Az ellenzéki jelölt, a szekuláris (kemalista) szociáldemokrata Köztársaság Párt (CHP) által indított Ekrem Imamoglu 54 százalékkal győzött a vasárnap tartott megismételt polgármester-választáson Isztambulban, amit sokan egy Recep Tayyip Erdoğan elnökről szóló népszavazásként is felfogtak.
Az Erdoğan vezette kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltje, Binali Yildirim volt kormányfő 99,37 százalékos feldolgozottságnál 45,09 százalékon végzett. Az AFP szerint Yildirim már elismerte vereségét, gratulált, és sok sikert kívánt az ellenzéki jelöltnek. Most sokkal nagyobb arányban kapott ki, mint márciusban a helyhatósági választásokon.
Imamoglu a győzelmi beszédében azt mondta, hogy a megismételt isztambuli polgármester-választás hozzájárult Törökország demokratizálódási folyamatához, és az egész világ előtt védték meg Törökország becsületét.
„Új fejezet kezdődik Isztambul történetében. Ez az igazságosságról, egyenlőségről, szeretetről, toleranciáról fog szólni"
– mondta a BBC szerint. Azt ígérte, hogy oda fog figyelni a közpénzekre felhasználására, véget vet az arroganciának, és fényűzésnek.
A 49 éves Imamoglu korábban üzletemberből lett Isztambul Beylikdüzü kerületének a polgármestere. A neve országosan kevéssé volt ismert, mielőtt elindult a márciusi választáson Isztambul főpolgármesterének, azóta azonban a változás jelképévé vált. Imamoglu pozitív üzenetekkel próbált kampányolni, nem bírálta nyíltan Erdoğant, és azt mondta, kész együttműködni az AKP-val, hogy megoldják Isztambul problémáit.
Erdoğan a Twitteren reagált az eredményre, és gratulált az ellenzéki jelöltnek. Szerinte ismét megnyilvánult a nép akarata, „kívánom, hogy az eredmény Isztambul javára váljon". Az MTI szerint azt mondta, hogy Törökország a demokráciát, a jogállamiságot, a békét, a jólétet, a stabilitást és az egységet szem előtt tartva folytatja útját. Hozzátette: Ankara mindenekelőtt a G20-csoport június végi oszakai csúcsértekezletére, majd a többi bel- és külpolitikai kérdésre összpontosít.
Mint írtuk, az eredeti, márciusi voksoláson Erdoğan pártja 1994 óta először szenvedett vereséget Törökország legnépesebb és legfontosabb városában. Az ellenzéki jelölt a 8,5 millió érvényes szavazatból mindössze 14 ezerrel, 0,2 százalékkal győzte le az AKP által indított volt kormányfőt – ehhez képest most 700 ezer szavazat lett Imamoglu előnye.
A szavazást nem a győzelem alacsony aránya miatt kell megismételni, hanem mert Erdoğan azonnal csalást kiáltott, és a számlálóbizottságokban és a számlálólapokon tapasztalható szabálytalanságokra hivatkozva az eredmények megsemmisítését követelte. A legfőbb választási tanács végü helyt adott a panasznak. A kerületi polgármesterekre és a városi tanács összetételére vonatkozó szavazást ugyanakkor nem rendezték meg újra.
A márciusi szavazást brutális kampány előzte meg. Erdoğan terroristáknak nevezte ellenfeleit és azzal riogatott, hogy ha nem az AKP jelöltje nyer, az Törökország végét jelentheti. Miután a túlfűtött retorika pártján belül is ellenérzéseket váltott ki, az AKP számára bukásnak számító tavaszi eredmények után a pozitív üzenetekre próbálta helyezni a hangsúlyt.
„Aki Isztambulban nyer, az nyer Törökországban" – hangsúlyozta ki az isztambuli eredmény jelentőségét Erdoğan kampányrendezvényeken. A hajrában azonban így is legörögözte, terrorista kapcsolatokkal vádolta, lefasisztázta és Abdel Fattah esz-Szíszi egyiptomi diktátorhoz hasonlította az ellenzék jelöltjét.
Az ellenzéket az AKP megosztó politikája, a kampány és a választás megismétlése szinte teljes egységbe kovácsolta, a nagyobb kormánykritikus pártok mind beálltak Imamoglu mögé.
A felmérésekben megint az ellenzéki jelölt győzelmét valószínűsítették, a szavazást pedig a márciusihoz hasonlóan egy Erdoğanról szóló népszavazásnak is lehetett tekinteni.
Erdoğan a 2017-es (51 százalékkal behúzott) alkotmánymódosítás értelmében, a tavaly nyáron (52, illetve koalícióban 53 százalékkal) általa és pártja által megnyert parlamenti- és elnökválasztás óta kvázi teljhatalmú államfőként, minimális demokratikus fékekkel és ellensúlyokkal szemben kormányzott.
Azonban az utóbbi évben az elhibázott gazdaságpolitikai lépések következtében a korábban töretlenül növekvő török gazdaság válságba került. A török líra gyengülése egyre nagyobb pénzügyi problémákat okozott az infláció elszabadult, miközben a korábban (a 2009-es, globális recessziót kivéve) 16 éven át növekvő gazdaság recesszióba fordult. Az élelmiszerárak megugrottak, a munkanélküliség növekszik. Hogy Törökország hogyan jutott idáig, arról 2017-ben és tavaly is részletesen írtunk.
Imamoglu győzelme azt is jelenti, hogy a márciusi helyhatósági választáson, és a vasárnapi megismételt választáson az AKP az összefogó ellenzékkel szemben elbukta Isztambul és Ankara vezetését is, míg a harmadik legnagyobb város, a nyugat-törökországi Izmir hagyományosan is kemalista.
Erdoğan politikai karrierjét maga is isztambuli polgármesterként alapozta meg, azonban Isztambul szimbolikus fontossága mellett a gazdasági jelentősége miatt is meghatározó volt, hogy ki nyeri a választást. Az ellenzék nagy gazdasági lehetőséghez juthat az isztambuli pénzcsapok feletti kontroll átvételével, miközben mind az AKP üzleti élet feletti befolyása, mind a pártfinanszírozási csatornái szűkülhetnek. A szavazás tétjéről és a török helyzetről itt írtunk bővebben>>>
Azonban az AKP továbbra is többségben van az isztambuli városi tanácsban és a 39-ből 25 isztambuli kerületet AKP-s politikus vezet. Erdoğan a kampányhajrában azzal is támadta Imamoglut, hogy béna kacsa lesz, mert a városi tanács kormánypárti többsége egyébként is kötni fogja a kezét.
Ahogy a média, az államigazgatás és az igazságszolgáltatás fölötti kontrollját sem vesztette el az AKP. Miközben pedig Erdoğan politikai bázisa egyértelműen csökkent az elmúlt időszakban, de az ország egészét nézve az AKP és a szélsőjobboldali koalíciós partnere, a Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) 50 százalék fölötti eredményt ért el a márciusi önkormányzati választásokon.
Viszont egyelőre nem tudni, hogy milyen rövidtávú következménye lehet az isztambuli eredménynek az AKP belső viszonyaira nézve. A Reuters szerint kormányátalakítás is jöhet, és a szavazás előtt voltak olyan vélemények is például, hogy a vereség hatására kiléphet a pártból az AKP Erdoğan-kritikus frakciója. A BBC szerint Ahmet Davutoğlu volt miniszterelnök új párt alapítására készül, ahogy Abdullah Gül korábbi államfő is.
(Borítókép: Ekrem Imamoglu 2019. június 23-án. Fotó: Stringer / Reuters)