Kijev nem akarja asszimilálni a kárpátaljai magyarokat, éppen azért szeretné javítani az ukránnyelv-ismeretüket, hogy megmaradhassanak magyarként - nyilatkozta az ukrán külügyminiszter az M1 aktuális csatornának.

Pavlo Klimkin az interjúban azt mondta, hogy a vitatott nyelvtörvény az ukrán nyelvet támogatja, úgy, hogy nem szól bele a kisebbségek nyelvhasználatába. Hozzátette, hogy Kijev a magyar nyelvű oktatást sem akarja teljes mértékben ukránra változtatni, csupán a történelem, a földrajz és a jogi ismeretek tanításának nyelvét, vagyis - mint fogalmazott - csak azokat a tárgyakat, amelyek szükségesek Ukrajna ismeretéhez és a helyben boldoguláshoz. A miniszter biztos abban, hogy az oktatási törvénnyel kapcsolatban megegyezés születik, ugyanakkor szerinte a magyar közösség tudatosan gerjeszti a félelmet az oktatással összefüggésben.

Provokációnak minősítette, hogy Magyar Levente külügyi államtitkár halállistának nevezte a magyar állampolgárságú kárpátaljaiak adatait közzétevő Mirotvorec honlap összeírását. A magyarokat mindez nem fenyegeti, az oldalt ráadásul egyik ukrán állami szerv sem támogatja, a kikerült adatok az oroszoktól is származhattak. Az oldal blokkolására nem lát lehetőséget, mivel ezt csak külföldi fizikai vagy jogi személyekkel lehet megtenni. Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének ugyanakkor azt javasolta, hogy mint ukrán parlamenti képviselő forduljon bírósághoz az ügyben.

Pavlo Klimkin elítélte az ukrán parlament honlapjára kikerült indítványt, amely a kettős állampolgárságú kárpátaljai magyarok kitoloncolását említi. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kettős állampolgárság ellenkezik az ukrán törvényekkel, annak intézményét az ország törvényei nem ismerik el.

A miniszter közölte egyúttal, hogy a Beregszászra telepítendő ukrán katonák a szolgálati idejük végeztével elhagyják a várost, annak etnikai összetételét ezért nem módosítják. Az intézkedés a szovjet időkből származó védelmi rendszer átalakításához kapcsolódik, a kialakult helyzethez nincs köze, Magyarországot nem veszélyezteti. Magyar Levente pár napja azt mondta erről, hogy a katonai támaszpont létrehozása aggodalomra ad okot, szerinte nyilvánvalóvá vált, hogy az ukrán hatalom a végletekig hajlandó elmenni a két ország közötti feszültség szításában.

Mint Klimkin elmondta, a kijevi külügyminisztériumnak nincs befolyása arra, hogy Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat nyilvántartásai alapján az ukrán határon átkelőket akár több órára is megállíthatják. Feltartóztatni csak az állambiztonság fenyegetőit lehet, de szerinte az ilyen emberek listáját minimalizálni kell.

Pavlo Klimkin kijelentette, hogy a kárpátaljai magyaroknak Ukrajnában kell otthon lenniük, Ukrajna uniós és euroatlanti integrációja pedig Magyarország számára is fontos.

A megegyezés érdekében viszont a magyar félnek meg kell gondolnia, hogy milyen kijelentéseket tesz.