Az ellenzéki képviselők és a Boris Johnsonnal szembeforduló toryk megszavazták kedden késő este a brit alsóházban, hogy a kormány akaratával ellentétesen átírhassák a szerdai napirendet, és átvették a parlamenti ügymenet irányítását: ennek célja az, hogy szavazhassanak egy olyan törvényjavaslatról, amivel megkötnék a kormányfő kezét, hogy elkerüljenek egy október 31-i rendezetlen brexitet.
A nyári szünetről kedden visszatérő alsóházban pártokon átívelve beadtak egy kérvényt, hogy rendkívüli vitát tarthassanak a brexitről, ez volt a folyamat első eleme. Este aztán John Bercow házelnök, aki több másik konzervatívhoz hasonlóan szintén antidemokratikusnak nevezte, hogy múlt héten Johnson a parlament felfüggesztését kérte a királynőtől, jóváhagyta a rendkívüli vitát. Ennek végén tartottak szavazást, és itt dőlt el
328 igen, 301 nem ellenében, hogy szerdán az alsóház elé kerülhet a Johnson által ellenzett törvényjavaslat.
„Nem túl jó kezdés, Boris!" – kiáltotta be valaki. Ez rögtön az első szavazásán pofon a kormányfőnek, aki azonban készült válasszal.
Johnson a szavazás utáni beszédében azt mondta, hogy a szerdai törvényjavaslat azt jelentené, hogy az EU kezébe adnák a döntést, ő pedig elutasítja a további halasztást. „Nem akarok választást, de ha a képviselők szerdán megszavazzák, hogy kikényszerítsenek egy újabb céltalan halasztást, akkor ez lesz az egyetlen módja, hogy megoldjuk ezt" – jelentette ki. Azt állította, hogy beadnak egy előrehozott választás kiírására vonatkozó indítványt, erről a BBC szerint azután lehet vita és szavazás szerdán este, ha átmegy az ellenzék és a kiszavazó toryk törvényjavaslata.
Egy előrehozott választás kiírásához kétharmados többségre lenne szükség. Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője kijelentette, hogy nincs többség a parlament által többször is elutasított rendezetlen kilépés mögött, és nem fog megszavazni előrehozott választásokat, amíg nem megy át egy, a no deal brexitet kizáró törvényjavaslat. Ez azért is fontos lehet, mert az alsóház után a törvényjavaslatnak a lordok házát is meg kellene járnia még a parlament szeptember 9.-12. között várható felfüggesztése előtt. Viszont Johnson beszéde alapján az előrehozott választásról már akkor szavaznának, ha a törvényjavaslat többséget kap az alsóházban.
Miután Johnson a múlt héten a törvényhozás öthetes felfüggesztését kérvényezte szeptember 9.-12. és október 14. között a királynőnél, aki ezt jóváhagyta, az elmúlt napokban folyamatosak voltak a különböző üzengetések a kormányfővel szemben álló képviselők és a kabinet között. Már előzetesen mozgalmasnak ígérkezett a keddi ülésnap.
Tudni lehetett, hogy az ellenzék és a kormányfő terveit ellenző tory képviselők elindítják a rendezetlen brexit elkerülését célzó folyamatot. Ahogy az is kiszivárgott már több forrásból hétfőn este, hogy egy elveszített kedd esti szavazásra válaszul Boris Johnson előrehozott választást lengethet be.
Johnson viszont már a kora délutáni, a G7-csúcs eredményeiről, és ehhez kapcsolódóan a brexitről tartott beszéde alatt elveszítette a többségét az alsóházban. Eközben ugyanis
az egyik konzervatív képviselő átült a liberális demokratákhoz.
Közleményében a kormány agresszív és káros brexitstratégiájával indokolta döntését. Johnsonnak idáig is csak az északír unionisták támogatásával volt meg az egyfős többsége. Azonban míg Phillip Lee volt igazságügyi miniszter maga ült át látványosan, másokat órákkal később lényegében kitettek, mert szembefordultak a kormánnyal az esti szavazáson.
Összesen 21 tory képviselő szavazott együtt az ellenzékkel – míg két munkáspárti Boris Johnsonékal –, annak ellenére, hogy már előre azzal fenyegették meg őket, hogy nem indulhatnak konzervatív színekben a következő választáson, kiteszik őket a pártból, ha ezt meglépik. Közülük többen is azt mondták a szavazás után, hogy Johnsonék beváltották a fenyegetésüket a rebellisekkel szemben, akik között korábbi miniszterek mellett ott van Winston Churchill unokája is, vagy éppen Ken Clarke, aki 1970 óta volt konzervatív képviselő. Clarke azt mondta, hogy a pártot szélsőségesek vették át, ők a Nigel Farage-féle Brexit Párt újracsomagolva.
Együtt szavazott viszont Johnsonékkal Theresa May előző kormányfő, akivel korábban rendszeresen fordultak szembe minden következmény nélkül a parlamentben olyan képviselők, akik most az új kormány alatt fontos pozíciókba kerültek.
A Johnsonnal szembeforduló képviselők szerdán is együtt szavazhatnak majd az ellenzékkel, amikor benyújtják a no deal elleni törvényjavaslatot. Theresa May alatt már átment egy olyan hasonló kezdeményezés, amivel törvényben kötelezték arra, hogy az akkori határidőhöz képest kérjen halasztást az EU-tól. A benyújtani tervezett javaslat alapján
2020. JANUÁR 31-IG SZÓLNA A KÉPVISELŐK ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT ÚJABB HALASZTÁSI KÉRELEM.
A terveik szerint abban az esetben kellene a kormányfőnek újabb halasztásért folyamodnia, ha október 19-ig nem fogad el a parlament egy új megállapodást, vagy nem szavaz kifejezetten a rendezetlen kilépés támogatásáról (amit korábban már többször elutasítottak a képviselők). Van emellett egy olyan kitétel is, hogy ha az Európai Tanács másik határidőt javasol, akkor a miniszterelnöknek két napon belül el kell azt fogadnia, kivéve, ha ezt a dátumot az alsóház elutasítja.
Ha szerdán átmenne a törvényjavaslat, akkor még a parlament szeptember 9.-12. között kezdődő felfüggesztése előtt a lordok házába kerülne jóváhagyásra. Ott általában nem írják felül az alsóház döntését, ezúttal azonban a BBC tudósítója szerint a Boris Johnson mellett állók közül többen azzal számolnak, hogy rengeteg módosító benyújtásával sikerülne a felfüggesztésig elhúzniuk a vitát – ezzel pedig elbukna a törvényjavaslat is. Ennek is szólhatott azonban, amikor Corbyn azt mondta, addig biztosan nem támogat előrehozott választást, amíg nem zárják ki a törvénnyel a rendezetlen kilépést.
Johnson az előrehozott választásról szóló indítvány bedobásával is emelte a tétet a szerdai ülésnap előtt. Corbynnak azzal dobta fel a labdát, hogy a Munkáspárt vezetője már hónapok óta azt hangoztatja, hogy előrehozott választásra van szükség. Azonban a Labourben többen, köztük Tony Blair volt kormányfő is óva intették attól Corbynt, hogy beleugorjon egy olyan előrehozott választásba, amit Johnson diktálna, és ami a felmérések alapján sem kedvezne a Munkáspártnak.
Az előrehozott választás Johnson tervei szerint október 15-én lenne, és így már az újonnan megválasztott kormányfő venne részt két nappal később a brüsszeli EU-csúcson. Miközben pedig a legnépszerűbb tory politikusként ugyan ő is megosztónak számít országosan, de Johnson amellett, hogy magát a kilépés biztosítékának állítaná be, feltehetően arra is építene, hogy riogathatna a kampányban egy Corbyn-féle kormánnyal is: a YouGov felmérése szerint Johnsont 43 százalék tartotta hozzánemértőnek, a Labour vezetőjét viszont a szavazók kétharmada.
Az augusztus végi felmérések szerint a konzervatívok 31-35 százalékkal vezetnek, a Labour 24 százalékot érhet el, a brexit körüli huzavona mentén feltámadt liberális demokraták 18-21, a Nigel Farage-féle Brexit Párt pedig 14 százalékon állt. A pontos erőviszonyokat azért nehéz önmagában ebből meghatározni, mert a briteknél egyéni körzetekben dől el a parlamenti választás, ami a kisebb pártok esélyeit jelentősen csökkenti. Közben viszont a brexit körüli vita megtépázta a két nagy párt, a konzervatívok és a Labour renoméját is. Így a felmérésekből következő mandátumelosztás elemzők szerint hozhat egy biztos tory többséget, de akár egy megint totálisan megosztott új alsóházat is.
Johnson azzal érvel, hogy a rendezetlen kilépés kizárása súlyosan rontaná az alkupozícióját az EU-val szemben. A kedd délutáni beszédében azt mondta, hogy szerinte nőtt egy új kilépési megállapodás esélye, és fokozzák a brüsszeli találkozók számát (közben viszont brit lapokban arról írtak, hogy jelentősen csökkent a brit tárgyalódelegáció létszáma). A G7-csúcson jelezte Angela Merkel német kancellárnak és Emmanuel Macron francia elnöknek is, hogy a kormánya meg akar állapodni, de ki kell szedni az „antidemokratikus tartalékmegoldást" (backstop) a kilépési megállapodásból. Ezt az ír-északír határ nyitva tartásának dilemmájára találták ki, és azt eredményezhetné, hogy a britek határozatlan időre benne ragadnak a vámunióban. Az EU többször is jelezte, hogy nem akarja újranyitni a tárgyalásokat a kilépési megállapodásról.
Johnson hétfőn Írországba megy, ahol a brexitről tárgyal majd Leo Varadkar ír miniszterelnökkel. Ahogy hétfő este tartott sajtótájékoztatóján, megint elmondta, hogy „október 31-én minden körülmények között kilépünk". Ugyan azt is kijelentette kérdésre válaszolva, hogy tartaná magát a törvényi előíráshoz, ha átmegy az általa ellenzett törvényjavaslat, de később kiderült, hogy ez alól előrehozott választással bújna ki.
Corbyn délután arról beszélt, hogy Johnson nem tudott előállni új javaslatokkal a tartalékmegoldás kérdésében az EU felé. Szerinte a kormánynak csak egy terve van: megállapodás nélkül elhagyni az EU-t.
Kedden egyébként a parlament felfüggesztése elleni jogi kezdeményezések is folytatódtak a bíróságokon. A felfüggesztést jóváhagyó királynő döntését nem lehet megtámadni, de Johnson erről szóló kérését igen, ezt próbálják törvénytelennek nyilváníttatni. Az egyik kereset mögé John Major volt konzervatív kormányfő is aktívan beállt, még egy ékes példaként arra, hogy
mennyire megosztják az események a Konzervatív Pártot.
Az már kiderült a bemutatott dokumentumok alapján, hogy Boris Johnson már augusztus közepén számolhatott azzal, hogy felfüggesztetné a parlamentet.
A brexit állását és a lehetséges forgatókönyveket a parlament felfüggesztéséről szóló döntés után itt beszéltük át:
Ha nem történne addig semmi, nem kérnének újabb halasztást, nem szavaznának meg kilépési megállapodást a brit alsóházban, vagy nem vonnák vissza a kilépést, akkor október 31-én rendezetlen formában esne ki Nagy-Britannia az EU-ból. Boris Johnson korábban már hangsúlyozta, hogy megállapodással vagy anélkül, de mindenképpen ki akarja léptetni a briteket. A kormányfő keddi parlamenti beszédében is azt mondta, hogy új megállapodással akarnak kilépni, de az elmúlt héten kezdett manőverei amellett, hogy az EU felé is nyomást jelentenek, a rendezetlen brexit esélyét is közelebb hozták.
(Borítókép: Boris Johnson (középen) a brit alsóházban 2019. szeptember 3-án. Fotó: Uk Parliament/jessica Taylor/Reuters)