Az előírt 2 százaléktól is messze van a NATO-tagok elsöprő többsége, Donald Trump ugyanakkor már GDP arányosan a védelmi kiadások négy százalékát írná elő – derült ki a brüsszeli NATO-csúcs szerdai sajtótájékoztatóján. A NATO-főtitkára azonban közölte: a szervezet továbbra is a két százalékos cél elérésére koncentrál, 2024-re. Jens Stoltenberg azonban újságírói kérdésre nem cáfolta, hogy az amerikai elnök valóban előállt a négy százalékos felvetéssel – írta a Guardian.
A két százalékot jelenleg az Egyesült Államok (3,6 százalék), Görögország (2,4 százalék, bár ebben benne van a görög gazdaság bezuhanása is), Nagy-Britannia (2,2 százalék) és Észtország (2,1 százalék) haladja meg – Lettország, Litvánia és Románia és Lengyelország pedig már jövőre teljesítheti a 2 százalékot. Németország 1,2 százalékon áll, Magyarország 1,1 százalékon.
„A védelmi kiadások növelése modern és hatékony védelmet biztosít, ez erősebb Európát jelent, ami jó Amerika számára is” - idézte az MTI a NATO főtitkárát.
Stoltenberg elmondta, hogy a NATO-tagországok állam- és kormányfői szerdán megállapodtak a szövetség parancsnoki struktúrájának megerősítéséről, amely hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleginél rövidebb idő alatt legyen megvalósítható a csapatok és katonai eszközök Észak-Amerika és Európa közötti utánpótlása és európai mozgathatósága. Hozzátette, a parancsnoki struktúra megerősítése révén az évtized végén szükség esetén 30 gépesített zászlóalj, 30 repülőszázad és 30 csatahajó 30 napon belül vagy akár ennél rövidebb idő alatt bevethető lesz az eddig 90 napos határidő helyett.
Szijjártó Péter elmondta a csúcs szünetében, hogy Magyarország haderőreformja is a NATO védelmi képességeinek megerősítését és a két százalékos védelmi kiadás elérését célozza. Ehhez kapcsolódik a százmilliárd forintos helikopter-bevásárlás is.
Stoltenberg a sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a katonai szövetségnek a hibrid háborúk megjelenésével is számolnia kell, ahol nem a hagyományos erők viszik a fő szerepet, sokkal inkább a kibertámadások. Ezért ezekre is fel kell készülni. (Igaz, ez bonyolultabbá teszi majd a számításokat, hogy mi is tekinthető védelmi kiadásnak, így jócskán lehet majd vita arról, hogy a tagországok védelmi kiadásai elérik-e majd a GDP két százalékot.) A főtitkár azonban jó hírnek nevezte, hogy a tagok elszántak a kiadások növelésében és – részben Trumpnak igazat adva – kijelentett, fontos a terhek egyenletesebb elosztása.
A csúcs alatt kétoldalú megbeszélései is voltak Trumpnak. A jelentések szerint a francia elnökkel találta meg igazán a közös hangot, az ő megbeszélésük hangulata egészen más volt, mint amilyen Trump és a német kancelláré. Angela Merkel azt hallhatta az amerikai elnöktől, hogy Németország az oroszok ellenőrzése alatt áll, mert gázigényét elsősorban Oroszországból fedezi, így milliárdokat fizet Moszkvának, miközben a főként az Egyesült Államok ráfordításaiból fenntartott NATO Oroszország ellen is védelmet nyújt a németeknek.
Macronnal ellenben már a francia elnök washingtoni útján is árulkodó volt a testbeszéd, bár ez nem jelenti, hogy Trumpnak sikerült volna megosztani az EU megerősítésében egyetértő Párizst és Berlint.