellári és a pártelnöki posztot. Kramp-Krannenbauer főtitkárrá emelésével most részben átengedi a terepet neki. A CDU pártfőtitkárának nemcsak szervezési feladatai vannak. Jelen esetben Kramp-Karrenbauer lesz Angela Merkel jobbkeze. Interjúkat ad, képviseli a pártot, talkshow-kban, vitákon vesz részt, neki kell felvenni a harcot, ha a pártot támadás éri. Annegret Kramp-Karrenbauernek fontos szerepe lesz a párt megerősítésében is.
A katolikus Annegret Kramp-Karrenbauer a CDU ifjúsági szervezetében kezdte pályáját a nyolcvanas években. A kilencvenes években a tartományi CDU-elnök referense volt, majd miután Peter Müller tartományi kormányfő lett, ő miniszteri tárcát kapott a Saar-vidéken. Mentora 2011-ben bejelentette visszavonulását, helyére Kramp-Karrenbauer lépett. Jól oldotta meg a helyi politikai válságokat, így 2012-2017 között ő maradt Saar-vidék kormányfője, és országos ismertségre tett szert annak ellenére, hogy egy kis, periférikus tartományt vezetett. 2017-ben a CDU komoly veszteségeket szenvedett a tartományi választásokon, nem így a Saar-vidéken, ahol Annegret Kramp-Karrenbauer még növelni is tudta a kormánypárt támogatottságát.
Épp az lenne most a feladata az országos vezetésben, hogy
ismét széles támogatottságú néppárttá tegye a CDU-t, meghallgassa és képviselje a hétköznapi emberek problémáit,
azokét, akik a legutóbbi választásokon a populista AfD-hez vagy a liberális FDP-hez pártoltak. A férjezett, háromgyermekes Kramp-Karrenbauerről azt mondják, nem ideológiák mentén cselekszik, ért a hatalmi stratégiához és képes végigvinni akaratát. Ideológiailag azért is nehéz besorolni, mert például menekültügyben inkább a Merkelhez közelebb álló, liberális álláspontot képviselte, míg társadalompolitikai kérdésekben kifejezetten konzervatív. A CDU kongresszusa előtt tartott beszédében is azt mondta: már a nyolcvanas években sem gondolkozott azon, hogy a CDU konzervatív vagy liberális párt-e. Meggyőződése szerint a keresztény emberkép alapján való gondolkodás a helyes, és a politikában is ehhez ragaszkodik.
Fiatal, népszerű és nagyon ambiciózus, mondják a 37 éves Jens Spanhról, aki a pénzügyminisztérium államtitkári széke után most az egészségügyi minisztérium vezetését kapja meg Angela Merkeltől. Spahn már a középiskolában azt mondta, hogy kancellár szeretne lenni, amin akkor még sokan mosolyogtak. 15 évesen belépett a CDU ifjúsági szervezetébe, 22 évesen egyéni mandátumot nyert a Bundestagba, és ezt azóta négyszer sikerült megismételnie. 2014-ben bekerült a CDU elnökségébe, 2015-ben a pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára lett.
A 2000-es évek közepétől elsősorban egészségpolitikával foglalkozott, de mostanra bőven túllépett a szakpolitikán. Spahn karakteres konzervatív álláspontjával keltett figyelmet a Merkel irányítása alatt nagyon is balra húzó CDU-ban. 2015-ben kiadott egy könyvet, amelyben politikusok írtak a menekültválság dilemmáiról. Spahn ebben az állam kudarcát járta körül, és nyílt, tabumentes vitát követelt a kérdésről, miközben erősen kritizálta Merkel wilkommenskulturját.
Később már a populista-nemzeti radikális AfD is ünnepelte, amikor azt fejtegette egy interjúban, hogy az arab kultúrtérségből érkező bevándorlók nem ismerik el a nők egyenjogúságát, elutasítják a zsidókat és a melegeket, ezért meg kell tanulniuk élni egy nyitott és szabad társadalomban. 2017-ben azt hangoztatta, hogy a német bűnözési statisztikákat arab és kelet-európai bevándorlók vezetik (ez összességében nem igaz, bizonyos bűncselekmény-kategóriákat nézve viszont igen). A CDU számára is rossz eredménnyel végződött tavaly szeptemberi választások után Spahn azt mondta:
mindez jelentős részben a kormány elhibázott menekültpolitikájának köszönhető.
Szerinte ezen a téren jelentős változásokra van szükség, szigorítani kell a szociális támogatások kifizetését, a német iskolákban pedig a német kultúra tanításának kell elsődlegesnek lennie.
Spahn rendszeres szereplője a politikai talkshowknak, élvezi a szereplést. Németországban már rég nem téma, hogy ő is a meleg. Nyilvános eseményeken rendszeresen jelenik meg újságíró barátjával, akivel tavaly decemberben össze is házasodtak. A már említett Forsa-szavazáson a megkérdezettek 36 százaléka gondolta úgy, hogy Spahn alkalmas lehet Merkel utódjának. Elemzők szerint azzal, hogy a kancellár most egészségügyi miniszteri posztot ad neki, nemcsak felemeli, de igyekszik hatástalanítani is. Ez a tárca ugyanis nem tartozik a legnépszerűbbek közé, sok munkával jár, és Spahn talán kormánytagként kevésbé folytathatja Merkel bírálatát.
Merkel a nagykoalíció, és a párton belüli fiatalítás jegyében beáldozott olyan régi szövetségeseket és bizalmasokat, mint Wolfgang Schäuble eddigi pénzügyminiszter és Thomas de Maizière belügyminiszter. Megtartotta viszont Peter Altmaiert a gazdasági minisztérium élén, és Ursula von der Leyent védelmi miniszterként. Őt tippelték korábban Merkel egyik lehetséges utódjának, de mára úgy tűnik, romlottak a pozíciói.
Ismét lehetőséget kapott viszont egy fiatalnak számító reménység. A CDU 46 éves alelnöke, Julia Klöckner kapja a mezőgazdasági minisztériumot. Klöckner a pártban népszerű, még ha pozíciói az elmúlt időben meg is gyengültek, miután a CDU Rajna-vidéki tartományi elnökeként sem 2011-ben, sem 2016-ban nem tudta legyőzni az ott kormányzó szociáldemokratákat. Klöckner Merkel hűséges társa, de a menekültválság egyes következményei őt is felpaprikázták. 2015-ben egy Németországban élő imámmal találkozott, de az nem volt hajlandó kezet fogni vele mint nővel. Klöckner ezután mondta azt, hogy nem a liberális Németországnak kell megváltoznia, hanem néhány menekültnek.
Más pártokban is zajlik a fiatalítás. Merkelék testvérpártját, a bajor Keresztényszociális Uniót (CSU) is felrázta az elmúlt hónapokban kialakult helyzet. Horst Seehofer, a CSU elnökének is meggyengült a pozíciója Bajorországban a szeptemberi választás csúfos eredménye után, ezért ugyan felfelé bukva belügyminiszter lesz, de a tartományi kormányfői posztot át fogja adni pártbeli ellenfelének, az extravagáns, de keményvonalas Markus Södernek.
Nem csak a jobboldalon tűntek fel már távolabbra tekintő arcok.
A várható nagykoalíciós partner SPD-n belül Martin Schulz végül nem lett külügyminiszter, de pártelnök sem maradt, helyét Andrea Nahles vette át. A 47 éves politikus korábban munkaügyi miniszter volt Merkel kabinetjében. A Schulzot megelőző Sigmar Gabriel renoméja sem éppen a legjobb, az SPD is új vezetéstől várja katasztrofális támogatottságának feltornázását. A Telegraph szerint többen azt tippelik, hogy Olaf Scholz hamburgi polgármester lehet a másik erős emberük. Akár pénzügyminiszter, és alkancellár is lehet belőle, vagyis ő lenne a második legerősebb politikus Merkel után a kabinetben.