Tömegével tartóztattak le a szombati moszkvai tüntetésen olyanokat is, akik véletlenül jártak a helyszínen. Összesen hatszáz – jogvédők szerint ezer – tüntetőt is őrizetbe vehettek. A tiltakozási hullám hetek óta tart, miután a szeptember 8-ra tervezett helyhatósági választásokon számos ismert ellenzéki indulását lehetetlenítették el a hatóságok.

„Egy ismerősömhöz tartottam, amikor a tüntetésbe botlottam. Tengernyi rendőr, fényes sisakokban, mint valami űrhajósok, rabomobilok mindenütt. Nem volt hova menni, vonultam a tömeggel, a rendőrség utat is adott, aztán elöl végül három egység mégis elállta az utat, vissza már nem mehettünk, beszorultunk” – mesélte egy szemtanú a tüntetők csapdába ejtését. Ekkor még nem tudta, hogy hamarosan ő is egy rabomobilban köt ki. 

Nem messze tőlem egy tüntetőre ugrottak a rendőrök, kicsavarták a kezét, lökték a rabomobil felé. Nem csinált semmit, egyszerűen őt érték el. A tömeggel együtt kiabálni kezdtem, hogy gyalázat, erre egy pillanat múlva hátulról engem is megfogtak, kicsavarták a karom, aztán hasba vertek és bedobtak a rabomobilba, ahol már vagy húsz ember volt. Meleg volt, zárt ablakok mögött főttünk egy órát.

A rabomobil később begurult egy őrsre, ahol hosszas várakozás után megkezdődtek a kihallgatások. „Azt mondták, elengednek, ha szépen mindent elmondunk, ujjlenyomatot, DNS-mintát adunk, és átadjuk a telefonjainkat" – mondta. Szerinte volt, akitől erőszakkal elvették, de általában itt már nem piszkálták őket, meg lehetett tagadni a kérést. „Vagyis zsarolást, hiszen így világos volt, hogy nem engednek el egyhamar.”

„De miért adnám csak úgy oda a telefonomat, magánlevelezésekkel, saját dolgaimmal, amikor nem csináltam semmit és nem is gyanúsíthatnak meg bűncselekménnyel?” – tette fel a kérdést névtelenséget kérve forrásunk.

A kihallgatáson ügyvéd is jelen volt, és ételt, vizet a rendőrség nem adott ugyan, de nem akadályozta meg, hogy jogvédőkön keresztül azt bejuttassák a rokonok.

„Sok ismerősöm van, aki azt mondja, csak az ellenzék ugrál, sok pénze van és provokál, kihasználva azokat az embereket, akik hisznek nekik és önként kimennek tünteti, azok közé, akik valójában csak pénzért vannak ott. Nem tudom, de szerintem az emberek azért tüntetnek, mert látják, hogy a hatalmi nómenklatúra úgy megerősödött és elszakadt az emberek mindennapi valóságától, és nincs más mód a változtatás kikényszerítésére.”

10 év szünet után 2013-ban tartottak ismét közvetlen választásokat a moszkvai polgármesteri posztra. Előtte a helyi parlament szavazta meg az elnök által jelölt vezetőt, ugyanez volt érvényes a megyei kormányzókra is, akiket már ismét közvetlenül választanak – és tavaly már érte kellemetlen meglepetés az állampártot, az Egységes Oroszország (JeR) több jelöltje elbukott.

Ezek a vereségek magyarázhatják, hogy ellentétben a 2013-as választással

Akkor az ellenzék legismertebb vezetője, Alekszej Navalnij a moszkvai polgármester-választáson 27 százalékot gyűjtött, a hatalom jelöltjeként a 2010 óta regnáló Szergej Szobjanyin 51 százalékot szerzett. Tehát nyert, de a második fordulót éppen csak sikerült elkerülnie, ahol már egy az egyben kellett volna megküzdenie Navalnijjal.

A tavalyi elnökválasztáson a Kreml hozzáállásának és a választási bizottság működésének ismeretében nem meglepő módon nem indulhatott a tüntetések szervezése miatt rendszeresen több napos elzárásra ítélt Navalnij, de megvolt az esélye, hogy a helyhatósági választáson viszont rajthoz állhat.

A tavalyi regionális fiaskók mellett azonban figyelmeztető jel lehetett a legutóbbi tiltakozási hullám is, amely azután tört ki, hogy a hatóságok kurtán-furcsán letartóztattak egy oknyomozó újságírót, aki a rendőrökig érő moszkvai temetői korrupciós biznisz feltárásán dolgozott. Ivan Golunovnál a házkutatáskor kábítószert találtak: az ügy széles körű, politikai hovatartozástól független felháborodást váltott ki Oroszországban, felmerült ugyanis a gyanúja annak, hogy a hatóságok koholt vád alapján próbálták meg elhallgattatni az újságírót. Végül  nem csak ejtettek minden vádat ellene , de több rendőrtisztet elbocsátottak .

Akkor a vezetés láthatóan nem volt felkészülve a látványos társadalmi felzúdulásra, ezért inkább engedett. Ezt azonban most nem hajlandó megtenni a szeptemberi választások előtt, hiszen a moszkvai vezető posztja ehhez már túl nagy tétet jelent, ezért nem engedélyezte a tüntetéseket sem, amilyen a július 27-i és a augusztus 3-i volt.

Navalnijt is őrizetbe vették a július 27-i tüntetésen, aztán 30 napi elzárásra ítéltek. A múlt héten kórházba szállították a hatóságok szerint allergiás, a politikus ügyvédje és orvosa szerint pedig talán mérgezéses tünetekkel. A politikust hétfőn kiírták és visszaszállították a fogdába.

„A rendőrök most főleg azt akarják a résztvevőkre bizonyítani, hogy a július 27-i tüntetésen is ott voltak, így már nem szabálysértéssel, hanem bűncselekménnyel lehet őket megvádolni. Akkor már nem a 20 ezer rubeles bírság fenyeget, hanem két év börtön.

– vélte az augusztus 3-i, szombati tüntetés után forrásunk, aki szerint azért van ennyi 20-22 éves tüntető, mert ők eddig nem voltak a rendőrség látóterében, így egyelőre nem sokat kockáztattak a részvétellel. Másodszorra már nem biztos.

„Nézd, Moszkvában lehet dolgozni, én sem keresek rosszul, ha nem ugrálsz, a hatalom sem piszkál.” De a régiókban már mások az átlagemberek anyagi kilátásai, amit egyre kevésbé tud az állam elfedni az irányított sajtó segítségével. Moszkva pedig hiába él jobban minden más régiónál – bár néhány északi olajtermelő város fizetési mutatója megközelíti a fővárosét –, az ellenállást épp az erősítheti, hogy aktívabb a kapcsolata a külvilággal, a lakosság politikailag aktívabb és hatékonyabban tud üzenni a hatalomnak, amelynek csúcsán lassan 20 éve ugyanaz az ember, Vlagyimir Putyin ül. 

(Nyitókép: Alexander NEMENOV / AFP)