Június 30-ig kért haladékot a brit miniszterelnök a kilépésre egy Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének írt levélben. Theresa May hajlandó kiírni az EP-választást is, de abban a reményben, hogy május 23-a előtt kilépnek az EU-ból, és lefújhatják a szavazást. Szerdán dönt róla az Európai Unió, hogy megadja-e a halasztást.
A brit miniszterelnök pénteken levélben kérte a brexit további elhalasztását Donald Tusktól, az Európai Tanács elnökétől.
Theresa May legfeljebb június 30-ig szeretné kitolni a kilépés határidejét.
A levelében kifejtette: azért van szükség a hosszabbításra, hogy közös megállapodást dolgozhasson ki a parlamenti ellenzékével az EU és Nagy-Britannia jövőbeli kapcsolatáról.
May már a legutóbbi EU-csúcson is június 30-ig kért hosszabbítást, ehelyett ajánlotta fel az EU az azóta életbe lépett kétlépcsős halasztási megoldást. Május 22-ig akkor kapott volna időt az Egyesült Királyság, ha elfogadják március 29., a brexit eredeti dátuma előtt May folyamatosan elutasított kilépési megállapodását a brit alsóházban. Miután ez nem történt meg, április 12-ig kaptak haladékot a britek, de valójában az április 10-i EU-csúcson dőlhet el, hogy kapnak-e újabb halasztást.
Theresa May ezen a héten kezdett tárgyalásokat az ellenzéki Munkáspárt vezetőjével, miután az elmúlt hónapok kudarcai után világossá vált, hogy a kormánypártokon belül nem tud többséget teremteni az EU-val megkötött kilépési megállapodása mögött.
May kilépési megállapodását március 29-én szavazták le harmadszor is az alsóházban. Hétfőn megint véleménynyilvánító szavazásokat tartott a brit alsóház, és ezeken újból elutasította az összes alternatív brexitjavaslatot. May aztán egy maratoni, hét órán át tartó kormányülés után jelentette be, hogy újabb, rövid halasztást akar kérni, a patthelyzet feloldásához pedig tárgyalásokat kezd Jeremy Corbynnal, a Labour vezetőjével.
A kilépési feltételeken, vagyis a kilépési megállapodáson nem lehet változtatni, ezt az EU többször is kikötötte, és Theresa May is elismerte a pénteki levelében. Ezeket a feltételeket viszont a brit alsóház háromszor is leszavazta. A miniszterelnök abban reménykedik, hogy ha megállapodik a kilépési megállapodáshoz kapcsolt jövőbeli kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat megváltoztatásáról az ellenzékkel, akkor cserébe – negyedszer – már támogatni fogják ezeket a kikötéseket.
May a Corbynnal folytatott tárgyalásokon azt szeretné, ha még az EU-csúcs előtt megszületne egy olyan közös javaslat a Munkáspárt vezetőjével a jövőbeni kapcsolatokról, amiről szavazhat az alsóház. Ha pedig Corbynnal nem tudnak ilyenről megállapodni a következő napokban, akkor több opcióról is megszavaztatná a képviselőket. May azt ígérte, hogy a kormány kész lesz tartani magát az alsóház álláspontjához.
A kormányfő arra számít, hogy rövid időn belül megtalálják azt a jövőbeli együttműködési formát az Európai Unióval, amely mögé fel tud sorakozni a brit alsóház többsége. A Munkáspárt elképzelése szerint vámunióban kellene, hogy maradjon Nagy-Britannia az EU-val a kilépés után is. Theresa May tavaly nyári javaslata egy „egyesített vámterületet” vázolt föl, amelyben szabadon lehet kereskedni ipari és mezőgazdasági árukkal, de a külföldiek munkavállalását korlátozhatná az Egyesült Királyság.
May és Corbyn szerdán kezdtek tárgyalásokat, amik csütörtökön és pénteken is folytatódtak. Mindkét oldal "kreatív megoldásban" reménykedik.
A március végi uniós csúcstalálkozón legfeljebb május 22-éig kapott haladékot Nagy-Britannia a kilépésre, de csak akkor, ha jó oka van a brit kormánynak addig elhúzni a folyamatot. Theresa May pénteken azt írta: ez az idő nem biztos, hogy elég lesz a parlamenti egyeztetésekre és a kilépési szerződés ratifikálására a brit parlamentben. May azért javasolná a június 30-i határidőt, mert másnap áll fel az új Európai Parlament.
Ha viszont június 30-ig tagja marad Nagy-Britannia az EU-nak, akkor a törvények értelmében európai parlamenti választásokat kell tartaniuk május 23. és 26. között. A miniszterelnök most bejelentette:
hajlandó kiírni a választást és megtenni a megfelelő előkészületeket a megrendezésére.
Ugyanakkor hozzátette: mindent el fognak követni, hogy május 22-éig lezáruljon a kilépési folyamat. Ha sikerül, akkor visszavonja az EP-választás kiírását, és nem rendezik meg a szavazást.
Azt írta: dühítőnek tartja, hogy mindeddig nem sikerült rendben és sikeresen lezárni a kilépési folyamatot. Megerősítette, hogy továbbra is elkötelezett afelé, hogy rendezett körülmények között, átmeneti időszakkal valósuljon meg a brexit, ne pedig megegyezés nélkül, egyik napról a másikra.
Az Európai Tanács egy szerdai rendkívüli ülésen dönt róla, hogy kap-e további haladékot Nagy-Britannia. Ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása szükséges. Ha nem, akkor április 12-én megállapodás nélküli, rendezetlen brexit következik.
Korábban az EU-ból azt jelezték, hogy nem akarnak rendezetlen brexitet, de alapvetően csak megfelelő indokkal adnának újabb halasztást. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pedig szerdán azt mondta, rövid halasztást csak akkor adna a briteknek, ha április 12-ig ratifikálják a kilépési megállapodást. Azt is elmondta, hogy nem akart rendezetlen brexitet, de az Európai Unió készen áll erre a végkifejletre is.
Pénteken azonban az derült ki EU-s forrásokra hivatkozva, hogy Tusk rugalmas hosszabbítást javasolna. A rugalmas hosszabbítás (a brexithez hasonlóan máris elnevezett flextension) azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság a megadott egy éven belül bármikor kiléphet, ha sikerült elfogadni a kiválási megállapodást a londoni parlamentben.
Tusk többórás megbeszéléseket folytatott a jövő heti, rendkívüli brexitcsúcs előkészítéséhez, és a hosszabb, de rugalmasabb hosszabbítás célja, hogy elejét vegyék annak, hogy az állam- és kormányfőknek egy-két hetente azzal kelljen foglalkozniuk, hogy London újabb és újabb rövid halasztást kér.
Azt egyelőre még nem tudni, hogy az összes állam-, és kormányfő nyitott lenne-e Tusk megoldási javaslatára.
Az sem mindegy, hogy mi lesz a sorsa annak a törvényjavaslatnak, ami az alsóházon egy nap alatt átment szerdán. Ez azért fontos, mert törvényben kötelezné a halasztás kérésére a kormányfőt, hogy ezzel elkerüljenek egy rendezetlen brexitet. Azonban jogilag meg is kötné a kormány kezét, és a hosszabbítás mértékének eldöntésében az alsóház kezébe adná a döntést. A törvényjavaslat alapján ugyanis ha az EU egy May által kérttől eltérő dátumot ajánlana fel, arról is alsóházi szavazást kellene kiírni a kormánynak.
Csütörtökön a Lordok Háza elé került a törvényjavaslat, ott azonban az euroszkeptikusoknak sikerült megakasztaniuk legalábbis időlegesen a folyamatot. A Financial Times szerint a törvényjavaslat legkorábban hétfőn mehet át a felsőházon, és csak utána emelkedhet törvényi erőre.
May a héten megtartott beszédében és a levelében is nyilvánosan azt jelezte saját pártja kemény brexitpárti oldala felé, hogy ő minél előbb távozni akar az EU-ból, és nem egy hosszabb halasztásra hajt. Ettől még a hírek szerint az EU felajánlhat egy hosszabb halasztást.
Jeremy Hunt brit külügyminiszter azt mondta, hogy még mindig abban reménykednek, hogy a következő hónapokban kiléphetnek az EU-ból. Azonban szerinte az Egyesült Királyság nem sokat tehet, csak elfogadhat egy hosszabb halasztást, ha az alsóház nem tud megegyezni valamilyen megoldásban.
A kemény brexitpártiaknak a rendezetlen kilépés is megfelelőbb lenne, mint bármilyen hosszabbítás. Egyik vezető alakjuk, Jacob Rees-Mogg már jelezte, hogy ha hosszabb időre az EU-ban ragadnának, akkor a lehető legkellemetlenebbnek tagokká kellene válniuk: megvétózná a költségvetést, keresztbe feküdne az EU-s hadseregnek, és blokkolná Emmanuel Macron francia elnök integrációs törekvéseit.
Egy másik euroszkeptikus tory, Bernard Jenkin viszont azt mondta, hogy ő inkább maradna még egy évig az EU-ban, mint hogy elfogadja, hogy a kilépési megállapodással "megalázó vereséget" szenvedjenek.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !