Boris Johnson brit miniszterelnök a G7-csúcs eredményeiről, és ehhez kapcsolódóan a brexitről tartott beszédet a brit alsóházban kedden délután, ami közben kiderült, hogy már nincs meg a többsége. Eközben ugyanis Phillip Lee konzervatív képviselő, egykori igazságügyi miniszter

Közleményében a kormány agresszív, és káros brexitstratégiájával indokolta döntését.

Johnsonnak idáig is csak az északír unionisták támogatásával volt meg az egyfős többsége. A napokban várható brexitszavazások előtt már több tory is jelezte, hogy a kormányfővel szemben fog szavazni, ezek eredménye ezért várhatóan nem ezen fog múlni, de így bármilyen más döntés esetében sincs meg ellenzéki képviselők nélkül a kormány többsége. Ez még egy lépéssel közelebb hozza egy előrehozott választás belengetésének lehetőségét, ami egyébként is Johnson egyik reakciója lehet az ellene szervezkedő képviselőkre.

Ahogy az várható volt, még Johnson beszéde előtt pártokon átívelve több képviselő beadott egy kérvényt, hogy tartsanak rendkívüli vitát a brexitről. Ez volt az első eleme annak a folyamatnak, amivel a Boris Johnsonnal szemben álló ellenzéki és tory képviselők törvényben kötnék meg a kormányfő kezét, hogy elkerüljenek egy október 31-i rendezetlen brexitet.

Este aztán John Bercow házelnök, aki több másik konzervatívhoz hasonlóan szintén antidemokratikusnak nevezte, hogy múlt héten Johnson a parlament felfüggesztését kérte a királynőtől,

Az ellenzéki képviselők mellett számos konzervatív politikus is felállva támogatta a kezdeményezést. A vita magyar idő szerint este 11-ig tartott. Akkor dőlt el, hogy napirendre tűzhetnek szavazást az október 31-i rendezetlen brexit megakadályozását célzó törvényjavaslatról szerdán. A kiszivárgott információk szerint elképzelhető volt, hogy ha kedd este a vele szemben állók megszerzik a szerdai napirendet, akkor Johnson bedobja a kalapba egy október közepi előrehozott választás lehetőségét, ez meg is történt.

Johnson mindenképpen ki akar lépni

Johnson a délutáni beszédében azt mondta, hogy szerinte nőtt egy új kilépési megállapodás esélye, és fokozzák a brüsszeli találkozók számát. A G7-csúcson jelezte Angela Merkel német kancellárnak és Emmanuel Macron francia elnöknek is, hogy a kormánya meg akar állapodni, de ki kell szedni az „antidemokratikus tartalékmegoldást" a kilépési megállapodásból. Ezt az ír-északír határ nyitva tartásának dilemmájára találták ki, és azt eredményezhetné, hogy a britek határozatlan időre benne ragadnak a vámunióban. Az EU többször is jelezte, hogy nem akarja újranyitni a tárgyalásokat a kilépési megállapodásról.

Johnson hétfőn Írországba megy, ahol a brexitről tárgyal majd Leo Varadkar ír miniszterelnökkel. Ahogy hétfő este tartott sajtótájékoztatóján, megint elmondta, hogy „október 31-én minden körülmények között kilépünk". Szerinte nincs szükség újabb céltalan halasztásokra. Arra kérte a képviselőket, hogy ne szavazzák meg azt a törvényjavaslatot, amivel az október 31-i rendezetlen brexit lehetőségét próbálják kizárni.

Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője arról beszélt, hogy Johnson nem tudott előállni új javaslatokkal a tartalékmegoldás kérdésében az EU felé. Szerinte a kormánynak csak egy terve van: megállapodás nélkül elhagyni az EU-t. A torykon belül Johnsonnal szemben álló Philip Hammond volt pénzügyminiszter is arra szólította fel a kormányfőt, ígérje meg, hogy nyilvánosságra hozza kilépési javaslatait, hogy annak fényében dönthessenek. Erre Johnson azzal válaszolt, hogy „nincs értelme tárgyalásoknak, amíg fennáll a veszélye, hogy a parlament lehetetlenné teszi ezeket a tárgyalásokat."

Az is egy fontos momentum volt, amikor egy munkáspárti képviselő rákérdezett Johnsonnál, hogy betartaná-e a törvényt, ha az előírná, hogy rendezetlenül nem lehet kilépni a mostani határidővel. Ezt korábban a kormány részéről Micheal Gove nem volt hajlandó megerősíteni vasárnap, és Johnson is azt mondta hétfőn, hogy semmilyen körülmények között nem kérne halasztást.

Már előzetesen is mozgalmasnak ígérkezett

Egyébként is elég mozgalmasnak ígérkezett a keddi ülésnap, amikor a brit parlament visszatért a nyári szünetről. Miután Johnson a múlt héten a törvényhozás öthetes felfüggesztését kérvényezte szeptember 9.-12. és október 14. között, az elmúlt napokban folyamatosak voltak a különböző üzengetések a kormányfővel szemben álló képviselők és a kabinet között. Kedden viszont várható volt, hogy tényleg nagyon felpörögnek az események:

• Tudni lehetett, hogy az ellenzék és a kormányfő terveit ellenző tory képviselők elindítják azt a folyamatot, amivel törvényben kötnék ki, hogy Johnsonnak újabb halasztást kell kérnie az EU-tól, ha nem sikerül kilépési megállapodást elfogadni a brit parlamentben, és ezzel kerülnének el egy rendezetlen brexitet október 31-én.
• Johnson azt már kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem kérne újabb halasztást, és különböző források szerint ellenzői keddi akciójára válaszul egy előrehozott választást indítványozhat október közepére. Ennek megszavazásához kétharmados többség kellene, és sok múlna azon, hogyan döntene a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt. Van arra is mód, hogy a kormány ezt megpróbálja kikerülni, de ehhez is többség kellene az alsóházban.
• Kedden egyébként a parlament felfüggesztése elleni jogi kezdeményezések is folytatódtak a bíróságokon. A felfüggesztést jóváhagyó királynő döntését nem lehet megtámadni, de Johnson erről szóló kérését igen, ezt próbálják törvénytelennek nyilváníttatni. Az egyik kereset mögé John Major volt konzervatív kormányfő is aktívan beállt. Az már kiderült a bemutatott dokumentumok alapján, hogy Boris Johnson már augusztus közepén számolhatott azzal, hogy felfüggesztetné a parlamentet.

Theresa May előző kormányfő alatt már átment egy olyan hasonló kezdeményezés, amivel törvényben kötelezték arra, hogy kérjen halasztást az EU-tól. A benyújtani tervezett javaslat alapján

A terveik szerint abban az esetben kellene a kormányfőnek újabb halasztásért folyamodnia, ha október 19-ig nem fogad el a parlament egy új megállapodást, vagy nem szavaz kifejezetten a rendezetlen kilépés támogatásáról (amit korábban már többször elutasítottak a képviselők). Van emellett egy olyan kitétel is, hogy ha az Európai Tanács másik határidőt javasol, akkor a miniszterelnöknek két napon belül el kell azt fogadnia, kivéve, ha ezt a dátumot az alsóház elutasítja.

Ha az alsóházban sikerül kedden késő este a szerdai ügymenetet megszerezve előremozdítani egy ilyen szavazást, azt valószínűleg szerdán tarthatnák meg, és ha átmenne a törvényjavaslat, akkor még a parlament szeptember 9.-12. között kezdődő felfüggesztése előtt a lordok házába kerülne jóváhagyásra.

Ott általában nem írják felül az alsóház döntését, ezúttal azonban a BBC tudósítója szerint a Boris Johnson mellett állók közül többen azzal számolnak, hogy rengeteg módosító benyújtásával sikerülne a felfüggesztésig elhúzniuk a vitát – ezzel pedig elbukna a törvényjavaslat is.

Johnson előrehozott választást írhat ki, ha megkötik a kezét

Hétfőn napközben már voltak arról szóló hírek, hogy a rebellis toryknak Johnsonék jelezték, ha beállnak a keddi kezdeményezés mögé, akkor lényegében megvonnák tőlük a jogot, hogy a Konzervatív Párt színeiben induljanak következő választásokon, és kitennék őket a pártból. Többen – a BBC számításai szerint legalább 15-en – erre válaszul is kijelentették, hogy kitartanának.

Mivel Johnsonnak amúgy is hajszálvékony volt a többsége, kedden pedig már ez is elfogyott, már a rebellisek kidobásával fenyegetés is növelte egy előrehozott választás esélyét. Ebben az esetben pedig a kitett képviselők azzal a veszéllyel néznek szembe, hogy nem indulhatnának újra konzervatív színekben. Emellett a hétfő esti kormányülésről kiszivárgó információk szerint Johnsonék a nyakukba varrt előrehozott választás belengetésével is próbálnák nyomás alá helyezni a kiszavazásra készülő torykat.

Boris Johnson keddi alsóházi beszéde után egy órával a kormány részéről Michael Gove már kifejezetten a brexit előkészületeinek állásáról beszélt.

A brexit állását és a lehetséges forgatókönyveket a parlament felfüggesztéséről szóló döntés után itt beszéltük át:

Két hónap a határidőig

Ha nem történne addig semmi, nem kérnének újabb halasztást, nem szavaznának meg kilépési megállapodást a brit alsóházban, vagy nem vonnák vissza a kilépést, akkor október 31-én rendezetlen formában esne ki Nagy-Britannia az EU-ból. Boris Johnson korábban már hangsúlyozta, hogy megállapodással vagy anélkül, de mindenképpen ki akarja léptetni a briteket. A kormányfő keddi parlamenti beszédében is azt mondta, hogy új megállapodással akarnak kilépni, de az elmúlt héten kezdett manőverei amellett, hogy az EU felé is nyomást jelentenek, a rendezetlen brexit esélyét is közelebb hozták.