Az előrejelzések szerint 73,2 százalékot szerzett a színész kihívó, távozásra készülhet Petro Porosenko elnök. Vonzóbb volt az ország belső problémáit ostorozó, orosz anyanyelvű Volodimir Zelenszkij, mint az Oroszországgal szembeni veszélyt a kampány középpontjába állító elnök programja. Pedig a Krím elcsatolása és a kelet-ukrajnai szakadárok moszkvai támogatása tény, de egyrészt Porosenko sem tudott ellenük sokat tenni, másrészt az ország gazdasági problémái még égetőbbek a 44 milliós ország többségének.
Frissítés: a szavazatok 90 százalékos összesítése alapján Volodimir Zelenszkij 73,2 százalékot kapott, a hivatalban lévő Petro Porosenko 24,5-öt.
Az exit poll szerint teljesült a papírforma az ukrán elnökválasztáson: győzött a színész-showman Volodimir Zelenszkij, a leköszönő elnök szorossá sem tudta tenni az eredményt. A 41 éves Zelenszkij 73,2 Petro Porosenko csak 27,3 százalékot szerzett - közölte az Unian.ua. Az elnök korábban közölte: bármilyen is lesz az eredmény, kész elfogadni azt.
Fél órával az exit poll megjelenése után az elnök elismerte vereségét és gratulált Zelenszkijnek.
Az exit poll az ország 600 választókörében, 20 ezer ember megkérdezésével készült. A választáson a részvételi arány 62 százalék feletti volt.
Az eredmény elég egyértelmű, minden okom megvan rá, hogy felhívjam az ellenfelemet és gratuláljak neki
- mondta Porosenko, aki megígérte, hogy hátralévő hivatali idejében mindent megtesz, hogy segítse Zelenszkijt felkészülni az elnöki posztra.
Zelenszkij első nyilatkozata akarva-akaratlan kissé komikusra sikerült:
Ígérem, nem okozok csalódást mindnyájatoknak
- mondta, miközben megköszönte családjának és stábjának a sikert. Ezután arról beszélt, hogy
Nem sokkal később pedig arról szólt, hogy Kijev központjától távolabb vinné az elnöki hivatalt és csökkentené a munkatársak számát is.
Az esetleges költözést Kijev elővárosába azzal indokolta, hogy nem akar dugókat okozni a belvárosban és könnyebben megközelíthetővé szeretné tenni a hivatalt. Az ötlet azt sejteti, hogy sok szimbolikus, nem feltétlenül gyakorlati jelentőségű intézkedés várható a közeljövőben. Azt is felvetette győztesként adott első sajtótájékoztatóján, hogy az elnöki konvojt is megszüntetné.
Egy éve még senki sem gondolta volna, hogy a 41 éves Zelenszkijből lehet a 44 milliós Ukrajna következő elnöke. Nem volt ugyan ismeretlen, 20 éve benne van a showbizniszben, népszerű humorista, aki mellesleg az utóbbi öt évben elég sokszor szerepelt a színpadon úgy, hogy abból nem Porosenko jött ki jól.
Elnökjelölti imidzsét azonban egy negyedik éve futó sorozat építette fel. A Nép szolgálatában című filmben Zelenszkij - a beszédes Goloborogyko néven, amit pelyhesszakállúnak lehetne fordítani - történelemtanárként brahiból indult az elnökválasztáson, amit legnagyobb meglepetésére megnyert.
A vígjátéksorozat az 1+1 tévécsatornán fut, ez a Porosenkóval négy éve összekülönbözött milliárdos Igor Kolomojszkij érdekeltsége, ezért az elnök igyekezett Zelenszkijt az oligarcha marionettbábujának beállítani. (A cinikus humort gyakran villantó Kolomojszkij erre nemrég közölte, hogy ennek semmi alapja nincs, az ő marionettfigurája Porosenko.)
Az elnöki konvoj szükségtelenségével kapcsolatos első nyilatkozata is ehhez az imidzshez köthető: a filmbeli elnök biciklin vagy trolin jár be a hivatalba.
Az elnökválasztással azonban még nem ért véget a versenyfutás: októberben parlamenti választások lesznek, addig még fel kell építeni Zelenszkij pártját. A vígjátéksorozat nyomán neve már van - a Nép Szolgálatában (SZN) -, parlamenti képviselete még nincs. Igaz, a párt már így is a legnépszerűbb a felmérések szerint, Zelenszkij győzelmével ez a következő hónapokban valószínűleg erősödni fog, bár kérdés, meddig tartanak ki a mézeshetek a gazdasági, politikai, kulturális identitásbeli bizonytalansággal küzdő országban, amely rendszeresen egy-egy személytől várja a megváltást, hogy az Európa és Oroszország között ingázó ország végre kikössön.
Az első narancsos forradalom után, 2004 végén ilyen lelkesedés emelte a csúcsra Viktor Juscsenko elnököt, akit hat százalékkal zavartak el 2010-ben, az inkább oroszbarátnak mondott Viktor Janukovicsot választva. Neki már nem volt ideje kikapni 2015-ben, mivel előtte egy évvel a második narancsos forradalom tüntetéssorozata elűzte, ő pedig meg sem állt Oroszországig.
Porosenko ezután - a független Ukrajna 28 éves történetében második alkalommal - már az első fordulóban megszerezte a többséget és lett elnök. Nem volt könnyű helyzetben: sem a gazdaságon nem tudott nagyot lendíteni, sem a Krímet egyoldalúan elcsatoló és a kelet-ukrajnai szakadárokat burkoltan támogató Oroszország ellen nem talált megoldást. Igaz, a várakozások is túlzók voltak. (Az elmúlt években elnökjelölt-esélyesnek tűnt az orosz fogságba esett, majd onnan kiengedett, végül rövid időre felforgató tevékenység gyanújával Ukrajnában is letartóztatásba került Nagyija Szavcsenko, tavaly pedig az énekes Szvjatoszlav Vakarcsuk. A munkácsi születésű előadó végül Zelenszkij támogatására szólított fel.)
Porosenko az elmúlt öt évben a kézenfekvő megoldást választva az ország védelmezőjeként pozicionálta magát, erősen építve a főleg az ország nyugati felét uraló nacionalista érzelmű erőkre. Az euroatlanti integráció folytatását ígérte, ennek sikereként könyvelte el, hogy az ukránok vízum nélkül mehetnek az EU-ba. Ez ugyan csak a turistavízumra vonatkozott, de megkönnyítette ezzel, hogy a szürkezónában jelentős a munkaerő kapjon munkát az EU-ban.
Az eredmények alapján a taktika nem volt kifizetődő: Zelenszkij ugyanis épp orosz anyanyelvűként, a megbékélést hangoztatva lett egyre népszerűbb elnökjelölt, aki szerint először az ország gazdasági problémáit és főként az ahhoz vezető korrupciót és az oligarchák rendszerét kell felszámolni.
Különösen beszédes, a szavazatok eloszlása, amely alapján Zelenszkij Ukrajna régi megosztottságát is áthidalta:
a kihívó az ország minden régiójában nyert.
Máskor megszokott volt, hogy a Moszkvával békülékenyebb erő keleten sikeres - itt Zelenszkij 87 százalékig jutott - nyugaton viszont az orosz veszéllyel lehetett tarolni. Ehhez képest Zelenszkij itt is 57 százalékos többséggel nyert.
A választást nem ez döntötte el, de a kárpátaljai magyarság körében is népszerű volt Zelenszkij, mivel nem támogatja az oktatási törvény ukrán nyelvet érintő részét, amelyet Kárpátalján a magyar nyelvű oktatást fenyegető veszélynek tekintenek,még ha lehet is ráció az ukrán nyelvoktatás erősítésében.
Zelenszkij ennek alapján a törvényt kifogásoló magyar kormánnyal is könnyebben megtalálhatja a közös hangot. A kárpátaljai magyarságot képviselő szervezetek, a KMKSZ és az UMDSZ egyébként nem állt ki Zelenszkij mellett, igaz, a KMKSZ vezetőjeként, Petro Porosenko Blokkja színeiben a parlamentben képviselői helyet szerzett Brenzovics László az elnököt sem támogatta a kampányban.
A nyelvtörvényt még nem szavazta meg a parlament, vasárnap erről Zelenszkij annyit mondott, ő elnökként az ukrán nyelv biztosítéka is, de még vannak kérdések a törvénnyel kapcsolatban.
A Magyarországgal rendezhetőnek tűnő helyzet akár azt is jelentheti, hogy hiába tartják Zelenszkijt sokan Oroszországgal aggasztóan engedékenynek, valójában ettől még nem tesz le Ukrajna az euroatlanti integrációról. Igaz, az nem nagyon halad, hiszen nincs látható közelségben a tagjelölti státusz sem, viszont Magyarország részéről - ha megnyugtatóan rendeződik a nyelvtörvény - elvileg nem lesz akadályoztatva Ukrajna miniszteri szintű kapcsolata az EU-val és a NATO-val.
De nem ettől lehet igazán kényelmetlen partner a Kreml számára Zelenszkij: sokkal inkább azért, mert a belső problémákra koncentrálva nem lehet rá Oroszország ellenségeként mutogatni, így Vlagyimir Putyinnak is többet kell foglalkoznia az orosz gazdasági, szociális problémákkal, főleg, hogy a Krím elfoglalása - orosz szemszögből visszavétele - utáni eufória már elmúlt. Fiatalsága, politikán kívüli múltja is vonzó példa lehet Oroszországban is, ahol Putyin 20 éve van hatalmon - elnökként vagy kormányfőként - és a hatalomváltásnak nincs nagyon olyan forgatókönyve, amely nem a Kreml szerint való. (Egyelőre tervezett váltásnak sincs jele, Putyin 66 éves.)
Hogy ennek a példának jelentősége lehet, arra Zelenszkij is utalhatott:
Még nem vagyok hivatalosan elnök, így Ukrajna állampolgáraként üzenem a posztszovjet térség minden országának: nézzetek ránk, minden lehetséges!
A Zelenszkij által a kampányban ígért, Oroszországgal való megbékélés gyakorlati útja egyébként sem látszik. Sokkal inkább valószínű, hogy a konfliktus befagyasztva marad és egy időre háttérbe szorul, amennyiben a kelet-ukrajnai frontvonalon nem lesznek halálos áldozatok. Ha ezzel párhuzamosan sikerül érzékelhető javulást elérnie a korrupció visszaszorításában és perspektívát tud kínálni a gyorsan fogyó ország elvándorló munkaerejének, akkor ez elfogadható ár lesz.
A vígjátéksorozatban egyébként ez nem nagyon sikerült, a reformok elbuktak, és Zelenszkij (mármint a főhős Goloborogyko) leköszönt, igaz, újra nekifutott, hogy választáson visszaszerezze az ország bizalmát. Zelenszkij egyelőre kizárja, hogy ez az életben is megismétlődjön: szavai szerint ő csupán egyetlen ciklusra készül, így nem kényszerül kompromisszumra, ha népszerűtlen intézkedést kell hoznia a változás érdekében.
Az Egyesült Államok, Franciaország, Lengyelország és Litvánia már gratulált Zelenszkijnek a győzelemhez, ahogy az EU képviseletében Donald Tusk és a NATO-főtitkár Jens Stoltenberg is. Az orosz vezetéstől kijevi idő szerint éjfélig erről nem érkezett hír.
(Nyitókép: Genya SAVILOV / AFP)