A Donald Trump által a rettentő fontos társadalmi-politikai ügyekben a végső szót kimondó legfelsőbb bíróságba jelölt Brett Kavanaugh bíró megválasztásának folyamata teljesen új szintre emelkedett az elmúlt hetekben, miután több nő is évtizedekkel ezelőtti szexuális zaklatással vádolta meg. Kavanaugh mindent tagadott, és politikai indíttatású lejárató kampányról beszélt.
Az ügy végletesen megosztja az USA-t, azonban azon túl, hogy ki kinek hisz, az elmúlt hetek új lendületet adtak a #metoo-mozgalomnak is, és a Kavanaugh-t elsőként megvádoló nő, valamint a bíró csütörtöki szenátusi bizottsági meghallgatása után rengeteg nő állt elő saját zaklatásának történetével.
A drámai meghallgatás után a bizottságban pártvonalak mentén pénteken 11-10 arányban megszavazták Kavanaugh támogatását, ezzel továbbküldték a jelöltet a teljes szenátus elé. Ugyanakkor újabb fordulat is jött, az egyik hezitáló republikánus szenátor azzal a feltétellel támogatta Kavanaugh-t a bizottságban, hogy egy rövid FBI-vizsgálat is indul az ügyben.
Ezzel bizonytalan, hogy mikor tudnak végszavazást tartani a szenátusban a jelöltről, hiszen csak szűk többségük van a republikánusoknak.
Trump viszont teljes mellszélességgel kiállt jelöltje mellett.
Az összesen kilenc tagú, élethosszig kinevezett legfelsőbb bíróság az USA politikai, kulturális és gazdasági karakterét meghatározó legfontosabb ügyeiben mondhatja ki a végső szót, kvázi alkotmánybíróságként működik. A testület döntései a precedensjog miatt jogszabályként hatnak, és évtizedekre meghatározzák az Egyesült Államok társadalmi berendezkedésének jogi kereteit. A legfelsőbb bíróság jelentőségéről itt írtunk bővebben>>>
A testületben több fontos döntésben is a mérleg nyelvét jelentő Anthony Kennedy bíró júniusban jelentette be, hogy visszavonul, így Donald Trump jelölhette ki utódját. Trump egyik jelöltjét, Neil Gorsuch-ot már megszavazták 2017-ben a legfelsőbb bíróság üresen álló posztjára, akkor viszont konzervatív bíró került konzervatív helyére, így a kicentizett erőviszonyok alapvetően nem változtak. Kennedy visszavonulásával azonban
a republikánusoknak esélyük kínálkozott akár hosszú évekre konzervatív irányba fordítani a testületet.
Trump az 53 éves Brett Kavanaugh-t jelölte, aki a washingtoni fellebbviteli bíróság tagja, és konzervatív felfogása közismert, többek között a törvény betű szerinti betartását ígérte. Szövetségi ügyészként benne volt annak a Keneth Starr-nak a csapatában, aki különleges ügyészként a 90-es években a Bill Clinton elleni vizsgálatot vezette. Kavanaugh később jogi tanácsadó volt George W. Bush alatt a Fehér Házban, mielőtt a főváros fellebbviteli bíróságára került.
A demokraták nyilvánvalóvá tették, hogy ellenzik Kavanaugh jelöltségét, azonban valójában nem sok lehetőségük volt megakadályozni az elfogadását a republikánusok szenátusi többsége mellett. A felfokozott hangulatban már Kavanaugh meghallgatása alatt is voltak tüntetések, bekiabálások, de még szeptember elején is szinte biztosnak tűnt, hogy Trump jelöltje hamarosan beül a legfelsőbb bíróságba.
Két hete azonban előállt Christine Blasey Ford, aki azzal vádolta meg Kavanaugh-t, hogy
még több mint harminc évvel ezelőtt egy buliban megpróbálta megerőszakolni.
Ford első kiállása után egy Deborah Ramirez nevű nő is azt állította, hogy Kavanaugh 35 éve az arcába nyomta a nemiszervét egy egyetemi bulin. Jelentkezett egy harmadik nő, Julie Swetnick is, aki azt mondta, hogy szemtanúja volt, amint a 80-as évek elején Kavanaugh és egy barátja bulikban részeg nőkkel erőszakoskodott. Trump és a republikánus vezetők is kiálltak Kavanaugh mellett, aki mindent tagadott, szerinte lejárató kampány indult ellene, amivel az elnököt is támadják.
Az egész Amerikát lázban tartó és megosztó ügy csütörtökön a szenátus igazságügyi bizottságában tartott, sokak által történelminek nevezett meghallgatásban csúcsosodott ki. Eredetileg szeptember 20-án szavaztak volna a bizottságban a főbírójelöltről, de ezt Ford és Kavanaugh meghallgatása miatt péntekre halasztották. A maratoni, kilenc órán át tartó meghallgatások végén továbbra is Ford szava állt szemben Kavanaugh-éval, de a két vallomásnak óriási hatása volt, hiszen
rengetegen követték élőben a tévében, az interneten, és különböző csatornákon az egészet.
Fordot demokrata szenátorok kérdezték öt-öt percben, míg a republikánusok helyett egy szexuális bűncselekményekre szakosodott ügyész tett fel kérdéseket neki. A többször is megrendülten, de nagyon határozottan beszélő Ford részletesen beszélt arról, hogy még középiskolás korukban Kavanaugh egy buliban egy barátjával együtt rátámadt, és amíg a másik férfi az ajtót figyelte, Kavanaugh az ágyra lökte az egyik szobában, betapasztotta a száját, és megpróbálta levenni róla a ruhát. 100 százalékig biztosnak nevezte, hogy Kavanaugh volt a támadója. Azt mondta, hogy pontosan emlékszik a lépcsőre, az ágyra, Kavanaugh és a barátja nevetésére, de a pontos időpontra nem. Arról is beszélt, hogy az eset miatt klausztrofóbiás tünetei lettek, gyakran esett pánikba, poszttraumás stressz lépett fel nála. Mint mondta, nem akart a nyilvánosság elé állni, de kötelességének tartotta, hogy tanúskodjon.
A Ford után következő Kavanaugh a korábbi visszafogott interjúihoz képest sokkal érzelmesebb, és hevesebb volt, miközben mindent nagyon határozottan tagadott, és ártatlannak vallotta magát. Megismételte, hogy nem tudja, erőszakoskodott-e valaki Forddal, de az 100 százalék, hogy nem ő volt. Nem Fordot, hanem a demokratákat vádolta, szerinte összehangolt támadás indult ellene, amivel a jó hírnevét és családját is tönkretették. A jelöltségéről szóló szavazási folyamatot nemzeti szégyennek nevezte. Több demokrata szenátorral is vitázott, és Clintonék bosszújáról is beszélt, miközben kitartott amellett, hogy semmiképpen sem fog visszalépni.
A felszólaló demokrata szenátorok méltatták Ford bátorságát, és hősiességét, és többször is kihangsúlyozták, hogy hitelesnek tartották az általa elmondottakat, míg a Kavanaugh meghallgatása alatt már kérdező republikánus szenátorok a főbírójelölttel voltak együttérzőek, és hitelesnek nevezték a vallomását. A bizottság republikánus elnöke, Chuck Grassley mindkét vallomást őszintének tartotta, de azt mondta, hogy Ford elmondását nem erősítették meg olyanok, akik elvileg ott voltak a 80-as évekbeli buliban a helyszínen, ezért szerinte nincs akadálya a főbírójelölt tovább engedésének.
A demokraták azt hangsúlyozták a meghallgatás után is, hogy FBI-vizsgálatnak kellene indulnia az ügyben, és annak a végéig szerintük nem szabadna szavazni Kavanaugh-ról. A republikánusok viszont Lindsey Graham szenátorral az élen azzal vádolták a demokratákat, hogy csak megpróbálják elhúzni a folyamatot a november 4-i félidős kongresszusi választásig, és azt remélik, hogy ott többséget szerezve megakaszthatják Trump jelöltjét.
Donald Trump a meghallgatás végén a Twitteren állt ki a „teljesen hamis" vádakkal illetett, megsemmisítésre ítélt jelölt „erőteljes, őszinte és lebilincselő" vallomása mellett, és a szenátust arra buzdította, hogy azonnal szavazzák meg őt:
Kavanaugh bíró megmutatta Amerikának, miért pont őt jelöltem.
A magyar propagandamédiát megihlető trumpista honlap, a Breitbart már főcímeiben hirdeti azt, hogy KAVANAUGH TISZTÁRA MOSTA A NEVÉT, meg ÉLETE BESZÉDÉT TARTOTTA, ezzel szemben Ford semmilyen bizonyítékkal nem állt elő. A republikánus mainstream számára a Breitbartnál sokkal fontosabb Fox News véleménycikke a „szégyenletesen taktikázó" demokratákat vádolja azzal, hogy lejáratták a főbírói kinevezést, egyszerre hurcolták meg Fordot és Kavanaugh-t. A Wall Street Journal szerkesztőségi álláspontja is mindkét vallomást őszintének minősítette, de Ford vallomásából hiányolta a meggyőző bizonyítékokat – konklúzióként a befolyásos üzleti lap is a demokratákat, elsősorban a bizottsági alelnök Dianne Feinstein szenátort hibáztatta, aki
hat héten keresztül tartotta vissza Ford beszámolóját – valószínűleg pontosan egy ilyen meghallgatási cirkusz kedvéért.
A liberális oldalhoz sorolt lapok közül a Vox kiemelte, hogy a meghallgatás hangneme sokkal udvariasabb volt, mint 1991-ben egy akkor szavazásra bocsátott főbírójelöltet megvádoló Anita Hill esetében, de ezúttal is „egy férfié volt az utolsó szó". A Slate véleménycikke a főbírójelölt meghallgatásának elitista-összekacsintós motívumait emelte ki:
Kavanaugh úgy viselkedett, mint egy tinédzser, aki tudja, hogy hamarosan véget ér a szülői vagy az osztályfőnöki megleckéztetése, és még pár percig hajlandó meghúzni magát, mert rájött, hogy a pedigréje kizárja a komolyabb büntetést.
A New York Times szerkesztőségi cikke Ford vallomását „megsemmisítő erejűnek" nevezi, Kavanaugh-val kapcsolatban viszont azt emeli ki, hogy aggasztó volt látni a nemzet egyik leendő főbírójától a dühkitöréseket, a demokrata szenátorok elleni személyeskedő kirohanásokat, de ennél is nagyobb problémának tartja a tartalmi ellentmondásokat – különösen az eszméletvesztésig tartó ivás tagadását, melyről pedig az elmúlt hetekben több szemtanú is beszámolt. A lap a szavazás elhalasztását és az ügy minden tanúra kiterjedő nyomozását követeli.
27 évvel ezelőtt is állt a szenátus igazságügyi bizottsága előtt egy főbírójelölt szexuális zaklatása miatt panaszt tévő nő. Azonban az idősebb Bush által jelölt Clarence Thomasszal szemben a csupa fehér férfiból álló bizottság nem akarta, hogy úgy tűnjön, esetleg egy magas pozícióba érő fekete főbírójelölttel szemben faji megkülönböztetéssel vádolhassák. A szenátusi támogatása egy pillanatig sem volt veszélyben, viszont a bizottság nagy egységben igyekezett minél megalázóbb kérdésekkel zavarba hozni az őt vádoló, egyébként szintén fekete jogtudóst, Anita Hillt.
Csütörtökön a bizottság republikánus fele is egytől-egyig fehér férfiakból állt, de ők már egy női ügyészt bíztak meg Christine Blasey Ford kérdezésével. Demokrata oldalon ráadásul már négy nő is ült, akik teljes mértékben támogatták őt. Ez nemcsak annak szólt, hogy szexuális zaklatás áldozataként jelent meg, hanem annak is, hogy a bizottság alelnöke, Dianne Feinstein időzítette és robbantotta az egész botrányt.
Ford vallomását már a szenátusi meghallgatás előtt is sokan a #metoo-mozgalom egyik legfontosabb mozzanataként értékelték. Szerintük ugyanis miközben Ford valószínűleg nem állt volna elő a saját molesztálásának történetével az évek óta tartó tabudöntő mozgalom – és persze a történetével előálló Feinstein szenátor köréből érkező politikai buzdítás – nélkül;
a rengeteg gyűlölet és fenyegetés ellenére történt kiállása további nők százezreinek, millióinak adhat ösztönzést az eltemetett traumák felfedéséhez.
És ez nem puszta spekuláció: a sok érzelemmel teli szenátusi meghallgatás után felizzottak a női bántalmazásokkal foglalkozó segélyvonalak, a Nemzeti Szexuális Bántalmazás Forródrót 147 százalékos növekedésről számolt be, de amióta Ford előjött azzal a váddal, hogy Kavanaugh megpróbálta őt megerőszakolni, azóta összességével 45 százalékkal több bejelentés érkezett a segélyszervezetekhez.
A médiában elég sokszor szokták elsütni, hogy „mérföldkőhöz érkeztünk", vagy hogy „fordulat következett be", de Ford beszéde után Amerikában tényleg valami megváltozott. A kvázi-közszolgálati adó, a C-SPAN műsorába betelefonált egy 76 éves, Missouri állambeli nő, és élő adásban mondta el, hogy másodikos korában szexuálisan molesztáltak. „Annyi fájdalom tört most elő bennem. Azt gondoltam, hogy túl vagyok rajta, de mégsem. Összezavarodsz, és nem érted, de soha nem fogod elfelejteni, ami történt veled."
És ha lehet ezt még fokozni, a poszt alatt tucatjával jönnek elő a hasonló évtizedeken át eltemetett vallomások.
A különféle crowdfunding oldalakon pedig 10 ezer adományozó már majdnem 500 ezer dollárt kalapozott össze Christine Blasey Fordnak az ügyvédi költségekre (a nő jogászai egyébként térítésmentesen vállalták képviseletét).
#WhyIDidntReport-tal új hashtag is indult, amivel arra utaltak, hogy Fordot hiteltelennek tartók közül sokan azt kérték számon a pszichológus professzoron, hogy miért nem jelentette a 80-as években az esetet. Nagyon sok nő állt elő, és kérte ki magának ezt a kérdést, vagy adott választ saját esete alapján. A modell Cara Delevingne, a Modern Familyben szereplő Sarah Hyland, és a #metoo-mozgalom indulásánál is kulcsfontosságú szerepet játszó Alyssa Milano is nyilatkozott.
A Kavanaugh-ügy arra is ráirányította az amerikai közvélemény figyelmét, mekkora kulturális szakadék választ el minket a nyolcvanas évektől. A Vox alapos cikkben járta körül, hogy a „nemi erőszak" akkoriban még valami olyasmit jelentett, hogy egy nőt egy sötét sikátorban lerohan egy idegen, nem azt, hogy valakit egyik ismerőse egy házibuliban akarata ellenére szexuális aktusra kényszerít.
Az áldozatoknak már az is nyelvi nehézséget okozott volna, hogy körülírják sérelmeiket.
A nyolcvanas évek tömegkultúrájában teljesen máshol húzták meg az elfogadható erőszak határát, az volt a képzet, hogy a merev részegre itatott lányok maguk is biztos akarják a szexet, és egy házibuliban megjelenő egyedülálló lány már eleve azt az üzenetet hordozta, hogy „szabad a pálya". Ezek ellen csak a feminizmus intézett kihívást azzal, hogy a nemi erőszakot kiterjesztette – erkölcsi és jogi értelemben egyaránt – minden olyan esetre, amikor nem áll fent mindkét fél teljes és a helyzet tudatában történt beleegyezése.
Miközben az egész ügy bizonyos szempontból túlmutat azon, hogy ki kit tart hitelesebbnek, és azon is, hogy Kavanaugh-t végül megválasztják-e a legfelsőbb bíróságba, a bizottsági szakasz lezárultával hamarosan végszavazás jöhet a jelöltről a szenátusban.
Felmérések alapján Kavanaugh a legnépszerűtlenebb főbírójelölt évtizedek óta, azonban a republikánusok és a republikánus szavazók régi álma, hogy konzervatív irányba billentsék át a legfelsőbb bíróságot. A politikai dilemmájuk az, hogy évtizedekre meghatározhatnák a testület arculatát, azonban a mostani helyzetben kockáztathatják a novemberi félidős választáson várható szereplésüket, ha sok női szavazót fordítanak szembe magukkal. A félidős választáson a demokratáknak van esélyük visszaszerezni a képviselőházat, de a FiveThirtyEight jóslása szerint a szenátusban sokkal kisebb valószínűséggel tudnának csak akár szűken fordítani.
A meghallgatások után az első kérdés az volt, hogyan alakul a pénteki szavazás az igazságügyi bizottságban, hiszen a Trumppal korábban többször összebalhézó, leköszönő Jeff Flake arizonai szenátor sokáig bizonytalannak mondta magát, de végül jelezte, hogy támogatni fogja Kavanaugh-t. Egyúttal viszont feltételt is szabott, a végszavazás előtt FBI-vizsgálatot szeretne. Ez mindenképpen részeredmény a demokratáknak, ezzel ugyanis elhúzódhat a végszavazás.
Kérdés, hogy a végszavazáson elegendő szavazat lenne-e Kavanaugh mellett. 51-en vannak a republikánusok, vagyis ha a demokraták összezárnak, akkor csak egyetlen szenátort veszíthetnek el, ebben az esetben szavazati egyenlőség miatt Mike Pence alelnök szava döntene. „Republikánus kollégáimnak üzenem, ha nemmel szavaznak, akkor a legalantasabb dolgot legitimálják, amit a politikában eltöltött időm alatt láttam" – fokozta a nyomást a bizonytalanokon Lindsey Graham már a meghallgatáson.
A meghallgatások előtt négy olyan szenátor is volt, aki bizonytalannak tűnt, Bob Corker már bejelentette, hogy támogatni fogja Kavanaugh-t, mert ugyan megindítónak nevezte Ford vallomását, de szerinte mások nem erősítették meg az általa elmondottakat. A novemberben újraválasztásért induló alaszkai Lisa Murkowski és a maine-i Susan Collins szenátor szavazatai ugyanakkor lógnak a levegőben, és így most már Flake szavazata is bizonytalan.
Valójában a demokraták esetében sem teljesen egyértelmű a helyzet. Tíz olyan demokrata szenátor is van, akik alapvetően republikánusok felé húzó államban indulnak újra novemberben, közülük hárman is megszavazták Trump előző főbírójelöltjét, Neil Gorsuch-ot. A szexuális zaklatásos vádak után többen is bejelentették, hogy FBI-vizsgálat nélkül nem szavaznák meg Kavanaugh-t, de a Vox szerint öten is bizonytalanok maradtak a meghallgatások után.
Végül a Republikánus Párt úgy határozott, hogy támogatják az FBI-vizsgálatot az ügyben, hiába húzódik el emiatt a végszavazás. Ennek megfelelően
Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi vezetője a vizsgálat lezárulása után ír ki szavazást a teljes szenátusban.
Magyar idő szerint péntek este Donald Trump is megszólalt: elfogadta a pártja akaratát, elrendelte az FBI-vizsgálatot, de egyúttal meg is sürgette a szövetségi hatóságot. Arra utasította az FBI-t, hogy egy héten belül zárják le a nyomozást.
Borítókép: Brett Kavanaugh a szenátusi bizottsági meghallgatáson. Fotó: Win McNamee / Getty Images Hungary.