Ugyan hétfőre látszólagos kompromisszum alakult ki menekültügyben Angela Merkel kancellár és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) között, a német politikai válságnak még nincs vége. Németországban a menekültválság elmúlt három éve alatt sem sikerült ellenőrizhetővé tenni a határokat, továbbra is befogadnak mindenkit, és átlagosan havonta száz olyan embert fognak el az országban, akit egyszer már kiutasítottak. Merkel európai megoldást keres, a CSU szeme előtt a bajor tartományi választások lebegnek. A válságot két hétre elnapolták az uniós csúcsig.
Még nincs száz napja, hogy nagy nehezen megalakult Angela Merkel negyedik kormánya Németországban, de rögtön itt egy újabb politikai válság, ami ha nem is Merkel, de Merkel nagykoalíciós kormányának bukásához vezethet.
A mostani feszült helyzetet két dolog okozza:
Lassan harmadik éve, hogy a menekültválság elérte Európát, és legerősebben Németországot sújtotta. Azóta sem sikerült se európai, se helyi szinten megoldást találni arra, hogyan lehet megakadályozni az újabb menekülthullámot, hogyan lehet szabályozottabbá tenni a befogadást és hogyan lehet elküldeni Európából az illegális bevándorlókat.
Az alapvető probléma az, hogy Németország 2015 óta ugyan már legalább másfél millió menekültet befogadott, a beáramlás továbbra sem állt le. Németország továbbra is mágnesként vonzza az Európába érkező menekülteket és bevándorlókat, és a belépés az országba továbbra sem ütközik különösebb akadályokba. Továbbra is érvényes ugyanis a korábbi belügyminiszter, Thomas de Maizière szóbeli utasítása, amely szerint aki menedékkérelmet nyújt be, azt mindenféle útiokmány nélkül be kell engedni a határon.
A Bild azt írja: Bajorország 90 határátkelője közül csak hármat ellenőriz rendszeresen a német rendőrség. A cseh és a lengyel határon nem is tartanak fent állandó ellenőrzőpontokat, csak az autópályákon állítanak meg szúrópróbaszerűen járműveket. Aki fennakad, és nem lenne jogosult belépésre, az is bent van már Németországban, technikailag nem is tudják megakadályozni bejutását az országba, de az is igaz, hogy Németország 3760 kilométernyi határának teljes ellenőrzésére nincs elég ember és technika.
Sok olyan menekült végcélja Németország, akik más EU-s országokban, Spanyolországban, Olaszországban vagy Görögországban már elvileg menekültstátuszt és védelmet kaptak. Az uniós ujjlenyomat-nyilvántartó adatbázis (Eurodac) adatai szerint 2017-ben 48 ezer olyan menekült érkezett illegálisan Németországba, akik közül 26 ezret már Olaszországban, 18 ezret Görögországban, 2000-et pedig Magyarországon regisztráltak menekültként. Idén június közepéig 18 ezer ilyen ember érkezett az országba.
Nem működik az érkezők szűrése sem, mutatják az adatok. Az EU-ban tavaly 439 ezer ember belépését utasították vissza. Ebből 203 ezret Spanyolországban, 14 ezret Nagy-Britanniában, 38 ezret Lengyelországban, 14 ezret Magyarországon, és mindössze 4250-et Németországban. Emellett a már egyértelműen menedékre nem jogosultak kiutasítása és visszatoloncolása is rendkívül vontatottan halad, és átlagosan havi 100 olyan ember akad fenn a német hatóságok hálóján, akit egyszer már kiutasítottak Németországból, és visszaszállítottak például Olaszországba.
"Nem akarunk olyan helyzetbe kerülni, mint Európa a bevándorlók miatt" - írta hétfőn Twitter-bejegyzésében Donald Trump amerikai elnök, aki szerint "a német nép a vezetői ellen fordult". Az amerikai elnök szerint a migránskérdés "megrázkódtatja a már amúgy is erőtlen berlini koalíciót". Donald Trump leszögezte: "Németországban növekszik a bűnözés. Nagy hibát követtek el mindenütt Európában azzal, hogy emberek millióit engedték be, akik erőteljesen és erőszakosan megváltoztatják kultúrájukat". Az elnök, többes számban fogalmazva, hozzátette: "nem akarjuk", hogy ami a bevándorlás miatt Európában történik, "megtörténjék nálunk is". Az elnök nem először bírálja egyes európai országok menekültpolitikáját, már a 2016-os elnökválasztási kampánya során is többször ostorozta ezt. Trump többször is bírálta Angela Merkel kancellár menekültpolitikáját.
Bajorországot a később bemutatott politikai okokon kívül azért is foglalkoztatja ez a kérdés, mert ők saját bőrükön tapasztalhatták meg a 2015-ös menekültválság hatását. Nagyrészt a müncheni pályaudvarra futottak be a Budapestről érkező menekültvonatok, hozzájuk érkeztek az osztrák határon átkelő emberek is. A helyzet kezelését egészen másképpen képzeli el Angela Merkel német kancellár és a belügyminiszteri poszton álló Horst Seehofer.
Önálló cselekvés vagy közös megoldás? Jól mutatja mennyire másként fogja fel Merkel és a CSU a válság kezelését. A menekültválság megmutatta, hogy itt nem egymástól elszigetelt országok problémájáról van szó. Az egyik ország döntése komoly hatással van a többi tagállamra. Amikor Magyarország kerítést épített, megváltoztatta a menekültútvonalat, és a krízis azonnal jelentkezett Horvátországban és Szlovéniában. Ha Németország most lezárná határait, az osztrákokkal szúrna ki. Ha ezt látnák a görögök vagy az olaszok, inkább nem regisztrálnák a menekültek egy részét, hogy azok nem maradjanak náluk, és továbbengedhessék őket Németországba vagy Ausztriába, és így tovább.
A menekültügy tehát továbbra is megoldásra vár, de a CSU mostani ultimátumszerű lépésének politikai okai is vannak. A Keresztényszociális Unió (CSU) Európai szinten is unikumnak számít, miután csak Bajorországban működik, csak ott indul a választásokon, és a második világháború óta kormányozza Németország egyik legerősebb tartományát, a Bajor Szabadállamot. A CSU szövetségi szinten a Kereszténydemokrata Unió (CDU) testvérpártjaként működik. Az uniópártoknak (CDU/CSU) a 709 fős Bundestagban 246 mandátuma van, ebből 46 a CSU-é. Ehhez jön a 153 szociáldemokrata képviselő, az ő támogatásukkal alakulhatott meg Merkel újabb nagykoalíciós kormánya.
A CSU szinte mindig abszolút többséget ért el saját tartományában, a menekültválság azonban őket is alaposan megtépázta. Az előző kormánykoalíció részeként valamennyire illeszkedniük kellett Merkel liberális menekültpolitikájához, még ha 2015 óta folyamatosan bírálták is ezért a kancellárt. A másik oldalon viszont felerősödött a nyíltan bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt, akihez a CSU szavazóinak egy része is elpártolt. Így lehetett az, hogy a 2017-es választáson a CSU történelme legrosszabb eredményét érte el a szavazatok 38 százalékával (sok párt persze ma is örülne ennek).
Októberben tartományi választásokat tartanak Bajorországban: a CSU most mindent megragad, hogy visszaszerezze abszolút többségét. Mindössze négy hónap van a CSU számára sorsdöntő tartományi választásokig, és a nyáron még mindenki elmegy szabadságra, úgyhogy ennek is tulajdonítható a karakteres, sőt ultimátumszerű fellépés menekültügyben.
A múlt héten kiéleződött a politikai vitában Host Seehofer bejelentette: ő nem akarja a koalíció bukását, de itt az ideje, hogy végre fordulat történjen a menekültpolitikában. Ha nem sikerül megegyezésre jutni, ez akár elvezethet ahhoz is, hogy a CSU kilép a kormánykoalícióból, és elveszik Merkel többsége.
Hétfőre egyfajta kompromisszum körvonalazódott Merkel és a CSU között, amit a bajor keresztényszociálisok egy faramuci megoldással érvényesítenek. Úgy döntöttek, hogy azonnal el kell rendelni a szigorítást a német határon, de ennek végrehajtását két hétre felfüggesztik. Így adnak türelmi időt Merkelnek arra, hogy a június 28-29-i EU-csúcson egyeztessen a többi országgal a német határon visszafordítandó emberek átvételéről.
Nagy kérdés persze, milyen esélyei vannak Merkelnek arra, hogy tető alá hozzon valamilyen új megegyezést menekültügyben. Főleg azután, hogy az új olasz kormány a CSU-hoz hasonló, ultimátumszerű lépést tett: elegük lett abból, hogy rájuk hárul az Európába érkező menekültek ellátásának terhe, ezért nem fogadnak be több menekülthajót a kikötőikbe , amíg nem lesz valamilyen épkézláb európai megoldás, azaz a többi állam nem vállal nagyobb részt a válság kezelésében. Német lapok szerint Merkel Franciaország mellett leginkább Spanyolország, a migráció ügyében szintén bekeményítő Ausztria és Bulgária támogatására számíthat leginkább, és ha uniós egyetértés nem is lesz, kétoldalú megállapodásokkal enyhíthetnek a helyzeten.
Mi lesz, ha ez nem sikerül? - kérdezték hétfőn Angela Merkelt, aki erre is úgy válaszolt, mint a hasonló kérdésekre: az ilyen "ha és amennyiben" kérdéseknek nincs semmi értelme. Ha az ultimátum lejártával Seehofer önálló lépésre szánja el magát, Merkel menesztheti a kormányból, ami miatt a CSU kiléphet a kormánykoalícióból. A CDU és a CSU között szakítás utoljára 1976 novemberében történt, de az is csak néhány hétig tartott. Ha ez ismét megtörténne, az még nem jelentené Merkel végét. A Zöldek, akikkel tavaly ősszel koalíciós tárgyalásokat folytatott, de a liberálisok miatt ezek végül elakadtak, akár meg is menthetnénk. Mindez jól mutatja, hogy a CSU ugyan keménykedik, de a folyamatot nem gondolták végig.
Borítókép: Németországba készülő menekültek Athénban 2017 szeptemberében. Fotó: Louisa Giuliamaki / AFP.