Az új brazil elnök beváltotta kampányígéretét, és utat nyitott az esőerdők kivágásának. Jair Bolsonaro hozzájárult, hogy a mezőgazdasági minisztérium döntsön a bennszülöttek földjeinek ügyében.
A mezőgazdasági minisztérium hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a befolyásos brazil agráriparral, azaz a döntés tulajdonképpen hozzájárulás az eddig védett erdők elpusztításához.
A szélsőjobbos Bolsonaro gazdasági akadálynak nevezte az esőerdők jogszabályi védelmét, és jelezte: támogatja, hogy kereskedelmi tevékenységbe fogjanak a bennszülöttek földjein, amit eddig törvény tiltott.
Bolsonaro elképzelései ellen akkor több jogvédő csoport tiltakozott. A bíráló hangok szerint a rezervátumok megnyitása az őshonos kultúra pusztulásával járna. Környezetvédők Amazónia utolsó védelmezőiként tekintenek a bennszülöttekre.
Az Amazonas-medencében található összefüggő erdőségek állítják elő a légkörben található oxigén 20 százalékát. A területet - amelynek 60 százaléka Brazíliához tartozik - a bolygó tüdejének is hívják.
2017 augusztusa és 2018 júliusa között egymillió focipályányi erdőt vágtak ki Brazíliában a hivatalos adatok szerint. A latin-amerikai országban 2004 és 2012 között jóval kevesebb erdőt vágtak ki a kormányzati szigorításoknak köszönhetően.
Jair Bolsonaro azt is megerősítette Mike Pompeo amerikai külügyminiszternek, hogy országa kilép az ENSZ migrációs megállapodásából. Az ENSZ globális migrációs csomagját a világszervezet 152 tagállama ratifikálta a múlt hónapban az ENSZ közgyűlésén, köztük az akkor még Michel Temer elnök által kormányzott Brazília is.
A globális migrációs csomag elfogadását elutasító országok egyike volt az Egyesült Államok, amelynek kormánya azzal érvelt, hogy a megállapodás olyan szabályokat vezet vagy vezetne be, amelyek befolyásolhatják szuverenitását. Bolsonaro ugyanezekre az okokra hivatkozva akarja kivonni Brazíliát az egyezményből.
Az EFE a brazil elnöki hivatal meg nem nevezett forrásaira hivatkozva beszámolt továbbá arról, hogy Pompeóval való találkozóján Bolsonaro aggodalmának adott hangot a venezuelai helyzettel kapcsolatosan.
Az amerikai külügyminiszter ezzel kapcsolatosan azt mondta Bolsonarónak: az Egyesült Államok és Brazília osztozik azon az "őszinte vágyon", hogy "visszatérjen a demokrácia Kubába, Nicaraguába és Venezuelába", azokba az országokba, "ahol az emberek nehézségekbe ütköznek, ha ki akarják fejezni véleményüket". Beszéltek továbbá ezen országok népeinek támogatásáról, valamint "a demokratikus kormányzás és az emberi jogok érvényesülésének helyreállításáról".
Pompeo elmondta, hogy szó esett "a Venezuelából származó fenyegetésekről is". Arról azonban nem közölt részleteket az amerikai külügyminiszter, hogy Washington hogyan tervez fellépni a venezuelai, kubai és nicaraguai demokratikus változások érdekében. Pompeo nem reagált arra az újságírói kérdésre sem, amely azt firtatta, hogy a katonai beavatkozás lehetséges opció-e.
Az amerikai diplomácia vezetője szerint Bolsonaro január 1-jei hatalomra jutása egy új időszak kezdetét jelenti Brazíliában, ami "lehetőséget kínál arra, hogy mindkét ország együttesen léphessen fel az autoriter kormányokkal szemben".
Az Egyesült Államok reméli, hogy az új brazil kormány támogatni fogja az amerikai megközelítést a venezeulai politikai és gazdasági válság megoldására irányulóan - jelentette ki Pompeo.
Bolsonarot, aki korábban a hadseregben szolgált, kedden iktatták behivatalába. Beiktatási beszédében a brazil elnök azt ígérte, hogy "helyreállítja a rendet" országában, harcolni fog a bűnözés, a korrupció és a baloldali ideológia ellen.
Bolsonaro nem csak a természet pusztításának támogatásával vívott ki globális ellenszenvet,de rasszista és homofób kijelentései is sokakat megbotránkoztattak. 1999-ben például kijelentette, hogy az akkori elnököt, Fernando Henrique Cardosót meg kellene ölni, a menekülteket söpredéknek tartja, a homoszexualitásról alkotott véleményéről mi sem tanúskodik legjobban, mint az a kijelentése, miszerint
ha a fia meleg lenne, nem bánná, ha egy autóbalesetben meghalna.
Európából egyedül Orbán Viktor ment el a beiktatási ceremóniájára. Itt a magyar miniszterelnök meghívta Bolsonarot, aki el is fogadta az invitációt.
A CNN megjegyzi, hogy a brazil elnök nemcsak a diktátor Pinochet és Trump, hanem Orbán Viktor nagy tisztelője. Kampányában a Fidesz populista szlogenjei és mesterségesen kreált ellenségképei is visszaköszönnek: Bolsonaro is a migrációt tartja az egyik legégetőbb problémának; Orbánhoz hasonlóan igyekszik marginalizálni a kisebbségeket; a házasság intézményét csak egy férfi és egy nő között hajlandó elismerni; az országa ellenzékét posztkommunista erkölcsi hulláknak tartja; a médiát pedig ellenségként kezeli.