Volodimir Zelenszkij humorista közel kétszer annyi szavazatot szerzett az ukrajnai elnökválasztás első fordulójában, mint Petro Porosenko hivatalban lévő államfő - közölte a voksok negyven százalékának összeszámlálása alapján az MTI az UNIAN hírügynökségre hivatkozva.
A testület közlése szerint Zelenszkij a szavazatok 30,2 százalékát gyűjtötte össze, Porosenkóra a résztvevők 16,7 százaléka adta voksát.
A harmadik helyen Julija Timosanko, a Haza (Batykivscsina) párt jelöltje, volt miniszterelnök végzett a szavazatok 13,1 százalékával.
A negyedik pedig Jurij Bojko ellenzéki jelölt lett 11,5 százalékkal.
A többi jelölt hét százaléknál kevesebb szavazatot kapott. A második fordulóban Zelenszkij és Porosenko méri össze erejét.
Petro Porosenko így is megkönnyebbülhet, korábban ugyanis az is kérdés volt, hogy bejut-e egyáltalán a második fordulóba. Igaz, a prognózisok szerint egy az egyben sincs nagyobb esélye a színészként ismert Zelenszkij ellen. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egyelőre csak exit poll adatok vannak, bár ennek alapján meggyőzőnek tűnik Porosenko előnye a harmadik helyezettel szemben.
„Már holnaptól megkezdem a küzdelmet a második fordulóra” – jelentette ki az elnök az Ukrinform.ua szerint.
"Készen állok mély és lényegre törő párbeszédre azokkal, akiket nem tudtam meggyőzni az első fordulóban" – idézte az MTI Porosenkót. „Most a harminc évesnél fiatalabbakhoz szeretnék fordulni. Önök látják a változásokat az országban, de szeretnék, ha ezek mélyebbek lennének és gyorsabban mennének végbe. Teljesen osztom ezt a vágyat. Ahhoz, hogy a változások minőségiek legyenek, egyesülnünk kell, és hogy ezt elérjük, nem vesztegethetjük az időnk. Teljes mértékben értem elégedetlenségük okát, meghallottam Önöket, és most kérem, hogy engem is halljanak meg” – mondta a kampánystáb előtt tartott beszédében a második fordulóra készülő, 2014-ben megválasztott elnök.
Egyelőre meg kell várni a végeredményt, egyébként is csak az első forduló – mondta a BBC-nek Zelenszkij. Ha azonban ott is nyer, akkor elnökként három dologra fog koncentrálni:
Visszaszorítaná a korrupciót, dolgozna a háború lezárásán, és átgondolná a képviselők mentelmi jogának intézményét.
Az igazi vesztes azonban Julija Timosenko. Az első narancsos forradalom ikonikus alakja, a kormányfői posztot kétszer is betöltött politikus 14 százalékot kapott, így nem jut a második fordulóba. A politikus azonban
az exit pollnak nem sok hitelt ad: azt manipulációnak tartja,
szerinte a mérkőzésnek még nincs vége, kitart amellett, hogy ő lett a második. Zelenszkij első fordulós győzelmét azonban ő sem vitatta.
Hat további jelölt egyszámjegyű eredményt ért el, a maradik harminc (!) jelölt egy százalék alatt teljesített.
A második fordulót két hét múlva tartják. Porosenkónak valószínűleg még nehezebb dolga lesz, mint volt az első fordulóban, ahol még remélhette, hogy a sok jelölt között jobban megoszlanak a szavazatok.
Az elnökválasztás Magyarországnak és a kárpátaljai magyarságnak sem mindegy. Budapest az oktatási törvény miatt orrolt meg Porosenkóra. A törvény jelentősen növelné a nemzetiségi iskolákban az ukrán nyelv szerepét. Az ukrán nyelvtudás erősítése és a magyar nyelvű oktatás közötti egyensúlyt nem sikerült megtalálni. A törvény meghatározó lehetett a magyar közösségek választásában is. Úgy tűnik, Porosenko helyett a többség Zelenszkijre volksolt. A magyar kisebbség pártjai egyértelműen nem álltak ki egyik jelölt mellett sem, de a Porosenkótól való távolmaradás egyértelmű jelzés volt, főleg, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetője, Brenzovics László egyébként az elnöki párt, Petro Porosenko Blokkja színeiben parlamenti képviselő.
A Krím orosz annexiója, a kelet-ukrajnai szeparatisták moszkvai támogatása miatt lényegében Oroszországgal fegyveres konfliktusban lévő Ukrajna elnökválasztási eredménye jól jelzi a társadalom elitellenes hangulatát – ami egyébként globális jelenség, az amerikai elnökválasztástól a spanyol, olasz, görög parlamenti választásokon át szerte Európában is.
A választás tétje lehet Ukrajna politikai orientációja is: Porosenko az euroatlanti orientáció híve – bár a NATO- és az EU-tagság is elérhetetlen távolságban van – Zelenszkij esetében azonban, az EU-párti nyilatkozatok ellenére, nem lehet tudni, mire lehet számítani. Az is kérdés, mihez kezdhet végleges győzelme esetén a elnöki hatalmával Zelenszkij, tekintve, hogy parlamenti hátországa egyelőre nincs a Nép Szolgálatában (SZN) nevű pártjának egyelőre nincs képviselője a parlamentben, bár a felmérések szerint ez a formáció a legnépszerűbb.
Nem tudni azt sem, mennyire képviselheti valóban a kisembereket Zelenszkij: sorozatszínészként ugyan tökéletesen, a három éve futó, Nép Szolgálatában című vígjátékban ugyanis egyszerű történelemtanárként nyerte meg az elnökválasztást.
A gyakorlatban azonban nem tudni, milyen is a viszonya Igor Kolomojszkij Oligarchával. A Porosenkóval összekülönbözött milliárdos csatornáján futott a sorozat, így Zelenszkijt van, aki egyszerűen az ő emberének tartja.
Nagy kérdés az is, hogyan alakulhat Moszkva és Kijev viszonya: igaz, az Oroszországgal való kapcsolat normalizálása elméletben Ukrajnának is érdeke lenne, ám kérdés, milyen kompromisszumokat kellene érte kötnie geopolitikai, energiapolitikai szinten. Moszkva érdeke, hogy olyan vezetés legyen Ukrajnában, amely nem tekinti céljának a NATO-tagságot, de az EU-tagságot sem.