Egységet mutattak a G7 tagjai a legtöbb vitás kérdésben. Az iráni válság kezelésétől a kereskedelmi feszültségeken át az amazóniai erdőtüzek megfékezésére nyújtandó segítséget illetően is - derül ki az MTI összefoglalójából.
A világ hét legfejlettebb országának (Németország, az Egyesült Államok, Japán, Olaszország, Kanada, Nagy-Britannia és Franciaország) vezetői a délnyugat-franciaországi Biarritzban tartottak csúcstalálkozót, amelynek a végén a francia diplomácia előzetes elképzelésével ellentétben egy rövid zárónyilatkozatot is kiadtak, amelyben a felek többek között Hongkong autonómiájának tiszteletben tartására és a további "erőszak elkerülésére" szólítanak fel az immár tizenkettedik hete zajló tüntetésekkel kapcsolatban.
Donald Trump amerikai elnök is elégedetten nyilatkozott az értekezlet befejeztével minden tárgyalási témával, még Iránnal kapcsolatban is. Trump megerősítette, hogy hajlandó az iráni elnökkel találkozni, és szerinte is reális lehet egy ilyen találkozó néhány hét múlva.
A G7-ek háromnapos csúcstalálkozójának nagy meglepetése volt Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter villámlátogatása. A politikus vasárnap délután meglepetésszerűen érkezett Biarritzba, mintegy három órán át tárgyalt először francia kollegájával, Jean-Yves Le Driannal, majd félórás megbeszélést folytatott Emmanuel Macronnal.
A francia elnöki hivatal közölte, hogy a megbeszéléseken brit és német diplomáciai tanácsadók is jelen voltak. Párizs szerint pozitívak voltak és folytatódnak a tárgyalások az iráni nukleáris válságról.
Donald Trump utóbb megerősítette: nem tekintette tiszteletlenségnek a francia diplomácia részéről, hogy rövid időre váratlanul meghívta Zarífot is, a látogatásról Emmanuel Macron előzetesen személyesen tájékoztatta őt. Haszan Róháni iráni elnök a külügyminiszter biarritzi tárgyalásaival kapcsolatban kijelentette, hogy támogat minden diplomáciai erőfeszítést, és egyértelművé tette, hogy ha az iráni nép problémáit megoldja egy ilyen találkozó, akkor mindenképpen meg fog rajta jelenni.
A zárónapon Donald Trump bejelentette, hogy szeretné meghívni Vlagymir Putyin orosz elnököt a G7-ek következő, az Egyesült Államokban rendezendő találkozójára, miközben az 1997-ben nyolctagúvá bővült együttműködésből Oroszországot 2014-ben kizárták a Krím félsziget elcsatolása és a délkelet-ukrajnai orosz beavatkozás nyomán.Az európai nagyhatalmak ugyanakkor nem támogatják, hogy az ukrajnai helyzet rendezése előtt Oroszország visszatérjen a csoportba.
Trump arról is beszélt Biarritzban, hogy "komoly tárgyalások kezdődnek" hamarosan Washington és Peking között kereskedelmi vitáik megoldására, miután az Egyesült Államok kapott két "nagyon jó telefonhívást" Kínából, a másodikat vasárnap este. Nem említette, hogy közvetlenül ő beszélt-e Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A kínaiak meg akarnak állapodni - mondta, és szerinte ez sikerülni is fog.
Az amerikai és a francia elnök az amerikai digitális szolgáltatókra kivetett francia adók ügyében is megállapodott: a francia kormány visszafizeti az amerikai cégeknek a befizetett illetéket, amint életbe lép egy nemzetközi adóztatási rendszer, amelyet az OECD dolgoz ki.
Diplomáciai források szerint az amerikai elnök nem vett részt Biarritzban a környezetvédelmi kérdésekben rendezett megbeszéléseken, de hozzájárult, hogy azonnali 20 millió dolláros segélyt nyújtsanak a G7-országcsoport tagjai az Amazonas-medencében fekvő országoknak az erdőtüzek megfékezésére, illetve hosszú távú globális projektet kezdeményeznek az amazóniai esőerdő védelmére. Jair Bolsonaro brazil elnök viszont óva intette a nagyhatalmakat attól, hogy beavatkozzanak Brazília belügyeibe. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Macron személyes politikai tőkét akarjon kovácsolni az erdőtüzek által okozott "nemzetközi válság" ügyével. Bolsonaro szerint ezzel úgy kezelik Brazíliát, mintha gyarmat vagy senki földje lenne.
(Borítókép: G7 csúcstalálkozó Franciaországban 2019. augusztus 26-án. Fotó: picture alliance / Getty Images)